• Bejelentkezés: H-P 8-16

  • Telefon: +36 20 573 5434

  • Telefon: +36 30 561 1098

    • Az emésztőszervekkel kapcsolatos panaszok nemcsak a felnőtteket érintik. Hasfájás, haspuffadás, hasmenés, székrekedés és egyéb emésztési zavarok gyermekkorban is gyakran előforduló tünetek, panaszok. Ezeken túl számos olyan speciális, életkori sajátosságok miatt leginkább gyermekkorban előforduló kórkép van, amely gyermekgasztroenterológiai szakvizsgálatot igényel.

      Az újszülöttek, csecsemők megfelelő táplálása rendkívül fontos a gyermek testi és szellemi fejlődéséhez. Az ehhez kapcsolódó problémák (hasfájós, sírós csecsemő, széklet eltérések, véres hasmenés, lelassult súlyfejlődés) pontos megítélése, valamint megfelelő tápszerrel, illetve a szoptató anya diétájának gondos megválasztásával történő megoldása mind a beteg, mind a szülő számára megkönnyebülést, megnyugvást hozhatnak.

      Gyomorégés, savtúltermelődéssel járó állapotok egyre gyakrabban fordulnak elő felnőttkor előtt is. Korunk, és a gyermekgasztroenterológia egyik legsúlyosabb kórképe, a gyulladásos bélbetegeség (IBD), napjainkban mind korábbi életkorban és növekvő számban fordul elő a gyermekek között. A pontos kórismézés és a megfelelően megválasztott kezelés elengedhetetlenül fontos a beteg állapotának javításához.
      Csecsemő- és kisdedkori ételallergia változatos tünetekkel jelentkezhet, amelyek között bőrelváltozások, eczema, de székleteltérés, hasmenés is előfordulhat. Jól megválasztott diéta bevezetésével a panaszok szűnnek.
      Hasi panaszok, vérszegénység, súlyállás, és számos egyéb tünet hátterében liszérzékenység (coeliakia) állhat. Pontos laboratóriumi vizsgálattal a betegség kizárható, vagy a diagnózis felállítható, a szigorú gluténmentes diéta tartása a beteg tüneteit megszünteti.

      A laktóz intolerancia kellemetlen tünetekkel járó kórkép, azonban nem mindenkiben lehet valódi betegségként tekinteni rá. A diagnosztikájában elsősorban a H2 kilégzési teszt és a genetikai vizsgálat használatos.

      A kórképre jellemző tünetek (hasmenés, puffadás, hányás, hasfájás, illetve a nem bélrendszert érintő panaszok közül a fejfájás, émelygés, rossz közérzet, koncentráló képesség csökkenése, teljesítmény romlás) esetén célszerű olyan orvosi centrumhoz fordulni, ahol ezek a vizsgálatok és értékelésük elérhető.
      Klinikánkon lehetőség van részletes laboratóriumi vér-, és székletvizsgálatokra, gyermekek vizsgálatában jártas radiológus által elvégzett ultrahang vizsgálatokra, laktóz terhelés kivitelezésére.

      Mikor gondoljunk táplálékallergiára

      A táplálékallergia (ételallergia)  Európában és az egész világon emelkedő problémát jelent a gyermek-és felnőtt populációban egyaránt. A klinikai megjelenése szerteágazó tüneteket okozhat, számos szervet érinthet, IgE, nem-IgE és kevert pathomechanismus alapján. A gyakorisági adatok változóak, genetikai tényezők, életkor, étrendi szokások, geográfiai különbségek és a diagnosztikai módszerek is befolyásolják. Az ételallergiák gyakoriságának növekedése és perzisztálásának okaira vonatkozóan számos elmélet van. A diagnosztikai lehetőségek bővülnek, mégis korlátozottak, az „arany standard” napjainkban is a szakember segítségével végzett kiváltó ok keresése alapján  a gyanúsított ételek elhagyása (elimináció) és a standardizált módon történő visszaterhelés (provokáció).

       

      Definició, tünetek

      Étel adverz reakció: valamilyen klinikai válaszreakció, amely bármilyen étel, étel származék, étel adalék elfogyasztása, vele való kontaktus vagy belégzése során alakul ki.

      A táplálékallergia olyan reprodukálható (ismételten kiváltódó) adverz reakció, amikor egy bizonyos ételre vagy ételekre immunglobulin IgE- vagy nem-IgE-közvetített immunválasz során alakulnak ki a klinikai tünetek.

       

      A táplálékallergia tünetei

      Főbb IgE típusú klinikai tünetek (allergén bevitel után valószínű  azonnal percek – 2órán belül kialakulnak ): viszketés, a bőr, nyálkahártyák és a nyálkahártya alatti szövetek gyorsan fellépő megdagadása, bőrvörösség, kipirulás, csalánkiütés, kanyarószerű kiütés, azonnali gyomor-bélrendszeri tünetek ( hányinger, hányás, hasi görcs,hasfájás, hasmenés), ingerlékenység,  ételvisszautasítás, fogyás, akut allergiás  nátha és kötőhártyagyulladás, gége oedema, száraz-izgatott köhögés, légúti görcs, vérnyomás esés, ájulás, szívműködés gyorsulása, lassulása , halálfélelem.

      Nem-IgE késleltetett vagy késői tünet lehet az allergén anyaggal való érintkezés kapcsán kialakuló bőrgyulladás, ételfehérje által kiváltott vékony-, vastagbél, vagy minkettőt érintő allergiás gyulladás, az érintett bélszakasz funkciójának megfelelő tünetekkel.

      Kevert immunológiai hátterű tünetek: az atopias ekcéma, a speciális allergiás sejtek (eosinophil sejtek) nyelőcsőben vagy bélben  való megszaporodásával jellemezhető u.n.  eosinophil  kórképek.

      Fontos figyelembe venni, hogy egy betegnek többféle tünete is lehet, és különböző  reakciók egyazon egyénben kialakulhatnak.

      A kontakt bőrreakció ijesztő, amikor a tej vagy a tojás a csecsemő arcához való érintése  kapcsán pillanatok alatt nagy csalánkiütés jön létre, amely azonban rövid időn belül el is múlik. Súlyosabb reakció nem alakul ki ily módon, csak ha az antigént lenyeli és az a nyálkahártyán  felszívódik.

      Izolált légúti tünet ritka, de nehézlégzés lehet része egy súlyosabb ételallergiás reakciónak. Krónikus asthma-tünet nem valószínű az ételallergia következményeként, de légúti reakció  létrejöhet az ételallergén belégzése kapcsán pl. halsütéskor, tejforraláskor stb.

      A tejallergia okozhat refluxnak vélhető klinikai tünetet (de reflux-szal együtt is jelen lehet), székrekedést, amely gyakran végbélnyálkahártya berepedésével; szerepe lehet a csecsemőkori hasi görcsös tünetcsoportban is (infantilis colica-syndroma).

      Az azonnali IgE-hez kötött reakciókat az egyén ill. a szülő észreveszi, mert a bizonyos étel elfogyasztását követően másodpercek vagy 1-2 órán belül kialakuló reakció és a nevezett étel  közötti összefüggés kézenfekvő. A késleltetett reakció tünetei néhány órától 1-2 napig  megjelenhetnek, míg a késői forma esetén a nevezett étel ismételt adása során napok után is.

       

      Allergének

      Több, mint 170 különböző ételről ismert, hogy allergiás reakciót képes okozni az arra érzékeny egyénben. Az emberi étrend nagymértékű változatossága ellenére az összes allergiás reakció kb. 90% -át 8 étel váltja ki („ The big 8”): tej, tojás, földimogyoró,mogyoró, szója, búza, hal, kagyló. Egyre több a gyümölcsök, zöldségfélék, magvak, fűszerek szerepe az ételallergiás tünetek kiváltásában.

      Az egyes ételek allergenitását befolyásolja az is, hogy eredeti vagy kezelt formában fogyasztja-e az egyén. Pl a tehéntej hőkezelése ( tartós tejek!) denaturál bizonyos fehérje komponenseket , megváltoztatja az allergenitását. Csökkenti vagy éppen fokozza azáltal, hogy a fehérjék lebontása során szabaddá válnak olyan molekula részek (epitopok), amelyek rendszerint nem hozzáférhetőek.

      Ismert, hogy a hőlabilis beta-laktoglobulin a tej felforralása és hosszabb főzése során inaktiválódik, így az erre érzékeny gyermek a nyerstejre reagál, a forralt-főzöttre nem. Tévesen tejallergiának minősülhet a szülő észlelése, amikor a gyermeke a tejfélék nagy részét gondtalanul fogyaszthatja, fermentált sajtoktól rosszul van, amely azok érlelése kapcsán keletkező tiramin tartalmával magyarázható, amely a nem allergiás reakció.

      Gyakran észlelhető a gyümölcsöknél is a kezelés kapcsán megváltozó, allergia tünetet provokáló hatás pl.az alma harapással való evésekor szájnyálkahártya viszketést, duzzadást okozhat, míg ugyanazon egyén az almát reszelve vagy főzve fogyasztva tünetmentes maradhat.

      Ugyanazon a biológiai családból származó egyes ételeknek vannak azonos vagy hasonló antigén molekula részecskéi, így képes keresztreakciókat indukálni a túlérzékeny egyénben. Az immunológiai hasonlóság magyarázza az ismert keresztreakciókat, pl. a tehéntej és a kecsketej, a tehéntej és a marhahús, a tojás és a szárnyasok, a pollenek és a zöldségek, gyümölcsök között. A különböző pollen-asszociált ételallerallergiák közül az egyik legjobban tanulmányozott a nyirfapollennel kapcsolatos ételallergia. A nyirfapollen allergiások jelentős %-a szenved IgE-típusú ételallergiában is-a különböző ételek allergén molekuláival kapcsolatos molekuláris hasonlóság révén. A nyirfa allergén keresztreagálhat pl. a mogyoró, alma, cseresznye, nektarin, szilva, kiwi, sárgabarack, körte,zeller, paradicsom, répa, szója fehérjéivel.

      A súlyos reakciók elkerülése miatt nagyon fontos, hogy a megfelelő diétát a beteg betartsa. Az élelmiszerek összetételében kiemelten fel kell tüntetni 14 féle allergén jelenlétét (

      19/2004.(II.26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet és annak módosítása ,a 40/2008. (IV. 3.) FVM-SZMM együttes rendelet)

       

      Jelölendő allergének

      1. Glutént tartalmazó gabona (búza, rozs, árpa, zab, tönköly, kamut-búza vagy ezek hibrid változatai) és azokból készült termékek, kivéve
      2. a) búzából készült glükózszirup, beleértve a dextrózt(*) is,
      3. b) búzából készült maltodextrin(*),
      4. c) árpából készült glükózszirup,
      5. d) gabonafélék, amelyből készült párlatot vagy mezőgazdasági eredetű etilalkoholt szeszes italok vagy egyéb alkoholtartalmú italok készítéséhez használják.
      1. Rákfélék és azokból készült termékek.
      2. Tojás és abból készült termékek.
      3. Halak és azokból készült termékek, kivéve
      4. a) vitaminok vagy karotinoidok hordozójaként használt halenyv,
      5. b) a sör és a bor derítéséhez használt halenyv és vizahólyag.
      6. Földimogyoró és abból készült termékek.
      7. Szójabab és abból készült termékek, kivéve
      8. a) finomított szójabab olaj és zsír(*)
      9. b) szójababból származó természetes vegyes tokoferolok (E 306), természetes D-alfa tokoferol, természetes D-alfa tokoferol-acetát, természetes D-alfa tokoferol szukcinát,
      1. c) a szójabab növényi olajából nyert fitoszterolok és fitoszterol észterek,
      2. d) a szójabab növényi olajából nyert szterolokból előállított fitosztanol-észter.
      3. Tej és abból készült termékek (beleértve a laktózt is), kivéve
      4. a) tejsavó, amelyből készült párlatot vagy mezőgazdasági eredetű etilalkoholt szeszes italok vagy egyéb alkoholtartalmú italok készítéséhez használják,
      1. b) laktit.
      2. Diófélék, azaz mandula (Amygdalus communis L.), mogyoró (Corylus avellana), dió (Juglans regia), kesudió (Anacardium occidentale), pekándió [Carya illinoiesis (Wangenh.) K. Koch], brazil dió (Bertholletia excelsa), pisztácia (Pistacia vera), makadámia és queenslandi dió (Macadamia ternifolia) és azokból készült termékek, kivéve
      3. a) diófélék, amelyből készült párlatot vagy mezőgazdasági eredetű etilalkoholt szeszes

      italok vagy egyéb alkoholtartalmú italok készítéséhez használják.

      1. Zeller és abból készült termékek.
      2. Mustár és abból készült termékek.
      3. Szezámmag és abból készült termékek.
      4. Kén-dioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben.
      1. Csillagfürt és abból készült termékek.
      2. Puhatestűek és abból készült termékek.

      (*) és az abból készült termékek, amennyiben az előállítási eljárás során várhatóan nem növekszik az előállítás alapjául szolgáló termék EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) által megállapított allergizáló hatás szintje”

       

      A csillagfürtnek (Lupin ) számos fajtája van pl. Lupinus alba stb ,nemesített formái magas fehérje tartalma miatt értékes táplálékul szolgál.

      Sulfitok a már asthmás vagy egyéb allergiában szenvedőkön provokálnak nehézlégzést.

      Tudnunk kell, hogy az allergizáló ételek jelölési kötelezettsége nem mindenütt egyforma.pl. a mustár, zeller, szezámmag az európai listán szerepel, az USÁ-ban forgalmazott termékeken nem tüntetik fel.

      Fontos hogy tájékozottak legyünk az E-számok jelentéstartalmáról is, (melyek a köv. címen bárki számára hozzáférhető:http://m70.hu/hu/cikk/kotelezo_jelolesek/ ), így nem esünk abba a hibába, hogy ártalmatlan adalékanyagot allergénnek tekintünk.

       

      A táplálékallergia kialakulását elősegítő tényezők

      A táplálékallergiák gyakoriságának növekedésének és perzisztálásának okaira vonatkozóan számos elmélet  van. A jól ismert hygiene hypothesisen kívül az étel összetevők, mint a zsírok, vitaminok ( D-vitamin!), antioxidánsok változását, az ételkezelési eljárások szerepét, az orális expozíció késlekedését, az ételallergénekkel bőrön keresztüli szenzitizálódásának (amely során az allergén elkerüli az orális toleranciát) jelentős növekedését is felelőssé teszik.

      Fontos gyakorlati jelentőségű az egyre kiterjedtebben alkalmazott savcsökkentő kezelés esetleges szerepe, amely elégtelen gyomoremésztéshez vezet, így a vékonybélben nagyobb mértékű  lesz a fehérje terhelés.

      Állatkísérletek és humán vizsgálatok is igazolták, hogy a gyomorsav csökkentés ételspecifikus IgE képződést és az érzékennyé válás kialakulását elősegíti. Három hónapos gyomorfekély ellenes kezelés során a betegek 25%-ánál a szokásos étrend összetevőivel szemben IgE színt emelkedést észleltek, és 15%-uknál újonnan kialakuló IgE képződést lehetett kimutatni. Csökkent  gyomorsav termelés esetén, mivel a gyomor fehérjeemésztő funkciója elégtelen, az allergiás beteg viszonylag kisebb mennyiségű allergénre is reagálhat, illetve ilyen esetekben a könnyen emészthető fehérjék is allergénként viselkedhetnek.

      Előbbiek megfontolásra kell, hogy ösztönözze a gyermekgyógyászokat is a protonpumpagátlók és egyáltalán a savcsökkentők megfelelő alkalmazására, szem előtt tartva, hogy a fiatal csecsemők gyakori colica-syndromája esetén egyáltalán nem indokolt, gastrooesophageális reflux esetén pedig igen ritkán és rövid ideig tartó savcsökkentés lehet az adekvát kezelés.

       

      Prognózis

      A gyermek a táplálékallergiát túlnyomórészt idővel kinövi. A korábbi adatok azt mutatták, hogy 85%-a 3-5 éves korra a legtöbb allergént tűri (tojás, tejfehérje, búza, szója). Utóbbi vizsgálatok szerint a tojásallergia csupán 11% -a, és a tejallergia 19%-a múlt el  4 éves korra, azonban 80%-a ezeknek az allergiáknak 16 éves korra megszűnt. A földimogyoró allergia pl. perzisztáló, és csak mintegy 20%-ban növik ki iskoláskorra. Fontos az a megfigyelés, miszerint a mogyoróallergia visszatérését észlelték már olyan, terheléssel igazolt, toleráns egyéneknél, akik nem folytatták a földimogyoró fogyasztását.

      Lehet, hogy a táplálékallergia megmarad felnőttkorban is, de progrediálhat is, újabb allergének váltanak ki tüneteket-pl. a korábbi tejallergiásnak a gyümölcs orális tüneteket okoz (Food allergic march ). Gyakori, hogy légúti allergia, asthma, allergiás orrnyálkahártya gyulladás alakul ki (Allergic march).

      Videótár

      Gyermek gasztroenterológus

      Kapcsolódó szolgáltatások

      • Ételintolerancia vizsgálat (IgG4)

        Megkeseríti napjait a gyakori gyomorégés, emésztési zavarok, haspuffadás, és nem találja az okát? Vagy sokszor megmagyarázhatatlan fejfájás, kiütések, viszkető ekcéma és fáradékonyság teszik kényelmetlenné életét? Ha orvosai sem találják az okot, nagy esélye van rá, hogy mindezekért egy étel a felelős.

      • Gastro-panel vérből

        A GastroPanel egy olyan összetett biomarker-vizsgálat vérmintából, ami felméri a gyomornyálkahártya állapotát és működését. Ezáltal lehetőség van a gyomorbetegségek diagnosztizálására, gyomortükrözés nélkül!

      • Gluténérzékenység (coeliakia) vizsgálat

        Ősidők óta az emberiség fő táplálkozási eleme a búza. Napjainkban a rizs és kukorica mellett a  leggyakrabban fogyasztott gabona. A búza, valamint az árpa és a rozs glutén tartalmú gabonák, a magjukban lévő raktárfehérje családneve a glutén, mely az oldhatóság és az elektrodenzitás alapján több frakciót tartalmaz.

      • Intolerancia vizsgálatok

        Az Aranyklinikán lehetőség van számos intolerancia vizsgálat elvégzésére, mint a koffein, laktóz és hisztamin intolerancia. Az intolerancia tünetei változatosak lehetnek, akár hasmenés, puffadás, hányinger, szívinfarktus-kockázat, stb. Egyes vizsgálatokat vérből, míg másokat nyálkahártya törletből végezzük.

      • Laktóz intolerancia vizsgálat (H2 kilégzési teszt)

        Megszületésünk után táplálékunk az anyatej. Habár a törzsfejlődés során az ember fejlett civilizációt hozott létre, genetikai hagyatékunkat, emlős állat mivoltunkat nem feledhetjük. A tejcukor lebontására alkalmas laktáz enzim szintje az életkor haladtával egyre csökken. Tejcukor érzékenység megállapítása H2 kilégzési teszttel is lehetséges.

      Kapcsolódó szakrendelések


    Szakrendelések