Az orrsövényferdülés egyik leggyakrabban előforduló fül-orr-gégészeti diagnózis. Kisfokú orrsövényferdülése az emberek zömének van, éppen ezért műtéti beavatkozást nem minden esetben igényel. Előfordulásának oka, hogy növekedésünk során az orrnyílástól távolabb fekvő csontos és az orrnyíláshoz közeli porcos része eltérő mértékben fejlődik. A csontos és porcos  rész találkozásánál gyakori a különböző alakú és mértékű ferdülés. Másik oka trauma, sérülés lehet.  Amennyiben a sérülés után nem sikerült gyorsan ellátni, sok esetben műtét javasolt.
Általában a kisfokú orrsövényferdülés panaszt nem okoz, teljesen észrevétlen. Az orrsövényferdüléssel akkor érdemes sebészileg foglalkozni, ha már akadályozza az orrlégzést. Okozhat orrdugulást, elzárhatja az orrmelléküregek nyílását, náthára, fejfájásra hajlamosíthat. A panaszokat okozó orrsövényferdülés kezelése műtéti., melyet felnőtt korban szokás elvégezni, akkor, amikor a csontos és a porcos orrsövény már teljesen kifejlődött, további alak- és méretváltozás már nem várható. A műtét a korábban elferdült orrsövény eltávolításából áll.

Sikeres műtét után az orrlégzés helyreáll, a tünetek megszűnnek. A beteg panaszmentessé válik.

Az orrnyálkahártya túlburjánzása, mely az orrüregben és az orrmelléküregeiben is előfordulhat.
Kialakulásában szerepet játszhat allergiás folyamat. Egy ilyen allergiás gyulladás az alapját képezheti egy folyamatos gyulladásnak. Számtalanszor tapasztalunk genetikai hátteret az orrpolipos betegeknél. Mindig érdemes korrekt allergológiai kivizsgálást végezni ennél a beteg csoportnál. Kideríteni az oki hátteret. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy az orrpolipos betegek egy része asztmás is lehet.
Hogy miért okoz panaszt az orrpolip? Mert a polipok elzárják a levegő útját, megakadályozzák a melléküregek szellőzését, előfordul, hogy erős fájdalmat, hosszan fennálló orrfolyást okoznak. Minden esetben szükséges egy alapos kivizsgálás, meg kell nézni a polipok nagyságát és számát és előfordulási helyeit. Ez a vizsgálat általában képalkotó eljárással történik /MR, CT/. A rosszindulatú daganat lehetőségét mindig ki kell zárni.
Napjainkban már endoszkópos műtéttechnikát /FESS/ szokás alkalmazni. A műtétet követően sajnos ismételten kinőhetnek. Ez újabb és újabb műtétet tehet szükségessé..
Érdemes megpróbálni a komplementer orvosi kezelések közül a lézer akupunktúrát, melyet helyi kezeléssel lehet kombinálni. Az allergiás eredet feltárásával és annak rendszeres gondozásával jó esély van a polipszövet csökkenésére, illetve a kiújulás ezzel sok esetben megakadályozható. Ezért fontos az alapos allergológiai kivizsgálás.

Tünetei közé tartozhat a melléküregek feszülése, fájdalma, a hátsó garatfali váladékcsorgás érzése. A fájdalom jellege és elhelyezkedése változó. Ez a tünet a gyerekeknél gyakran hiányzik is, csak a visszatérő köhögés, vagy a gyakori fülbetegség hívja fel a figyelmet a rejtett melléküreg gyulladásra. Számtalanszor látjuk, hogy egy elhúzódó köhögés hátterében krónikus rostasejtgyulladás van.
Sokszor indirekt jelek utalnak az arcüreggyulladásra, mint étvágytalanság, sápadtság, nyugtalan alvás, aláárkolt szem, köhögés.
Egyoldali arcüreggyulladás oka foggyökér betegség is lehet.
Az orrmelléküreg-gyulladást konzervatívan kezeljük. A melléküregek nyílásait szabaddá kell tenni, többnyire orrcseppekkel, illetve helyi fül-orr-gégészeti kezeléssel érhetjük ezt el. Adható nyákoldó, antibiotikum szükség szerint. Rendkívül sokat segíthet a lézerakupunktúra, főleg a gyakran visszatérő esetekben. Alkalmazásával az arcüregöblítés majdnem minden esetben elkerülhető. A krónikus arcüreggyulladás kezelése endoszkópos műtéti feltárásból történik. Kimutatott, hogy az állandó hátsó garatfali váladékcsorgás, a folyamatosan fennálló melléküregi gyulladás fokozza az asztma kialakulásának kockázatát, kialakult asztmában pedig fenntartja a légutak gyulladását, fokozza a tüneteket. Rendelőnkben mobil ultrahang készülék segít az arcüreggyulladás diagnosztikájában.

A nyári meleg és a strandszezon kezdetével párhuzamosan ugrásszerűen megnő a külső hallójárat gyulladás (otitis externa) tüneteivel jelentkező betegek száma a fül-orr-gégészeti rendelőkben. A betegség igen gyakori (élete során minden tizedik ember átesik rajta) és rendkívül erős fájdalommal jár, ezért a megelőzés érdekében érdemes ismernünk a betegség kiváltó tényezőit. A külső hallójárat gyulladás főként a 12-50 éves korosztályt érinti.

Kiváltó tényezők

90%-ban egyoldalon jelentkezik és döntően bakteriális (jóval kisebb mértékben gombás) eredetű. Heveny gyulladás esetén kialakulásáért elsősorban a hallójárati hám felázása (magas páratartalom, fürdőzés), mechanikus trauma (hallójárat tisztítás ujjal vagy vattapálcikával), vagy kémiai irritáció (sampon, hajfesték) tehető felelőssé. Külső hallójárat gyulladás esetén a tünetek akár órák alatt is kialakulhatnak. Nem ritkán a hallójárat elhúzódó viszketése hívja fel először a figyelmet a problémára.

Hallójárat gyulladásról bővebben itt olvashat tovább!

Egyik leggyakoribb fülészeti betegség, melyet szinte mindig megelőz egy nátha. Főleg gyermekkorban fordul elő gyakran.Általában bakteriális fertőzés áll a háttérben, amely a garatból a fülkürtön jut fel. A nem bakteriális – vagy más kórokozói – eredet esetén általában kóros fülkürt működés van mögötte. A gennyes középfülgyulladás tünetei lehetnek a láz, az elesettség, étvágytalanság, a fül nyomásérzékenysége. Gyermekek esetében étvágytalanság, bágyadtság, láz hívhatja fel a figyelmet. Később kialalkulhat magas láz, gennyes fülfolyás, erős fájdalom is. Savós középfülgyulladásnál ezek a tünetek hiányoznak többnyire csak a tompult hallás utal rá. Számtalanszor csak hallásvizsgálat során fedezik fel. A középfülgyulladást többször arcüreg, illetve garatgyulladás előzi meg. A betegségek ilyen szoros összefüggését anatómiai és élettani okok magyarázzák. Az orrüreg hátsó részén úgynevezett fülkürt indul a középfül felé. A fülkürtnek fontos szerepe van a fül halló funkciójának biztosításában. A középfül léggel telt üreg, mely a hanghullámokat a dobhártyáról a belső fül felé továbbító hallócsontocskákat tartalmazza. Hangtovábbító feladatukat azonban csak akkor tudják ellátni, ha az üregben uralkodó nyomás megegyezik a külső légnyomással. Akár pozitív akár negatív – eltérés a nyomásviszonyokban, valamint levegő helyett folyadékkal való megtelése halláscsökkenést eredményezhet. Ezért fontos a gyógyítás során a fülkürt funkciójának a helyreállítása. Előfordul, hogy ezt gyermekeknél csak az orrmandulák eltávolításával – adenotomia- érhetjük el. Bár a műtét előtt érdemes megpróbálni fül-orr-gégészeti kezelést. Rendkívül, hálás beavatkozás a fülkürt átfúvása, melyet a beteg nagy körültekintéssel otthonában is el tud végezni.

A középfülgyulladás kezelésénél kiemelt figyelmet kell fordítani csecsemő esetében a rendszeres orrszívásra, nagyobb gyermeknél a helyes orrtoilettre, mely az orr kifújása mellett orrcseppet is ajánlott használni. A fül fájdalmának csökkentésére ajánlott a fül melegítése. Az előrehaladott gyulladásnál szükséges lehet a középfül megnyitására – paracentezisre- A korszerű antibiotikumok idején egyre ritkábban kerül erre sor. Egyes esetekben a dobhártya tartós nyitva tartása szükséges, melyet tubus beültetésével tudunk elérni. A savós középfülgyulladásnak is ez jelenti a kezelését.

A nyaki nyirokgyűrű része a garatban levő u.n. garatmandula, mely gyakran gócként is szerepelhet. Kisgyermekeknél gyakrabban gondot okozó orrgaratmandula, melynek eltávolítása sok esetben megszünteti a visszatérő hurutos tüneteket. Mind a két szerv fontos védelmi feladatokat lát el a szervezetbe bejutó kórokozók feltartóztatásában, ellenük való védekezésben. Ezek alkotják a nyakon az un. lymphatikus garatgyűrűt. Az orrgaratmandula megnagyobbodása esetén a légzés gátolt. Jellemző a szájon keresztüli légzés., gyakori a horkolás alvás során. A mandulák gyulladása az egyik leggyakoribb gyulladásos megbetegedés mind a gyermekeknél mind a felnőtteknél. A korszerű antibiotikumok itt is nagy előrelépést jelentettek.
Az akut gyulladás magas lázzal jár, nyelési nehezítettséggel, fülbe sugárzó fájdalommal. Mandulagyulladásnál a mandulák vörösek, duzzadtak a környéki nyirokcsomó is megnagyobbodott, fájdalmas. A genny a mandula felszínén megjelenik és kialakul a tüszős mandulagyulladás. Heveny mandulagyulladást antibiotikummal, láz és fájdalomcsillapítóval kezeljük.
Az idült mandulagyulladás esetében torokfájdalom nincs. Szájszag előfordulhat, csakúgy mint nyaki megnagyobbodott nyirokcsomók, gyengeség, fáradékonyság, bizonytalan eredetű hőemelkedés, esetleg étvágytalanság fordulhat elő. A mandulák kötöttek, sokszor váladék préselhető az állományukból.
Az idült mandulagyulladás esetén szintén a mandulák eltávolítása szükséges.

A reflux betegség az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedés, a lakosság nagy százalékát érinti.

A reflux oesophagitis (nyelőcső reflux) megjelölés dr. Allisontól származik, aki felismerte, hogy a nyelőcső nyálkahártya-sérülés kialakulásában a reflux szerepe alapvető.

A gyomorégés nem természetes velejárója az étkezésnek. Mindig oda kell rá figyelni. A reflux egészséges embernél, is előfordulhat ilyenkor még, panaszt nem okoz. Ha a nyelőcső nyálkahártyát védő és károsító tényezők egyensúlyban vannak, akkor nem igényel kezelést. Ha ez az egyensúly felborul, kialakul a reflux betegség.

Az angol szakirodalom GERD-nak nevezi (Gastro-Oesophageal Reflux Disease).

A reflux betegség során a gyomorsav és egyéb emésztőnedvek a gyomor- és nyombél-tartalommal, felfelé visszajutnak a nyelőcsőbe, ahol a tüneteket és anatómiai elváltozásokat: nyálkahártya-gyulladást okoznak. Leggyakoribb tünet a szegycsont mögött jelentkező égő fájdalom és gyomorégés. Ennek a nyelőcső és a rekeszizom között elhelyezkedő záróizom elégtelen működése az oka. Ezt a betegek legnagyobb része megemlíti. A visszaáramló gyomortartalom kiválthat fájdalmas nyelést és mellkasi fájdalmat is. Gyakran zavarja az éjszakai pihenést, nyugtalan alvást okoz. Gyakori panasz a köhögés, a tartós rekedtség. A savas gyomortartalom asztmás tüneteket is okozhat. Ilyenkor sokszor megtévesztő a diagnózis. A beteg a garatban un. gombócérzést panaszol, sűrű, tapadós nyákképződésről számol be. A fájdalom gyakran a fülbe sugárzik.

A puffadás, émelygés és teltségérzés ritkábban jelentkezik.

A reflux betegség főleg a 40 éves korosztályban válik gyakoribbá. A kórkép fiziológiás formában csecsemőknél is előfordul, amikor a baba „büfizik”. Ezt idővel kinövi az egészséges csecsemő.  A terhesség, elhízás, szűk ruhák viselete hajlamosíthat reflux betegségre. A rekeszizomsérv is kedvez a kialakulásának.

Bizonyos ételek / alkohol, kakaó, citrusfélék, paradicsom, zsíros és fűszeres ételek/, kávé, tea, szénsavas üdítők és a dohányzás kerülendő.