fbpx

Proktológia

    • A proktológia a végbél tájéki megbetegedésekkel foglalkozik (pl.: gyulladás, aranyér, sipoly, tályog, perianalis növedék, repedés, jó és rosszindulatú daganat).

      Az ambuláns proktológiai vizsgálat menete

      Megfelelő kezelésben csak korrektül kivizsgált és pontosan diagnosztizált páciens részesülhet. Komfortos, felszerelt rendelőnkben nyugodt körülmények között nyílik lehetőség a szakorvosi vizsgálatra, mely a panaszok részletes feltárásával kezdődik. A kórtörténeti felvételt követően általános fizikális vizsgálat, majd a panaszokat okozó terület (pl. végbéltájék) többlépcsős vizsgálata következik.

      Bal oldalt fekvő helyzetben, kényszertartás nélkül megtekintéssel tájékozódunk, majd fájdalommentes digitális vizsgálat következik. Az ezt követő anoscopia és rectoscopia a proktológiai szakvizsgálat elengedhetetlen része. Mindkét eszközös vizsgálat kis megterhelésű diagnosztikus metódus, mindösszesen átmeneti jelleggel okoznak diszkomfortot és rövid ideig tartanak. Amennyiben olyan elváltozás kerül felismerésre, mely az adott rendelés idejében sebészileg megoldható (jóindulatú elváltozás eltávolítása, tályog feltárás), abban az esetben felvilágosítást és beleegyezést követően az eljárás elvégezhető.

      Természetesen minden esetben valamilyen típusú érzéstelenítést (helyi, vezetéses) használunk, igazolt allergia esetén alternatív készítmények állnak rendelkezésre. Rendelőnkben megtalálhatóak napjaink legfejlettebb szövetszétválasztó eszközei, valamint a beavatkozásokhoz szükséges eszköztár és varróanyagok. A vizit végeztével minden beteg részletesen dokumentált ambuláns lapot kap és ekkor van lehetőség a felmerülő kérdések, esetleges további tennivalók megbeszélésére.

      Nodi haemorrhoidales (Aranyér betegség) – az egyik leggyakoribb proktológiai betegség

      Az aranyeres csomók lényegében természetes vénatágulatok, melyek a végbél falában találhatók. A záróizom apparátussal együtt ezen vénás párnák feladata a végbélműködés, a székelés és a széklettartás precíz szabályozása. Aranyere mindenkinek van, ha azonban a csomók kórosan megnagyobbodnak és panaszt okoznak, akkor betegségről beszélünk. Kötőszövetes rögzítő elemek tartják a helyükön az aranyeres párnákat. A csomók megduzzadnak és sérülnek ha túl nagy nyomás nehezedik rájuk. Ha a megnagyobbodott csomók a végbélből kitüremkednek, kifordult aranyerekről beszélünk.

      Az aranyeres csomók méretük és elhelyezkedésük alapján négy fokozatba sorolhatók:

      • I. stádium: enyhén tágult csomók
      • II. stádium: tágult csomók, melyek kitüremkednek, de spontán visszahúzódnak
      • III. stádium: erősen tágult csomók, melyek manuálisan még visszahelyezhetők a végbélbe
      • IV. stádium: nagyon erősen tágult csomók, állandóan kifordult állapotban

      Milyen tényezők felelősek aranyeresség kialakulásáért?

      Az aranyér betegség kialakulása több tényezőre vezethető vissza:

      • Erőltetett székelés vagy rendszeresen nagyon kemény széklet (székrekedéses hajlam)
      • Terhesség
      • Időskori kötőszöveti lazaság
      • Mozgásszegény, egészségtelen életmód, túlzott alkohol fogyasztás stb.

      Mik azok amik felhívják a betegségre a figyelmet?

      Az aranyér betegség lehet aszimptomatikus (fájdalommentes), ekkor a betegség nem észlelhető. Az alábbi tünetek fordulhatnak elő együttesen, de külön-külön is:

      • Véres széklet
      • A végbéltáji csomóérzés, duzzanat. A csomók néha csak a végbél csatornában tapinthatók és székelés után türemkednek ki; súlyosabb esetben a duzzanat állandóan fennáll
      • Erős viszkető-, égő érzés, bőrirritáció
      • Tompa fájdalom

      Milyen terápiás lehetőségek vannak?

      A felnőtt populáció nagyjából 50%-a élete során megtapasztalja az aranyér betegség kellemetlen tüneteit. Minél korábbi stádiumban kerül felismerésre, annál egyszerűbb a kezelés.

      • I. fokú aranyereknél elegendő a konzervatív gyógyszeres kezelés, valamint táplálkozási tanácsok (rostdús étrend, bő folyadék, gyulladáscsökkentő kenőcsök, kúpok, venotonikumok)
      • A II-IV. fokú aranyerek sebészi beavatkozást igényelnek

      Általánosan elfogadott eljárás a kifordult aranyerek kezelésében:

      • Vérellátásuk megszüntetése aláöltéssel (ligáció)
      • A csomók sebészi kimetszése

      A sebészi technikát általában a csomók mérete dönti el, továbbá befolyásolja a beteg általános állapota, társbetegségek megléte, bizonyos gyógyszerek szedése. Az eljárás típusa szerint létezik a sebet nyitva hagyó, ill. sebszéleket záró technika. Utóbbi típusoktól függetlenül ennek a nagyon érzékeny területnek a kimetszése nagy fájdalommal jár.

      A hagyományos sebészi eljárásnak további hátránya, hogy több napos kórházi bennfekvést igényelnek, akár 4 hetes kiesést is okozhatnak a munkából. Az aranyér kezelése, valamint a következményei a páciensek számára sok kényelmetlenséggel és kellemetlenséggel jár, emiatt inkább együtt élnek a betegséggel és nem mennek orvoshoz.

      Milyen kevesebb kellemetlenséggel járó egyéb sebészeti gyógymód létezik?

      Megjelent egy korszerű eljárás a fájdalmas műtéti beavatkozás helyett. A HAL-RAR (Haemorrhoidal Artery Ligation és Recto Anal Repair) technikája biztonságos, gyors és hatékony beavatkozás gyakorlatilag bármilyen stádiumú aranyér ellátásában.

      HAL-RAR technika előnyei:

      • Műtét kiváltása
      • Vágás nélküli módszer, nincs szövet kimetszés, nincs nyílt seb
      • Rövid műtéti idő
      • Járóbetegként végezhető (nincs szükség kórházi befekvésre)
      • Gyors visszatérés a mindennapokba
      • Kimagasló gyógyulási eredmények
      • Minimális kellemetlenség

      HAL (Haemorrhoidal Artery Ligation) technika a japán Morinaga nevéhez fűződik, aki eredményeit 1995-ben ismertette először. 2005-re kiegészült a metódus a RAR (Recto Anal Repair) módszerrel. A HAL technikát II. és III. stádiumú aranyerek gyógyításában használják, RAR-ral kiegészítve pedig a IV. fokú aranyerek is hatékonyan kezelhetők.

      A HAL-RAR együtt a lehető legkíméletesebb minimál invazív eljárást képviseli, kimetszés nélküli, lényegében fájdalommentes és vértelen beavatkozást jelent. A műtét kb. 30 percig tart, és különböző érzéstelenítési technikák mellett végzik. A legtöbb beteg csupán enyhe kellemetlenséget érez, és a kezelés után relatíve korán (1-2 hét) visszatérhet munkájához. A későbbi vérzés esélye minden más eljáráshoz képest alacsonyabb, de a kisebb és nagyobb komplikációk előfordulása is ritka.

      A beavatkozást világszerte már több mint 100 000 emberen elvégezték, kiváló rövid és hosszú távú eredménnyel. Tanulmányok bizonyítják, hogy a HAL-RAR technikával történő kezelés nemcsak kíméletesebb és kevésbé fájdalmas mint a klasszikus műtétek, de hatékonyságban is felveszi a versenyt a hagyományos műtéti beavatkozásokkal.

      Mi a HAL lényege?

      Egy kisméretű doppler ultrahang érzékelőt vezetnek a végbélbe. Ultrahang segítségével a készülék pontosan meghatározza csomókat ellátó artériák lefutását. Az öltés a végbél érzőidegektől mentes területén történik, ezért a beavatkozás nem jár fájdalommal. Az aláöltés következtében az aranyeres csomók vérellátása megszűnik, csökken bennük a nyomás, emiatt közvetlenül után az aranyér összeesik. A csomók pár héten belül eltűnnek, ezzel párhuzamosan a panaszok elmúlnak. A III. és IV. fokú aranyereknél szükség lehet a nyálkahártya előesések visszahelyezésére. Ezt nevezzük RAR (Recto Anal Repair) műtétnek.

      További végbél közeli sebészeti eljárásokat igényelhető kórképek

      Fissura ani (végbél repedés)

      Székrekedéses panaszok, véres és fájdalmas székelés jelentkezése esetén nagy valószínűséggel fissura ani (végbélrepedés) állhat a háttérben, krónikus esetben másodlagos csomók keletkezhetnek a végbél külső és belső oldalán is. Általában a gát felé eső oldalon alakul ki. Az elváltozás oka a spasztikus (görcsös) záróizom, tartós stressz, szorongás is hajlamosító tényezők lehetnek.  Kezelésében nagy szerepe van a diétának, mely a laza széklet biztosítását célozza, emellett az analis hygiene fontossága is lényeges (langyos tusolás, nedves törlőkendők elhagyása). Folyamatos panaszok miatt a záróizom relaxációjának elősegítése a cél első körben kúp, majd kenőcs formájában. A konzervatív terápia sikertelensége esetén részleges záróizom bemetszést kell végezni, ezt követően a panaszok elmúlnak.

      Perianalis abscessus (végbéltályog)

      Fokozódó végbéltáji fájdalom, hőemelkedéssel vagy lázzal végbéltályogra terelheti a gyanút. Célszerű mihamarabbi szakvizsgálat és kezelés, utóbbinál, amennyiben gennyes tasak már kialakult, a gyógyszeres kezelés hatástalan, műtét szükséges. A helyi érzéstelenítésben végzett feltárás (a tályog felett végzett bemetszés) szinte azonnal enyhít a panaszokon. A műtét után rendszeres sebtoalett és ülőfürdőzés szükséges a gyulladásos üreg tisztítása céljából, majd a folyamat gyógyulása várható.

      Fistula ani (végbél sipoly)

      Tályog feltárást követően bizonyos százalékban kóros járat létesül a gyógyulás folyamán a végbél és a külvilág között, mely, ha tartósan fennmarad, sipolynak (fistula ani) hívják. A sipolyok diagnosztikájában az eszközös vizsgálatokon túl (anoscopia, szondázás) nagy szerepe van az ultrahang és MR vizsgálatoknak, mely a járat pontos feltérképezését hivatott megcélozni. A járatok záróizomhoz való viszonya határozza meg a terápiát, mely igen változatos lehet: sipoly bemetszés, kimetszés, fonál befűzés, záróizom megtartó beavatkozások, (Filac, fistula plug). Külön entitást képeznek a Crohn betegségben megjelenő sipolyok, melyek általában bonyolultabb, többlépcsős eljárásokat igényelhetnek.

      Pilonidalis cysta

      A betegség lényegét az analis hasadék (rima ani) területén lévő szőrszálak mechanikus irritációja okozza (pilus: haj; nidus: fészek). Megtört szőrszálakat a farpofák begyűrik a pórusokban gazdag, durva bőrbe. Leggyakoribb helye a farpofák közt a farokcsont (os coccygeum) feletti vájulat. A bejutott szőr csak egyirányú mozgást tesz lehetővé a horogszerű felületi képződmény miatt: a mélybe való további befúródást.

      Ez egy szerzett, epidermalisan elhelyezkedő betegség, amely akár évekig tünetmentes lehet. A hiányos higénia, túlsúly, fokozott szőrzetképződés is elősegítheti a kialakulását. Tünetként jelentkezhet viszketés, váladékozás, ismétlődő gyulladások. A tályog ürülését követően váladékozó sipoly maradhat vissza. A betegség hosszú ideig tünetmentes lehet, viszont bármikor fellángolhat. Terápiája műtéti. Kisebb feltárás után lehet próbálkozni hagyományos kezelési módokkal: gondos bőrápolás segítségével nem újul ki a betegség. Széles feltárás tályogképződés stádiumában, valamint akut gyulladás során szükséges. Electiv műtét formájában kell eltávolítanunk a krónikus stádiumban lévő granulomát: excidáljuk az invaginálódott hámtasakot.

      A beavatkozás előtt szükséges festékanyagot fecskendezni a járatokba annak érdekében, hogy a tasak és az elágazó sipolyjáratok teljes mértékben láthatóak legyenek. A kimetszés a sacrum periosteumáig terjed és radikális. A visszahagyott kóros szövetrészek biztosan recidivához vezetnek.

      Perianalis thrombosis

      A perianalis thrombosis a bőr alatt elhelyezkedő analis vénák rögösödését jelenti. Piros vagy kékesfekete, fájdalmas, oedemás duzzanat a végbélnyílás mellett. Kialakulásának oka általában az erőltetett székelés vagy nagyobb fizikai megterhelés. Konzervatív terápiára akkor kerül sor, ha a páciens megtagadja a műtéti beavatkozást vagy későn jelentkezik vizsgálatra: analgeticumok, könnyű széklet biztosítása, zuhanyozás a végbélnyílás alapos mosásával, fájdalomcsillapító, kenőcsös kötések, hűtés. A sebészi kezelés gyors megkönnyebbülést és gyógyulást eredményez. Lényege a thrombus eltávolítása helyi érzéstelenítésben.


    Szakrendelések