A légzőrendszer központi és perifériás (légutak, légzőizmok és a tüdő) elemeinek betegségeivel foglalkozó tudományág. A dohányzás és az egészségtelen poros környezeti vagy munkahelyi levegő éveken át hajlamosíthat légzőszervi betegségre.
Leggyakoribb akut vagy krónikus tünetek, melyek hátterében tüdőbetegség gyanúja merül fel:
- köhögés (száraz vagy váladékképződéssel járó), fulladás, nehézlégzés, légzési diszkomfort ( nyugalomban vagy terhelésre fellépő)
- fizikai terhelhetőség csökkenése, fáradékonyság
- lázas állapot, hidegrázás, borzongás
- sípoló légzés, éjszakai köhögés, fulladás
- nappali aluszékonyság, csökkent koncentrációképesség
- étvágytalanság, fogyás
A leggyakoribb kórképek:
- akut légúti fertőzés (hörghurut, vírusos vagy bakteriális)
- tüdőgyulladás
- krónikus hörghurut
- COPD ( krónikus hörghurut légúti szűkülettel és tüdőtágulás)
- asztma
- tüdőfibrózis
- tüdőrák
- tüdőembólia
- alvás alatti légzészavar, légzéskimaradás
- gümőkór (TBC)
A tüdő betegségei gyakran egyéb krónikus betegségekkel együtt fordulnak elő, például szívelégtelenség, koszorúér betegség, hypertonia, refluxbetegség, autoimmun betegségek, stb. A környezeti tényezőkön mellett a genetika szerepe is kimutatható.
A pulmonológia szakrendelés általános menete:
Anamnézis felvételét követően kerül sor a fizikális vizsgálatra. Ennek eredményétől függően további eljárások segíthetik a diagnózis felállítását. Például spirometria, röntgen, vagy CT vizsgálat. A spirometria a tüdőgyógyászat egyik alap vizsgálatának számít, mely fájdalommentes eljárás, a légzésfunkció vizsgálatára szolgál.
