Az allergia egy veleszületett állapot, ami az immun rendszerünk tévedéseként is felfogható, hiszen a környezetből érkező ártalmatlan anyagokra úgy reagál, mintha veszélyesek lennének, ezért ellenük való védekezésként védő anyagokat, úgynevezett ellenanyagokat termel. Ezek a termelt ellenanyagok (antitestek) megváltoztatják a szervezetünk reakcióit és allergiás tüneteket okozhatnak. Az allergiás hajlam tehát velünk születik, a génjeink határozzák meg, de azt, hogy valóban betegek leszünk-e, és ez milyen súlyosságú, a környezeti hatások befolyásolják. Az allergiás reakciók egyénenként különbözőek lehetnek és az enyhe allergiás kórképektől az akár életveszélyes tünetekig széles határok között változik.

Az allergiás hajlam igen. A genetikailag hajlamos gyermekeknél a környezeti tényezők provokálják az asztmás tüneteket. Ha a családban nincs allergiás, 10-15 százalék az esélye a gyermeknek, hogy ő az legyen. Ha valamelyik szülő allergiás – különösen, ha az anya -, 30-50 százalék eséllyel válhat azzá a gyermek is. Mindkét szülőtől örökölt hajlam esetén ez az arány 70-80 százalékra emelkedhet.

Az allergia megállapításának illetve kivizsgálásának a legfontosabb első lépése a beteg illetve szülő gondos kikérdezése. Annak ismerete, hogy mikor kezdődtek a tünetek, melyik hónapokban a legkifejezettebbek, vagy esetleg egész évben tartanak, mivel függ össze az állapot rosszabbodása, gyakorló szakember számára már a vizsgálatok elvégzése előtt jelezheti, hogy milyen allergiáról lehet szó. Ezért nagyon fontos, hogy Önök is igen részletesen és gondosan ismertessék ezeket a körülményeket. Allergológiai teszt elvégzésére szükség van. Ennek leggyakoribb módja a bőrpróba, amit leginkább szúrásos formában alkalmazunk. Ne ijedjen meg, a szúrás ebben az esetben csak a bőr legfelső rétegének megkarcolását jelenti. Az alkar hajlító oldalára gyárilag elkészített allergén kivonatot cseppentünk, és a minimális, nem vérző sebzés ezen keresztül történik. Pozitív esetben a szúrás helyén egy kiterjedtebb szúnyogcsípéshez hasonlatos göb és bőrpír, csalángöb képződik. Ennek intenzitása jelzi a túlérzékenység erősségét.

Bizonyos esetekben, például kiterjedt allergiás bőrgyulladás, bizonyos szervi betegségek, fertőző betegségekben gyógyszerek (antihisztamin szerek, szteroidok stb.) miatt a bőrpróba nem végezhető el. Ilyenkor a vérből is ki lehet mutatni az allergiát.

Az allergiateszt kivitelezése egyszerűnek tűnik, azonban a helyes értékelés, az esetleges mellékhatások elhárítása kellően gyakorlott szaktudást és tárgyi feltételek jelenlétét követeli meg. Csak erre felkészült szakrendelőben vagy kórházban végezhető ilyen vizsgálat.

Amennyiben bőrteszt elvégzése szóba jön, fontos teendő, hogy antihisztamin tartalmú gyógyszerét  ( Aerius, Xyzal, Telfast, Allegra stb…) legalább a vizsgálat előtt 7 nappal hagyja el!

Vérből történő allergiavizsgálat nem igényel előkésztést, ez esetben a fent említett gyógyszer elhagyása sem szükséges. A vérvétel a nap bármely szakában történhet, nem szükséges hozzá éhgyomor.

A pollenekre érzékeny szénanáthás betegek egy része allergiás lehet bizonyos zöldségekre, gyümölcsökre, magvakra. A betegek az ételek fogyasztása után azt tapasztalják, hogy felduzzad az ajkuk, viszket a szájuk, torkuk. Ennek az oka, hogy az allergiát kiváltó pollen egészen kicsi fehérje szakasza (epitópja) megegyezhet egy rendszertanilag távol álló növény egy hasonló apró fehérjeszakaszával. Az egyikre kialakult allergia, a másik fogyasztása során is allergiás tüneteket okozhat. Nem csak a leggyakoribb száj körüli (orális allergia szindróma), hanem légúti, bőr, gyomor-bélrendszeri allergiás tünetek is előfordulhatnak. Életveszélyes allergiás jelenségekről (anafilaxia) külön tárgyalunk.

A keresztallergiás pollen érzékeny ne fogyassza a neki panaszt okozó ételt!

Keresztallergia lehet az egzotikus gyümölcsök és a latex között is.

A cöliákiát a búza, az árpa, a rozs és a zab gliadin nevű anyaggal váltja ki, és életre szóló elváltozást jelent. A lisztallergia ugyanúgy, mint a tej-, tojás-, szójaallergia, az IgE-termeléssel járó tápallergiák csoportjába tartozik, és kivizsgálására, kezelésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi táplálékallergiára vonatkozóan. Cöliákiában más ellenanyagokat (antiendozimum és szöveti tarnszglutamináz antitesteket) lehet kimutatni, és a bélből szövettani vizsgálatot is végeznek a diagnózis igazolására.

A tehéntej-allergia és laktózintolerancia hasonló tünetekkel járhat. A hasfájás, haspuffadás, hasmenés vagy székrekedés, hányinger, kellemetlen szájszag, bőrkiütés mindkét betegségben előfordulhat.

A két betegség oka és kezelése azonban eltérő. A tehéntejfehérje-allergia az immunrendszer részvételével kialakult allergiás megbetegedés, a tejcukor-érzékenység a tejcukorbontó enzim, a laktóz hiányából adódik. A tejallergia vizsgálata az allergia kivizsgálására szolgáló eljárásokkal (bőrpróbák, elvonás, terhelés, tej elleni specifikus IgE meghatározása) történik.

A tejcukor-érzékenység vizsgálatára egy speciális kilégzési vizsgálat szolgál, a hidrogénkilégzési teszt. A hidrogénkilégzési teszt alapja, hogy a laktózenzim hiányában nem bomlik le tökéletesen a tejcukor, hidrogéngáz szabadul fel a vékonybélben, ami a tüdőbe jutva kilégzéssel távozik a szervezetből. Ezt a hidrogént egy automata műszer mennyiségileg meghatározza, és ezekből az értékekből lehet következtetni a szervezetben lezajló tejcukorbontás eredményességére.

A háziportakák szabad szemmel nem látható apró rovarok, amelyek a legtisztább lakásban is megtalálhatók. Egészségesek számára ártalmatlanok, azonban az arra allergiások életét megkeseríthetik. Nem is maga az atka, hanem az ürülékekben található fehérje okozza az allergiás panaszt. Egész évben, de különösen a fűtési szezonban, a szárazabb levegőben az apró szemcsés ürülék elporlad, megkötődik a textíliákon, innen jut időről időre a szoba levegőjébe.

A háziporatkák az emberi és állati szőrrel, hámmal táplálkoznak, és szertik a párás levegőt(60-80%-os páratartalom, 20-30 Celsius-fok hőmérséklet), vaskos textíliákat( padlószőnyeg, kárpitozott bútor, plüssállatok). A távoltartásukra , irtásukra vonatkozó tanácsaink is ezeken a jellegzetességeken alapulnak.

Igen. Bár teljesen elkerülni sajnos lehetetlen, az alábbi tanácsok segíthetnek abban, hogy legalább csökkentsük kellemetlen hatásukat.

Tanácsok a háziporatkákra allergiásoknak!

• Ne etessük az atkákat!
• Ne fésülködjünk hálószobában!
• Ne engedjünk be házillatot a hálószobába! Lehullott szőrük, tolluk kiváló táplálék az atkáknak.
• Tollpárnánkat, toll-vagy pehelypaplanunkat cseréljük 60Celsius fokon mosható szintetikus töltetűre!
• A lakásban megbújó penész is jó táplálék az atkáknak. Szüntessük meg!
• Növényeket, víkultúrát se tartsunk a hálószobában!

Milyen legyen az atakaallergiás szobája, lakása?

• A laksás páratartalmát tartsuk 60%alatt, a hőmérséklet lehetőleg 20 Celsius fok alatt legyen.
• Naponta szellőztessünk !
• Minél kevesebb textil legyen a háziporatkára allergiás szobájában ( falvédő, sötétítő, vastag függönyök, textiltapéta, textillámpaernyő, kárpitozott ülő-és fekvőbútorok)
• A padlószőnyeget könnyen tisztítható felületűre cseréljük, ha lehetséges (résmentes parketta, linóleum, kő stb.)!
• A fűtés tervezésekor ne padlófűtést válasszunk , mert ezzel a fűtéssel igen sok a poratkaürülék kerül a levegőbe.

Mosás ,tisztítás

• Az ágyneműt hetente mossuk, legalább 60C-fokon! A párnahuzatot vasaljuk!
• Kaphatóak már olyan matrac-és ágyneműhuzatok, amelyek atkák számára átjárhatatlanok, de jól szellőznek.
• Szőnyegre, kárpitra készült atkaírtó szerek is kaphatóak, amelyek több hónapig hatásosak. Ezekről a kezelőorvos tud felvilágosítást adni.
• A pokrócok, takarók tisztításáról se feledkezzünk el!
• A gyerekek plüssállatkái is kiváló poratkabúvóhelyek. Ha nem moshatóak 60C-fokon, tegyük be őket két napra a mélyhűtőbe! Mínusz 18C-fokon az atkák elpusztulnak. A „leolvadás” után poroljuk ki (távol az allergiástól) a plüssjátékot, és kézmeleg vízben mossuk ki! A szivaccsal töltött játékok könnyebben moshatóak.

Takarítás

• A jó minőségű porszívók és légtisztítók hatékonyan csökkentik az atkakoncentráviót.
• A szellőzők, légkondicionálók szűrőit rendszeresen cseréljük! Olyan szűrőket használjunk, amelyek atkákat is kiszűrik!
• A poratkára allergiások felmentést kapnak a porszívózás, portörölgetés alól. Szobájukban a nedves portörlés javasolt.

Ha nem otthon alszik a gyermek

• Iskolai kirándulás, táborozás során gyakran poratkával szennyezett turistaházakban szállnak meg a gyermekek.
• A panaszok fokozódására számítva a kezelőorvos által előírt gyógyszereket feltétlenül vigye magával az allergiás gyermek.
• Régi lakásokban, akár nagyszülőnél is fokozódhatnak a panaszok.

Az immunterápia befolyásolja az allergia alapmechanizmusát, és a természetes kórlefolyást is átalakítja.

Megtanítja az immunrendszert másként reagálni egy adott allergénre. Az allergizáló anyag egyre növekvő töménységű folyamatos adagolásával az immunrendszert hozzászoktatja a  problematikus allergénhez.

Ezt a kezelést specifikus immunterápiának vagy deszenzitizálásnak nevezzük.

Immunterápi szigorú szakmai feltételek mellett végezhető, ahol,a beteg számára az adrenalin injekció és az újraélesztés feltételei is adottak..

Az immunterápia klinikai hatékonysága igazolt, azonban még nem terjedt ell. A jövőben várhatóan egyre kiterjedtebben fogják használn. AZ allergénspecifikus immunterápia népszerüsége egyre növekedni fog.

Elsősorban a levegőben lévő allergének (pollen, poratka, gombaspóra) ellen hatékony.

Jól reagálnak az immunterápiára azok, akiknél az orrot és szemet érintő közvetlen allergiás reakciók lépnek fel (szénanátha, kötőhártya-gyulladás).

A háziporatka-allergiás asztmás gyermekeknél a specifikus immunterápia javítja a légúti tüneteket és csökkenti a gyógyszer swzükségletet, valamint megelőzi az újabb allergének okozta érzékenységet is.

Jól használható  rovarcsípés-allergia  esetén is. Mindenkinek meg kell kapnia az immunterápiát, akinél már lezajlott rovarcsípés okozta súlyos reakció. Az immunterápiával kezelt betegeknél jó az esély arra, hogy  nem alakul ki többé szisztémás reakció rovarcsípés hatására. A többieknél, akiknél nem lesz teljes a védelem, a reakció súlyossága nagymértékben csökken, és csökken az életveszély kockázata.

Az allergénkivonatot cseppek formájában kapja a beteg. Az adagolását pontos leírás rögzíti Az allergiás beteg azt az anyagot kapja tisztított formában, amire érzékeny. Az előírásnak megfelelő számú cseppet az üvegből a nyelv alá kell csepegtetni és ott kell tartani két percig. Eleinte a cseppeket naponta kell szedni, 4 hét elteltével pedig hetente háromszor. Négy darab, különböző erősségű cseppeket tartalmazó üvegből áll a kúra.

A bevett allergén adagját az útmutató szerint fokozatosan naponta emelni kell (kezdő kezelés) mindaddig, amíg eléri a beteg az előírt maximális cseppszámot. Utána ezzel az adaggal kell folytatni a terápiát (fenntartó kezelés) hetente háromszor kb. 1-3 hónapon keresztül. A kúrát min. 3 éven át ismételni kell. Pollenérzékenység esetén a pollenszezon befejeződése után 2-3 héttel érdemes kezdeni a kúrát. A kezelés ideje alatt a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző allergén anyaghoz, és a szervezetbe jutáskor nem okoz panaszt.

A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy  hatása a gyógyszeres kezeléssel azonos vagy  lehet bizonyos esetben annál jobb. A hosszútávú vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a  a megelőző hatásra vonatkozó bizonyítékok összegyüljenek.

Azoknál a betegeknél, akik csak egy dologra allergiásak, kivédi az újabb allergénnel való érzékenység kialakulását, és a szénanáthás betegeknél meggátolhatja az asztma kialakulását.

Az immunvakcinák az emberi szervezet immunrendszerét befolyásolják, annak érdekében, hogy az immunrendszer az allergiát okozó különféle anyagokra ne a tünetekért felelős allergiás válasszal reagáljon, hanem az élettani, „egészséges” módon. Más megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy az immunvakcinák segítségével alapjaiban szüntethető meg az allergiás kórfolyamat. Így nem csupán a tüneteket szoríthatjuk vissza, de a tünetekért felelős kórfolyamatot is, megakadályozva a súlyosabb kórformák kialakulását, így az orvosok által egyre nagyobb számban diagnosztizált szénanátha aszthmává való kiteljesedését is. Ezt nevezzük oki kezelésnek.
Immunvakcinák alkalmazására azonban nem minden allergiás beteg esetében van mód. Jelenleg döntően a pollen és háziporatka allergiás betegek részére állnak rendelkezésre különböző készítmények.
A immunvakcinákkal történő kezelés sokáig kizárólag injekciós készítmények alkalmazását jelentette, ami korlátozta használatukat hiszen a kezelés átlagosan három éves időtartama során a rendszeres injekciós kezelést sokan nem vállalták. Különösen igaz ez a gyermekek esetében, ahol az immunvakcinák alkalmazásának kiemelt jelentősége van.
A szájon át adagolható immunvakcinák kutatása során mérföldkövet jelentett a gyógyszervegyészek által kidolgozott eljárás. Ennek lényege, hogy a szájon át alkalmazott gyógyszermolekulák ellenállóak az emésztőenzimekkel szemben és molekulaméretük – a természetes allergén anyagokhoz hasonlóan – kicsiny .Ez a két fontos jellemző – a kémiai stabilitás és a kicsiny molekulaméret – szükséges ahhoz, hogy a gyógyszermolekulák a száj ill. a bél nyálkahártyáján keresztül az immunrendszer sejtjeihez sértetlenül eljuthassanak és kifejthessék jótékony hatásukat.
A hatékonyság mellett további jelentős előnye az új molekulának a biztonságos alkalmazás, gyakorlatilag nem kell tartani mellékhatások jelentkezésétől. A gyakorlati alkalmazást jelentősen segíti a gyógyszer tablettás kiszerelése is. Nincs szükség a hűtőszekrényben való tárolásra sem !

A gazdaságossági szempontok elemzése is az immunvakcinák alkalmazása mellett szól. Több vizsgálat bizonyította az immunvakcinákkal történő kezelés költséghatékony voltát. Ez a gazdasági előny mind az allergiás betegek mind a társadalom egésze számára számottevő.