fbpx

Aneszteziológia

    • „Az érzéstelenítés tudománya."

      Ez a jelentése a fenti szónak és ez a legtömörebb összefoglalása az aneszteziológus orvos eredeti tevékenységének. (Anesztézia=érzéstelenség). Az érzéstelenítéssel foglalkozó aneszteziológus (altató) orvos tevékenysége azonban manapság sokkal szerteágazóbb, munkája a műtét előtt, közben és után egyaránt nélkülözhetetlen.
      Aneszteziológia

      Tevékenységi köre három fő területre irányul:

      • Műtéti érzéstelenítés
      • Műtét utáni fájdalomcsillapítás
      • Sürgősségi betegellátás és intenzív terápia

      Az aneszteziológus orvosok tulajdonképpen aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvosok, akiknek a munkája szoros kapcsolatban áll a klinikai orvoslás legtöbb szakterületével, interdiszciplináris jellegű.

      Az orvostudomány jelentős fejlődésének következményeként az aneszteziológia és intenzív terápia ma már önálló szakterület a gyógyításban.

      Az aneszteziológus tevékenysége lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb kezeléseket, kellemetlen vagy fájdalmas diagnosztikus, műtéti beavatkozásokat teljesen fájdalommentesen lehessen elvégezni. Az altatás, érzéstelenítés során a (műtéti) beavatkozás teljes időtartama alatt az aneszteziológus gondoskodik a beteg biztonságáról, a légzés, illetve keringés fenntartásáról és az egyéb szervek működésének ellenőrzéséről is.

      Az aneszteziológus tehát a beteg őrangyala is egyben, akinek a feladata nem ér véget a narkózis befejeztével. Kiterjed a műtét utáni időszakra is, nagy sebészeti beavatkozásokat követően akár több napot is igénybe vehet a beteg állapotának stabilizálása. Ez a speciális ellátási igény vezetett a posztoperatív részlegek, őrzők (szubintenzív) vagy intenzív osztályok kialakulásához, ahol a kiesett, támogatásra szoruló életfontosságú szervműködések átmeneti pótlása az intenzív betegellátásban jártas, jól képzett aneszteziológusok feladata.

      A modern anesztézia bő fél évszázados fejlődésével hozzájárult a különböző sebészeti szakterületek kibontakozásához, és lehetővé tette az egyre nagyobb kiterjedésű, egyre nagyobb megterhelést jelentő műtétek elvégzését is.

      Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nő a nagy sebészeti beavatkozások száma, melyeket egyre idősebb, több társbetegséggel rendelkező páciens számára lehet elérhetővé tenni. Ehhez nagymértékben hozzájárult a műtéti érzéstelenítés módszereinek fejlődése.

      A műtéti érzéstelenítésnek két fő formája az általános és a regionális érzéstelenítés.

      Általános érzéstelenítés („altatás”)

      Az „altatás” során a központi idegrendszerre ható gyógyszerek, illetve kombinációik (anesztetikumok, kábító fájdalomcsillapítók, izomrelaxánsok, szedatívumok) segítségével érjük el az egész testre kiterjedő fájdalommentességet, az öntudatvesztést, ellazulást és a műtőben történtekre vonatkozó amnéziát. Optimális feltételeket teremtünk az operáló orvos számára a beavatkozás elvégzéséhez.

      Az általános érzéstelenítésnek is sokféle formája van az alkalmazott gyógyszerektől és azok bejuttatásának módjától függően, így megkülönböztetünk intravénás, inhalációs, balanszírozott anesztéziát, melyek a fentebb felsorolt célok elérését a legkülönbözőbb gyógyszerek segítségével teszik elérhetővé.

      Regionális érzéstelenítés

      A műtéti érzéstelenség elérésének másik fő módszere a regionális érzéstelenítés. Ennek során a test egy bizonyos területe, régiója (pl. egy végtag) válik érzéketlenné. Általában akkor alkalmazható, ha az érintett testtáj fájdalommentessége ily módon biztosítható, és a műtéthez nincs szükség teljes izomellazításra (izomrelaxáció). Ezen módszerek alkalmazását a helyi érzéstelenítő gyógyszerek (lokál anesztetikumok) teszik lehetővé. Mivel a fájdalommentesség ez esetben a test operálandó területére korlátozódik, öntudatvesztéssel nem párosul.

      A regionális érzéstelenítésnek is többféle válfaja létezik, úgymint ideg fonatok érzéstelenítése (plexus blokád), gerincközeli (spinalis, epidurális, paravertebrális) érzéstelenítés stb. A beteg általános állapotát, testalkatát, társbetegségeit és természetesen kérését is figyelembe véve, „személyre szabottan” történik az aneszteziológiai módszer kiválasztása; ez is az érzéstelenítést végző aneszteziológus orvos feladata.

      Az aneszteziológiai szakvizsgálat

      A műtét előtti (preoperatív) kivizsgálás és előkészítés fő célja a kockázat csökkentése: az aneszteziológus a beteg kezelőorvosával együttműködve arra törekszik, hogy a beteg optimális állapotban kerüljön műtétre. Még a legkisebb beavatkozás pl. egy injekció beadása is veszélyekkel jár, szövődményt okozhat, ezért nagy körültekintést igényel. Minél nagyobb és hosszabb egy sebészeti beavatkozás, annál több szövődménnyel járhat, de műtét során alkalmazott általános és regionális érzéstelenítési módszerek sem veszélytelenek! Ezért ma már általános gyakorlattá vált, hogy a műtét előtt a páciens aneszteziológiai szakvizsgálaton vesz részt.

      Különböző társbetegségek, alkati adottságok vagy speciális gyógyszerek szedése esetén az altatás vagy a regionális érzéstelenítés ellenjavallt lehet, mert a műtét vagy maga az anesztézia nagy kockázatot jelentene a beteg számára. Általánosságban elmondható, hogy a beteg műtétre való alkalmasságát, műtéti teherbíró képességét, az alkalmazható érzéstelenítési módszerek javallatát (indikáció) és ellenjavallatát (kontraindikáció) is az aneszteziológus szakorvos határozza meg az aneszteziológiai szakvizsgálatot követően.

      A klinikánkon elérhető ambuláns ellátási forma keretében személyes beszélgetés formájában áttekintjük a beteg által bemutatott kórtörténeti adatokat, informálódunk a korábbi érzéstelenítés során szerzett tapasztalatokról és az esetleges szövődményekről. Áttekintjük a hozott leleteket, a tervezett műtét szempontjából fontos zárójelentéseket. Ezt részletes betegvizsgálat követi, melynek eredményét rögzítjük.

      Mindezek alapján tájékoztatjuk a pácienst arról, hogy szükség van-e kiegészítő vizsgálatokra (pl. vérvétel, szív ultrahang vizsgálat, szakorvosi konzultáció). A pácienst foglalkoztató, bármely műtéti érzéstelenítésre vonatkozó kérdésére válaszolunk, tájékoztatást adunk a lehetséges anesztéziai módszerekről, reményeink szerint ezáltal a páciens szorongását is oldjuk.

      Az aneszteziológiai szakvizsgálat során kitérünk a műtét előtti gyógyszerszedés speciális kérdéseire, mely gyógyszert javasolt tovább szedni, mit, mikor kell leállítani a műtét előtt, milyen gyógyszer átmeneti alkalmazására lehet szükség a műtét előtti és utáni napokban. Mindezekről írásos dokumentáció készül.

      Szakvizsgálatunkra a következő pácienseket várjuk:

      • Mindenkit, akit a műtéte előtt aneszteziológiai vizsgálatra/ambulanciára küldtek és el akarja kerülni a sorban állást
      • Akit a kezelőorvosa (pl. operáló sebésze) küld a műtéti teherbíró képesség elbírálása céljából
      • Aki szorong, vagy fél ez előtte álló beavatkozástól, szeretne többet tudni a műtéti érzéstelenítésről és annak kockázatairól
      • Bárkit, aki általános tájékoztatást szeretne az altatásról, érzéstelenítésről és annak lefolyásáról.

      Amennyiben további kérdései merültek fel szakrendelésünkkel kapcsolatban, érdeklődjön elérhetőségeink egyikén!


    Szakrendelések