Az emlősök, így a mi újszülöttjeink és csecsemőink magas energiaigényének fedezésében jelentős szerepe van az anyatej laktóz (tejcukor) tartalmának. A diszacharid, glükóz és galaktóz alegységekből álló laktóz bontását a vékonybél nyálkahártya bolyhainak felső harmadában elhelyezkedő bontó enzim, a laktáz végzi. Az élet első hónapjaiban az enzim maximális aktivitással működik, a kisdedkort elérve azonban egyesekben a laktáz bontó kapacitása lecsökken. Ennek a mértékétől függően a tejcukrot tartalmazó ételek fogyasztása panaszokat okozhat.
Arra vonatkozóan, hogy kikben és mikor alakul ki az enzim alulműködése számos elmélet látott már napvilágot, és ez nem csak az orvosokat, élettanászokat, kémikusokat, genetikusokat, hanem a történészeket, archeológusokat, paleontológusokat is foglalkoztatja.
A laktáz enzimet kódoló gén helye és működése jól ismert. A gént megelőző DNS szakaszon elhelyezkedő szabályzó régióban bekövetkező változás, mutáció okozza az egész életen át tartó enzim termelést. Ez napjainkban a laboratóriumi diagnosztika részét képező vizsgálattal kimutatható. A laktóz intolerancia diagnosztikájában számos egyéb vizsgálat is helyet kap, amelyek közül több azonban annak kellemetlen vagy invazív volta miatt manapság nem használatos. A legjobban bevált vizsgálat a hidrogén kilégzési teszt (H2 kilégzési teszt). Az elfogyasztott laktóz a vékonybélbe kerülve, ha rendelkezésre áll kellő mennyiségű bontó enzim, ott felszívásra kerül, nem okoz panaszt. Ha nincs kellő mennyiségű laktáz, a bontatlan tejcukor a vastagbélbe jutva az ott jelenlévő baktériumok tápanyagává válik. Azonban a baktériumok csak erjeszteni tudják, amely folyamat során nagy mennyiségű gáz, valamint savanyú kémhatású bomlástermékek keletkeznek, amelyek bélgázosságot, hasfájást, hasmenést okoznak, hasonlatosan ahhoz, mint amikor tejterméket fogyaszt a beteg. A termelődő gázok között találunk szén-dioxidot, metánt, valamint hidrogént. Ezek a bélből felszívódnak, a vérkeringésbe kerülnek, amely elszállítja a tüdőbe. Az így kilégzett anyagok közül a H2 mennyiségét mérjük, ebből következtetünk az intolerancia fennálltára. Néhány esetben fals negatív eredményű lehet a mérés, ilyenkor kiegészítő vizsgálatok végzésére van szükség.
Laktóz intolerancia fajtái
A laktóz intolerancia több formája ismeretes. A veleszületett (kongenitális) alaktázia az enzim teljes hiányát jelenti, és már az első néhány csepp anyatej súlyos tüneteket provokál. Ez a típus rendkívül ritkán előforduló, genetikailag meghatározott betegség, a legtöbb beteg a Finn populációban található.
Az ún. felnőtt (adult) típusú laktóz intolerancia esetében a élet folyamán valamikor az enzim aktivitása a kritikus szint alá csökken, és tünetek jelentkeznek. A panaszok leghamarabb 3,5 éves korban alakulnak ki. Tekintettel az enzim vékonybélnyálkahártyában elfoglalt helyére nem meglepő, hogy minden olyan kórállapot, amely károsítja bolyhokat az enzim elvesztéséhez, és így másodlagosan kialakuló laktóz intoleranciához vezet. Az alapbetegség és a nyálkahártya gyógyulását követően ez rendeződik, az intolerancia elmúlik.
Tünetek
Összességében tehát elmondható, hogy a laktóz intolerancia kellemetlen tünetekkel járó kórkép, azonban nem mindenkiben lehet valódi betegségként tekinteni rá. A diagnosztikájában elsősorban a H2 kilégzési tesztek és genetikai vizsgálat – genetikai vizsgálatok használatosak. A kórképre jellemző tünetek (hasmenés, puffadás, hányás, hasfájás, illetve a nem bélrendszert érintő panaszok közül a fejfájás, émelygés, rossz közérzet, koncentráló képesség csökkenése, teljesítmény romlás) esetén célszerű az Aranyklinikához fordulni, ahol ezek a vizsgálatok és értékelésük elérhető.
Videótár
Gasztroenterológus
Kapcsolódó szolgáltatások
-
Ételintolerancia vizsgálat (IgG1, IgG2, IgG3, IgG4)
Nem találja az okot, hogy miért keseríti meg mindennapjait a gyakori gyomorégés, haspuffadás? Sokszor tapasztal megmagyarázhatatlan fejfájást, fáradékonyságot, kiütéseket, melyek kényelmetlenné teszik életét? Amennyiben orvosai sem találják az okot, valószínűsíthető, hogy mindezekért egy étel lehet a felelős.
-
Gastro-panel vérből
A GastroPanel egy olyan összetett biomarker-vizsgálat vérmintából, ami felméri a gyomornyálkahártya állapotát és működését. Gyomorbetegségek gyanújeleit keresi gyomortükrözés nélkül, azonban klinikai diagnózist kizáró értéke nincs. A vizsgálat teljes mértékben nem váltja ki a gyomortükrözést.
-
Gluténérzékenység (coeliakia) vizsgálat
Ősidők óta az emberiség fő táplálkozási eleme a búza. Napjainkban a rizs és kukorica mellett a leggyakrabban fogyasztott gabona. A búza, valamint az árpa és a rozs glutén tartalmú gabonák, a magjukban lévő raktárfehérje családneve a glutén, mely az oldhatóság és az elektrodenzitás alapján több frakciót tartalmaz.
-
Intolerancia vizsgálatok
Az Aranyklinikán lehetőség van számos intolerancia vizsgálat elvégzésére, mint a koffein, laktóz és hisztamin intolerancia. Az intolerancia tünetei változatosak lehetnek, akár hasmenés, puffadás, hányinger, szívinfarktus-kockázat, stb. Egyes vizsgálatokat vérből, míg másokat nyálkahártya törletből végezzük.