Az allergia megállapításának illetve kivizsgálásának a legfontosabb első lépése a beteg illetve szülő gondos kikérdezése. Annak ismerete, hogy mikor kezdődtek a tünetek, melyik hónapokban a legkifejezettebbek, vagy esetleg egész évben tartanak, mivel függ össze az állapot rosszabbodása, gyakorló szakember számára már a vizsgálatok elvégzése előtt jelezheti, hogy milyen allergiáról lehet szó. Ezért nagyon fontos, hogy Önök is igen részletesen és gondosan ismertessék ezeket a körülményeket. Allergológiai teszt elvégzésére szükség van. Ennek leggyakoribb módja a bőrpróba, amit leginkább szúrásos formában alkalmazunk. Ne ijedjen meg, a szúrás ebben az esetben csak a bőr legfelső rétegének megkarcolását jelenti. Az alkar hajlító oldalára gyárilag elkészített allergén kivonatot cseppentünk, és a minimális, nem vérző sebzés ezen keresztül történik. Pozitív esetben a szúrás helyén egy kiterjedtebb szúnyogcsípéshez hasonlatos göb és bőrpír, csalángöb képződik. Ennek intenzitása jelzi a túlérzékenység erősségét.

Bizonyos esetekben, például kiterjedt allergiás bőrgyulladás, bizonyos szervi betegségek, fertőző betegségekben gyógyszerek (antihisztamin szerek, szteroidok stb.) miatt a bőrpróba nem végezhető el. Ilyenkor a vérből is ki lehet mutatni az allergiát.

Az allergiateszt kivitelezése egyszerűnek tűnik, azonban a helyes értékelés, az esetleges mellékhatások elhárítása kellően gyakorlott szaktudást és tárgyi feltételek jelenlétét követeli meg. Csak erre felkészült szakrendelőben vagy kórházban végezhető ilyen vizsgálat.

Amennyiben bőrteszt elvégzése szóba jön, fontos teendő, hogy antihisztamin tartalmú gyógyszerét  ( Aerius, Xyzal, Telfast, Allegra stb…) legalább a vizsgálat előtt 7 nappal hagyja el!

Vérből történő allergiavizsgálat nem igényel előkésztést, ez esetben a fent említett gyógyszer elhagyása sem szükséges. A vérvétel a nap bármely szakában történhet, nem szükséges hozzá éhgyomor.

A pollenekre érzékeny szénanáthás betegek egy része allergiás lehet bizonyos zöldségekre, gyümölcsökre, magvakra. A betegek az ételek fogyasztása után azt tapasztalják, hogy felduzzad az ajkuk, viszket a szájuk, torkuk. Ennek az oka, hogy az allergiát kiváltó pollen egészen kicsi fehérje szakasza (epitópja) megegyezhet egy rendszertanilag távol álló növény egy hasonló apró fehérjeszakaszával. Az egyikre kialakult allergia, a másik fogyasztása során is allergiás tüneteket okozhat. Nem csak a leggyakoribb száj körüli (orális allergia szindróma), hanem légúti, bőr, gyomor-bélrendszeri allergiás tünetek is előfordulhatnak. Életveszélyes allergiás jelenségekről (anafilaxia) külön tárgyalunk.

A keresztallergiás pollen érzékeny ne fogyassza a neki panaszt okozó ételt!

Keresztallergia lehet az egzotikus gyümölcsök és a latex között is.

A cöliákiát a búza, az árpa, a rozs gabonák magjában lévő glutén fehérjefrakciója nevű anyaggal váltja ki, és életre szóló elváltozást jelent. A lisztallergia ugyanúgy, mint a tej-, tojás-, szójaallergia, az IgE-termeléssel járó tápallergiák csoportjába tartozik, és kivizsgálására, kezelésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi táplálékallergiára vonatkozóan. Cöliákiában más ellenanyagokat (endomizium, szöveti és deamidált gliadin antitesteket) lehet kimutatni, és a bélből szövettani vizsgálatot is végeznek a diagnózis igazolására.

A tehéntej-allergia és laktózintolerancia hasonló tünetekkel járhat. A hasfájás, haspuffadás, hasmenés vagy székrekedés, hányinger, kellemetlen szájszag, bőrkiütés mindkét betegségben előfordulhat.

A két betegség oka és kezelése azonban eltérő. A tehéntejfehérje-allergia az immunrendszer részvételével kialakult allergiás megbetegedés, a tejcukor-érzékenység nem allergia, a tejcukorbontó enzim, a laktáz enzim csökkent termelődéséből adódik. A tejallergia vizsgálata az allergia kivizsgálására szolgáló eljárásokkal (bőrpróbák, elvonás, terhelés, tej elleni specifikus IgE meghatározása) történik.

A tejcukor-érzékenység vizsgálatára egy speciális kilégzési vizsgálat szolgál, a hidrogénkilégzési teszt. A hidrogénkilégzési teszt alapja, hogy a laktáz enzim hiányában nem bomlik le tökéletesen a tejcukor, így a vastagbélbe kerülve, ott lévő bakteriumok hatására erjedés következik be, mely során hidrogéngáz (H2) is képződik, amely felszívódik és a keringésbe jutva a tüdőbe kerül, mely a kilégzett levegővel távozik a szervezetből.

Ezt a hidrogént egy automata műszer mennyiségileg meghatározza, és ezekből az értékekből lehet következtetni a szervezetben lezajló tejcukorbontás eredményességére.

Van olyan állapot, amikor az erjedés már megkezdődik a vékonybélben a baktériumok túlnövése következtében, amelyet a laktózterheléses  kilégzéses vizsgálat H2 értékeiből meg tudunk állapítani és kezelni lehet.

A háziportakák szabad szemmel nem látható apró rovarok, amelyek a legtisztább lakásban is megtalálhatók. Egészségesek számára ártalmatlanok, azonban az arra allergiások életét megkeseríthetik. Nem is maga az atka, hanem az ürülékekben található fehérje okozza az allergiás panaszt. Egész évben, de különösen a fűtési szezonban, a szárazabb levegőben az apró szemcsés ürülék elporlad, megkötődik a textíliákon, innen jut időről időre a szoba levegőjébe.

A háziporatkák az emberi és állati szőrrel, hámmal táplálkoznak, és szertik a párás levegőt(60-80%-os páratartalom, 20-30 Celsius-fok hőmérséklet), vaskos textíliákat( padlószőnyeg, kárpitozott bútor, plüssállatok). A távoltartásukra , irtásukra vonatkozó tanácsaink is ezeken a jellegzetességeken alapulnak.

Igen. Bár teljesen elkerülni sajnos lehetetlen, az alábbi tanácsok segíthetnek abban, hogy legalább csökkentsük kellemetlen hatásukat.

Tanácsok a háziporatkákra allergiásoknak!

• Ne etessük az atkákat!
• Ne fésülködjünk hálószobában!
• Ne engedjünk be házillatot a hálószobába! Lehullott szőrük, tolluk kiváló táplálék az atkáknak.
• Tollpárnánkat, toll-vagy pehelypaplanunkat cseréljük 60Celsius fokon mosható szintetikus töltetűre!
• A lakásban megbújó penész is jó táplálék az atkáknak. Szüntessük meg!
• Növényeket, víkultúrát se tartsunk a hálószobában!

Milyen legyen az atkaallergiás szobája, lakása?

• A lakás páratartalmát tartsuk 60%alatt, a hőmérséklet lehetőleg 20 Celsius fok alatt legyen.
• Naponta szellőztessünk !
• Minél kevesebb textil legyen a háziporatkára allergiás szobájában ( falvédő, sötétítő, vastag függönyök, textiltapéta, textillámpaernyő, kárpitozott ülő-és fekvőbútorok)
• A padlószőnyeget könnyen tisztítható felületűre cseréljük, ha lehetséges (résmentes parketta, linóleum, kő stb.)!
• A fűtés tervezésekor ne padlófűtést válasszunk , mert ezzel a fűtéssel igen sok poratkaürülék kerül a levegőbe.

Mosás ,tisztítás

• Az ágyneműt hetente mossuk, legalább 60C-fokon! A párnahuzatot vasaljuk!
• Kaphatóak már olyan matrac-és ágyneműhuzatok, amelyek atkák számára átjárhatatlanok, de jól szellőznek.
• Szőnyegre, kárpitra készült atkaírtó szerek is kaphatóak, amelyek több hónapig hatásosak. Ezekről a kezelőorvos tud felvilágosítást adni.
• A pokrócok, takarók tisztításáról se feledkezzünk el!
• A gyerekek plüssállatkái is kiváló poratkabúvóhelyek. Ha nem moshatóak 60C-fokon, tegyük be őket két napra a mélyhűtőbe! Mínusz 18C-fokon az atkák elpusztulnak. A „leolvadás” után poroljuk ki (távol az allergiástól) a plüssjátékot, és kézmeleg vízben mossuk ki! A szivaccsal töltött játékok könnyebben moshatóak.

Takarítás

• A jó minőségű porszívók és légtisztítók hatékonyan csökkentik az atkakoncentrációt.
• A szellőzők, légkondicionálók szűrőit rendszeresen cseréljük! Olyan szűrőket használjunk, amelyek atkákat is kiszűrik!
• A poratkára allergiások felmentést kapnak a porszívózás, portörölgetés alól. Szobájukban a nedves portörlés javasolt.

Ha nem otthon alszik a gyermek

• Iskolai kirándulás, táborozás során gyakran poratkával szennyezett turistaházakban szállnak meg a gyermekek.
• A panaszok fokozódására számítva a kezelőorvos által előírt gyógyszereket feltétlenül vigye magával az allergiás gyermek.
• Régi lakásokban, akár nagyszülőnél is fokozódhatnak a panaszok.

Az immunterápia befolyásolja az allergia alapmechanizmusát, és a természetes kórlefolyást is átalakítja.

Megtanítja az immunrendszert másként reagálni egy adott allergénre. Az allergizáló anyag egyre növekvő töménységű folyamatos adagolásával az immunrendszert hozzászoktatja a  problematikus allergénhez.

Ezt a kezelést specifikus immunterápiának vagy deszenzitizálásnak nevezzük.

Az immunterápia szigorú szakmai feltételek mellett végezhető, ahol,a beteg számára az adrenalin injekció és az újraélesztés feltételei is adottak..

Az immunterápia klinikai hatékonysága igazolt, azonban még nem terjedt ell. A jövőben várhatóan egyre kiterjedtebben fogják használni. Az allergénspecifikus immunterápia népszerűsége egyre növekedni fog.

Elsősorban a levegőben lévő allergének (pollen, poratka, gombaspóra) ellen hatékony.

Jól reagálnak az immunterápiára azok, akiknél az orrot és szemet érintő közvetlen allergiás reakciók lépnek fel (szénanátha, kötőhártya-gyulladás).

A háziporatka-allergiás asztmás gyermekeknél a specifikus immunterápia javítja a légúti tüneteket és csökkenti a gyógyszer szükségletet, valamint megelőzi az újabb allergének okozta érzékenységet is.

Jól használható  rovarcsípés-allergia  esetén is. Mindenkinek meg kell kapnia az immunterápiát, akinél már lezajlott rovarcsípés okozta súlyos reakció. Az immunterápiával kezelt betegeknél jó az esély arra, hogy  nem alakul ki többé szisztémás reakció rovarcsípés hatására. A többieknél, akiknél nem lesz teljes a védelem, a reakció súlyossága nagymértékben csökken, és csökken az életveszély kockázata.

Az allergénkivonatot cseppek formájában kapja a beteg. Az adagolását pontos leírás rögzíti Az allergiás beteg azt az anyagot kapja tisztított formában, amire érzékeny. Az előírásnak megfelelő számú cseppet az üvegből a nyelv alá kell csepegtetni és ott kell tartani két percig. Eleinte a cseppeket naponta kell szedni, 4 hét elteltével pedig hetente háromszor. Négy darab, különböző erősségű cseppeket tartalmazó üvegből áll a kúra.

A bevett allergén adagját az útmutató szerint fokozatosan naponta emelni kell (kezdő kezelés) mindaddig, amíg eléri a beteg az előírt maximális cseppszámot. Utána ezzel az adaggal kell folytatni a terápiát (fenntartó kezelés) hetente háromszor kb. 1-3 hónapon keresztül. A kúrát min. 3 éven át ismételni kell. Pollenérzékenység esetén a pollenszezon befejeződése után 2-3 héttel érdemes kezdeni a kúrát. A kezelés ideje alatt a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző allergén anyaghoz, és a szervezetbe jutáskor nem okoz panaszt.

A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy  hatása a gyógyszeres kezeléssel azonos vagy  lehet bizonyos esetben annál jobb. A hosszútávú vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a  a megelőző hatásra vonatkozó bizonyítékok összegyüljenek.

Azoknál a betegeknél, akik csak egy dologra allergiásak, kivédi az újabb allergénnel való érzékenység kialakulását, és a szénanáthás betegeknél meggátolhatja az asztma kialakulását.