fbpx

Nefrológia

    • A nefrológia a belgyógyászat vesebetegségekkel foglalkozó ága. Kutatja a vese működésének élettanát, kórélettanát. A nefrológus a vese betegségeit belgyógyászati irányból vizsgálja és kezeli (míg az urológus inkább sebészi beavatkozásokat végez).

      A nefrológia foglalkozik a vese gyulladásos betegségeivel, veseelégtelenséggel és a magas vérnyomás betegséggel, valamint más szisztémás betegségek veseszövődményeivel.

      A vese gyulladásos betegségei:

      Idetartoznak speciális, gyakran immunológiai folyamatok okozta glomerulonefritiszek, tubulointersticialis nefritiszek, valamint fertőzésekhez köthető pyelonefritisek.

      A veseelégtelenség: A vese csökkent működése, vagy a vese működésének teljes hiánya.  Akut (azaz gyorsan kialakuló) és krónikus (lassan, lehet, hogy évek alatt) kialakuló formát különítünk el.  A vese elégtelen működése miatt kialakuló állapot az urémia (régiesen húgyvérűség). A krónikus veseelégtelenség fokát a glomeruláris filtráció mutatja meg (Laboratóriumi eredményekben eGFR- ként találkozunk vele.) A GFR megmutatja, hogy időegység alatt mennyi vért szűr meg (azaz filtrál) a vese. Mértékegysége a ml/min. Ha a 60 ml/min alatti az értéke , akkor veseelégtelenségről beszélünk.

      A krónikus veseelégtelenség öt (I-V) súlyossági stádiumát különítjük el. Az I. stádiumban még csak enyhe laboratóriumi eltérések lehetnek. Az V. stádiumban jutunk el vesepótló kezelés elkezdéséig. A veseelégtelenség kialakulásának okát, esetleg az okok kezelését is a nefrológus végzi.  A krónikus veseelégtelen betegek gondozása, kezelése is az ő feladata.  A veseelégtelenséghez társuló vérszegénység (anémia), illetve csont anyagcsere zavarok (renalis osteodistrófia) kezelése is vesebeteg gondozás része.
      A vese nem csak vizeletkiválasztó, és endokrin szervünk, hanem számos más élettani folyamat szabályozásában, így a vérnyomás szabályozásban is részt vesz. Ezért a magas vérnyomás betegség okának kivizsgálása a kóros vérnyomás kezelése, illetve a szövődmények kivizsgálása és kezelése is a nefrológia feladata. Szisztémás betegségeknek is van vesekárosító hatása.

      Autoimmun betegségek és hematológiai betegségek is megtámadhatják a vesét. Ezek viszonylag ritka speciális kórképek. Ugyanakkor a cukorbetegség, (főleg a 2- es felnőttkori típus) manapság népbetegség gyakran jár vese érintettséggel. A veseelégtelenség kialakulásának vezető okaként tartjuk számon.

      Mikor érdemes nefrológushoz fordulni?

      1. Ha vizelet eltérés van:
        1. Minőségi eltérések
          • vérvizelés (haematuria): mikroszkóppal vagy szabad szemmel láthatóan van vér a vizeltben.
          • fehérjevizelés (proteinuria-albuminuria-microalbuminuria ): fehérje van a vizeletben. Jelölhetik keresztekkel a laboratóriumi leleteken, de lehet megmérni is gyűjtött vizeletből.
          • kristály van a vizeletben (cristalluri, oxalluria): kövességre utalhat.
          • gennyes vizelet (pyuria):fertőzésre utalhat.
        2. Mennyiségi eltérések
          • a vizelet túl sok (poliuria) 4 litert meghaladja naponta
          • a vizelet túl kevés (oliguria) fél liter vagy kevesebb naponta
      2. Kóros vesefunkciós értékek a vérvizsgálati eredményekben.
        • Szérum kreatinin, urea/karbamid nitrogén és e GFR értékek kórosak, romló tendencia tapasztalható.
        • Nefrosis vagy nefritis syndromák gyanúja.
      3. Visszatérő, komplikált húgyúti fertőzések.
      4. Magas vérnyomás betegség
        • Nehezen beállítható gyógyszeres kezelés. Szövődmények kialakulásának tisztázása, kezelése. Célszerv károsodás kialakulásának megelőzése.
        • Milyen vizsgálatokra támaszkodik a nefrológus?
          • Laboratóriumi vizsgálatok: Vérkémiai vizsgálatok rutintól egészen speciális immunológiai vizsgálatokig, hormonszint meghatározásokig.
          • Vizelet vizsgálat: mikroszkópos üledék vizsgálat. Minőségi vizsgálat (pl. fehérje tatalkom méreganyag tartalom ionösszetétel) . Mikrobiológiai vizsgálata kórokozók kimutatása a vizeltből.
          • Képalkotó vizsgálatok
          • Ultrahangos vizsgálat fontos információt ad a vesék állapotáról (méret, szerkezet,kóros képletek, vizelet elfolyást akadályozó okok, vese vérkeringése)
          • Izotópos vagy kontrasztanyagos CT vizsgálatok fontos információt adnak a vesék kiválasztó képességéről is.
          • ABPM vizsgálat = 24 órás vérnyomás monitorizálás.
        • A nefrológia nem elhanyagolható része életmódi (táplálkozási és életviteli) tanácsok adása vesebetegeknek, veseelégteleneknek, cukorbeteg vesebetegeknek, és magas vérnyomás betegségben szenvedőknek.

    Szakrendelések