fbpx

Általános sebészet

    • Az általános sebészet a hasi szervek műtéti kezelése mellett a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a végtagok lágyrészeinek és a bőr bizonyos elváltozásainak műtéti kezelését is magában foglalja.
      Általános sebészet

      Leggyakrabban végzett ambuláns sebészeti eljárások

      A pontos diagnózisalkotást és írásos beteg beleegyezést követően klinikánkon lehetőség van ún. kisműtétek elvégzésére. Az ambuláns operációk programozottan történnek (atheroma, lipoma eltávolítás). Rendelőnkben az eljárásokhoz a szükséges szakmai és személyes háttér rendelkezésre áll, melyek a minőségi és gördülékeny betegellátást célozzák. A sebészet hagyományos eszköztárán felül az elektromos kés, a kevesebb szöveti sérülést és jobb regenerációt okozó radiofrekvenciás vágó is elérhető. A műtétek alkalmával az elváltozás sebészeti megoldásán túl törekszünk a lehető legtökéletesebb kozmetikai eredményre is (atraumatikus műtéti technikával és korszerű varróanyagok alkalmazásával).

      Atheroma (kásadaganat) műtéte

      Naevus (festékes anyajegy) műtéte

      Radiofrekvenciás szövetszétválasztó készülék

      Sebészeti teendőt igénylő elváltozások

      Sérvek (Hernia inguinale, Hernia parietis abdominis)

      A hasfalon, lágyéktájon megjelenő kidomborodások igen gyakori, jóindulatú kórképek. Fiatal kortól az aggastyánkorig előfordulhatnak, kialakulásuk legtöbbször hasfalgyengeségre, fizikai megterhelésre, esetleg előzőleg hason végzett műtétekre vezethetők vissza. Jóindulatú természetük ellenére fájdalmat okozhatnak, folyamatosan növekedve rontják az életminőséget, valamint a kizáródás veszélyét hordozzák magukban. Különösen az idősebb korban jelentkező sérvek esetében érdemes kizárni rosszindulatú daganat lehetőségét. Kezelésük műtéti, mely során – lehetőleg egy programozott műtét alkalmával – a sérvtartalom hasüregbe való visszahelyezése után a hasfal varratokkal és/vagy hálóval történő megerősítése a cél.

      Az orvoshoz fordulás halogatása a későbbi szövődmények arányát (hosszabb gyógyulás, nagyobb műtét utáni fájdalom) és a bonyolultabb műtéti eljárások szükségességét (pl. béleltávolítás) emelhetik. Lágyéksérvek esetében a laparoscopos megoldás (transabdominalis-praeperitonealis – TAPP) során legfeljebb 1 cm-es vágásból végezzük a műtétet. Ekkor a hasüregben operálva a hashártya behasítása után, annak hasfal felé eső részére kerül a háló. Nagyobb, régebb óta növekvő sérveknél, vagy súlyos társbetegségek meglétekor a hagyományos/nyitott műtét lehet az egyetlen lehetőség. A hasfal öltésekkel való megerősítése után itt is háló beültetés alkalmazandó. A minimálisan invazív műtét nagy előnye a relatív posztoperatív fájdalommentesség és a rövidebb felépülési idő, ami nagyjából 3-4 hét. A rehabilitációs periódusban fontos, hogy az szigorú fizikai kímélettel teljen a későbbi kiújulás megelőzése miatt.

      Epekövesség (Cholecystolithiasis)

      Az epehólyagkövesség legtöbbször zsíros, fűszeres étel fogyasztása utáni jobb bordaív alatti/felhasi fájdalom formájában mutatkozik meg, nem ritkán azonban teljesen tünetmentes is lehet. Amennyiben lázzal szövődik és az ultrahang vizsgálat során rétegezett fal, az epehólyag mellett folyadék is látszódik, abban az esetben epehólyag gyulladás áll fenn. Ilyen esetben tüneti terápia, diéta mellett az epehólyagot nyugalomba helyezhető. Az epehólyag kövesség egy későbbi időpontban, műtéttel kezelendő.

      Az eljárás során laparoscopos technikával történik az epehólyag eltávolítása. Célszerű gyulladásmentes időszakban elvégezni a műtétet, mivel így lényegesen kisebb a szövődmények fellépésének esélye és hamarabb gyógyul a beteg. Ritkán, a bonyolultabb anatómia és fokozott gyulladásos jelek esetén a nyitott műtét nem kerülhető el. A minimálisan invazív műtét utáni lábadozás intézetben 1-2 nap, a teljes gyógyulás kb. 4-6 hét. Mind a műtét előtt, mind utána szigorú epekímélő diéta, bő folyadék fogyasztás javasolt. Epehólyag nélkül, megfelelő diétával kiváló életminőség érhető el hosszútávon. 

      Gasztrointestinalis sebészet

      A nyelőcső, gyomor, vékony és vastagbél jó és rosszindulatú elváltozásai komplett gasztroenterológiai kivizsgálás után kerülhetnek műtétre. A nyelőcső pharyngooesophagealis vagy más néven Zenker-diverticulumai (nyelőcső kiboltosulásai) a nyaki szakaszon alakulnak ki általában az izomapparátus kóros működése (spazmus, elégtelen relaxáció) következtében megemelkedő nyelőcsövön belüli nyomás következtében. A nyelőcső diverticulumai a rekeszizom magasságában, közvetlenül a gyomorszáj előtt alakulnak ki.

      A leggyakoribb nyelőcső mozgási (motilitási) zavar az achalasia és a diffúz nyelőcső spazmus, ritkábban az ún. „diótörő oesophagus” és a magas nyomású alsó nyelőcső szfinkter (LES). Az izomműködés zavara miatt a nyelőcső nem képes ellazulni, ezáltal a táplálék nem, vagy csak nehezítve ürül a gyomor felé. A következmény gyakori hányás, emésztetlen étel felöklendezés, hosszútávon súlyos nyelőcső tágulat, mely a nyelőcső fal elvékonyodásával, akár rosszindulatú daganat kialakulásával szövődhet. A gasztroenterológiai diagnosztikában a rutin vizsgálatokon felül a funkcionális tesztek elengedhetetlenek (nyelőcső pH és manometria).

      A funkcionális nyelőcső elváltozás lokalizációjától, annak manifesztációjától (Zenker diverticulum, epiphrenalis diverticulum, achalasia cardiae) és műtéti típus megválasztásától függetlenül az összes sebészi terápiás törekvés a kóros izomműködés megszakítását célozza (myotomia), a másodlagosan keletkezett organikus eltérés (gurdély) eltávolításával vagy anélkül. A diverticulumok konzervatív kezelésre nem tudnak meggyógyulni, az idő múlásával fokozatosan növekednek. A motilitási elváltozásoknál a műtéti terápia csak panaszokat okozó esetekben indokolt.

      Vastag és végbélsebészet (Colorectalis sebészet)

      A vastagbél jóindulatú elváltozásai között tartjuk számon a vastagbél diverticulosist. A betegségre jellemző, hogy apró hólyagocskák képződnek a meggyengült vastagbél falán, elsősorban a sigmabél területén (a végbél előtti bélszakasz, a bal alhas területén). A hólyagok vékonyak, sérülékenyek, bennük székletrögök helyezkedhetnek el. Diétahiba, helytelen táplálkozás (zsíros, fűszeres, magvas ételek fogyasztásakor), kevés folyadék bevitele után jelentkező bal alhasi fájdalom, láz, ritkább esetben véres széklet az elváltozás gyulladására hívhatja fel a figyelmet (diverticulitis). Ekkor sürgős diagnosztika általában elengedhetetlen (labor, hasi ultrahang és vagy hasi CT). Későbbi kivizsgálás során a vastagbéltükrözés sem maradhat el (colonoscopia).

      A diverticulitis jól kezelhető konzervatív úton (koplalás, antibiotikum, jegelés), de szövődmények (tályog, perforáció, uralhatatlan vérzés) megjelenésekor, valamint sűrűn visszatérő gyulladásos állapotok miatt sebészeti kezelés javasolt. Optimális esetben bélelőkészítést követően laparoscopos technikával történik a műtét, egy mini metszésből pedig a beteg bélszakasz eltávolítása és a tápcsatorna folytonosságának helyreállítása bélvarrattal. Természetesen, mint minden más műtétnél, így itt is adódhat nehézség a korábbi gyulladásos jelek vagy anatómiai rendellenesség miatt, melyek konverziót (nyitott műtétre való áttérés), vagy átmeneti jelleggel stóma (vendégnyílás) készítést tehetnek szükségessé. A minimálisan invazív eljárás nyújtotta előnyök ennél a beavatkozásnál is érvényesülnek, nevezetesen kisebb a műtét utáni fájdalomcsillapító igény, korai mobilizáció, a bélműködés korai visszatérése és a gyorsabb felépülés.

      IBD (Inflammatory Bowel Disease, Gyulladásos bélbetegségek)

      A kórkép két leggyakrabban előforduló képviselője a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa. Mindkettő krónikus autoimmun betegség, mely a béltraktust és/vagy a végbél közvetlen környezetét (perianalis regio) érinti. A betegség lefolyása remissiokra (nyugalmi időszakok) és relapsusokra (fellángolási időszakok) osztható. A terápia célja a tartós remissio elérése, melyben a gyógyszeres kezelés érvényesül elsősorban. Manapság a legkorszerűbb biológiai kezelés is rendelkezésre áll, mely sok esetben formál jó alternatívát a műtét mellett/helyett. Amennyiben az IBD-ben szenvedő páciens betegsége gyógyszerrel nem tartható egyensúlyban, akkor sebészeti kezelés javasolt.

      Crohn betegség esetében a bélben kialakult szűkület(ek) ill. hasüregi szervek körül képződött sipolyok, tályogok megoldása igényelhet műtétet, míg colitis ulcerosában a masszív vérzés, kiterjedt gyulladás és fokozott malignitási hajlam (rosszindulatú daganat kialakulásának esélye, elsősorban hosszú betegségfennállás esetén). A műtéti repertoárban a szűkületeket hordozó bélszakaszok kimetszése, sipoly-járatok kiirtása, a részleges és teljes vastagbél eltávolítás is megtalálható.

      Valamennyi eljárás laparoscoposan is elvégezhető. A gyógyhajlam, a tápláltsági állapot, a műtétek időzítése és a betegség természete mind mind olyan tényező, melyet figyelembe kell venni. IBD-nél egyértelműen egyénre szabott terápiát tervezünk, mely alapja szerencsés esetben egy szoros gasztroenterológus-sebész együttműködés.

      Colorectalis daganat (Vastag és végbélrák)

      A hazai populációban sajnálatos módon „előkelő” helyen szerepelnek a colorectalis daganatok mind az előfordulási, mind a halálozási statisztikákban. Az oka egyfelől genetikai, másfelől a környezeti/táplálkozási szokásokban keresendő (mozgásszegény életmód, zsíros, fűszeres étkezés, kevés rost, kevés folyadék). Véres széklet, fogyás, emésztési panaszok (gyakori puffadás, görcsölés) esetén mindig gondolni kell vastagbél daganatra, még fiatal korban is. Az előrehaladott életkor valamint a családi halmozódás is kockázati tényező lehet. Némely esetben teljesen tünetmentesen is kialakulhat rosszindulatú elfajulás, mely később csak előrehaladott állapotban „mutatja meg” magát (bélelzáródást, távoli áttétet okozó tumorok).

      Az onkológiai sebészetre (daganatokkal foglalkozó sebészetre) kifejezetten jellemző, hogy akkor van a betegnek legjobb esélye a gyógyulásra, ha a betegséget korai stádiumban diagnosztizáljuk és kezeljük. Éppen ezért nagyon nagy jelentősége van az 50 év felett korosztály szűrésének (széklet teszt és colonoscopia), hiszen számos rákelőző folyamat felkutatható és eltávolítható lényeges megterhelés nélkül endoscopos úton. Amennyiben az felfedezett elváltozás nem alkalmas endoscopos kezelésre, abban az esetben sebészeti terápia javasolt. Operabilis folyamatnál, ha műtéti kezelés indokolt a beavatkozás típusát a daganat lokalizációja határozza meg, mely célja elsődlegesen minden esetben kuratív, más szóval a beteg teljes meggyógyítása. Az eltávolított mintának tartalmaznia kell a daganatos bélszakaszt kellő biztonsági zónával és a hozzá tartozó, nyirokcsomókat tartalmazó bélfodrot (mesenterium). Optimális esetben hasonlóan a többi vastagbélen végzett műtéthez, bélelőkészítést követően laparoscopos technikát alkalmazunk, a tápcsatorna kézzel vagy géppel történő helyreállításával.

      Nehezített műtéti szituáció, kiterjedt alapbetegség esetén konverzió (nyitott műtétre való váltás) és/vagy palliatív műtét válhat szükségessé. Utóbbi azt jelenti, hogy a daganat teljes eltávolítása nem lehetséges, elsődleges cél a további komplikációk megelőzése (pl. bélelzáródás). Ehhez gyakran speciális sebészeti beavatkozás, pl: belső bypass (ún. megkerülő anastomosis) vagy stóma képzés válik szükségessé. A szövettani lelet birtokában egy ismételt onkoteam megbeszélés dönt a beteg későbbi sorsáról (szoros követés vagy onkológiai kezelés). A sikeres felépülés, panaszmentesség záloga a szigorúan betartott diéta is  (salakmentes diéta, bő folyadék, puffasztó ételek kerülése).

      Unguis incarnatus (Benőtt köröm)

      A benőtt köröm elsősorban a helytelen körömvágástól, szűk cipő viselésétől, vagy a nem kielégítő láb és körömhigiéniától alakulhat ki. Nem szakszerű kezeléskor gyakori a köröm deformációja, valamint a recidiva.

      Terápia. A hagyományos próbálkozások általában csak késleltetik a beavatkozást, emiatt javasolt ékkimetszést végezni. Fontos a kiváltó okok felderítése, hogy az ismételt kialakulás elkerülhető legyen a jövőben.

      Sebkezelés

      Sebészeti rendelőnkben akut és krónikus (nehezen gyógyuló) sebek kezelésével is foglalkozunk. A kezelési taktikánk az ún. holisztikus megközelítésen alapul, mely nem kizárólag a seb típusára koncentrál, hanem figyelembe veszi a beteg általános állapotát (társbetegségek, gyógyszerek, szociális helyzet) is. Részletes állapotfelmérést követően egyénre szabott, modern sebkezelési tervet állítunk fel, mely sikeres kivitelezéséhez a lehető legkorszerűbb kötszereket alkalmazzuk. A folyamatot részletesen dokumentáljuk, igény esetén lehetőség van házi betegápoló szolgálat bevonására is.

      Kapcsolódó szolgáltatások

      • Alsó végtagi erek állapotfelmérése (szűrés)

        Az érelmeszesedés népbetegség, mely az alsó végtagok ereiben éppúgy megjelenhet, mint a szív vagy agyi erekben. Míg a szív illetve agyi erek szűkülete kapcsán kialakuló betegségek a szív-, és az agyi infarktus széles körben ismert, addig a folyamat alsó végtagi megjelenése kevésbé van a köztudatban.

      • Alsó végtagi visszérkezelés (szkleroterápia)

        A kozmetikailag zavaró seprűvénák, kapilláris tágulatok és bizonyos nagyobb visszerek esetében is hatékony ambuláns kezelési módszer a szkleroterápia. A kezelés során egy finom tűvel olyan anyagot fecskendezünk az érbe, amely gyulladást hoz létre az ér belhártyáján, összetapasztva azt, majd a keringésből kirekesztett ér idővel felszívódik.


    Szakrendelések