Az elváltozások minden korosztályt érinthetnek. A veleszületett és öröklött csontrendszerbetegségek kezelése, az ifjú sportolók artroszkópos műtétei, valamint az ízületi gyulladásoktól szenvedő idősebb emberek gyógyítása is az ortopédia feladata.

Magyarországon az ortopédia és a traumatológia is az általános sebészetből vált különálló szakterületté. A traumatológia és az ortopédia szorosan összekapcsolódik, ám míg az előbbi az akut sérülésekkel foglalkozik, addig az utóbbi nagy hangsúlyt fektet az adott mozgató szervrendszer kóros működésének korrekciója mellett, az állapot megelőzésére is.

Milyen gyakori betegségekkel foglalkozik az ortopédia?

Az ortopédus szakorvosok sokféle állapotot és betegséget kezelnek, amelyek a csont és izomrendszer, a végtagok, a gerinc és a járulékos szervek alaki és működésbeli eltéréseiből adódnak.

• Csonttörések, csontműtétek utáni gyógyulás;
• Csontrendszeri betegségek és fejlődési rendellenességek, a csontanyagcsere betegségek, valamint a csontritkulás;
• Végtagfejlődési rendellenességek;
• Ízületi gyulladások;
• Felső végtag elváltozásai: ízületi gyulladásai, a golfkönyök, a tenisz könyök, az alagút szindróma, és az ínhüvelygyulladás;
• Gerinc elváltozások: a gerincferdülés, degeneratív elváltozások, amelyek porckorong-sérvhez vezethetnek, továbbá a porckorong-sérv és a lumbágó;
• Isiász (ülőideg gyulladás);
• Csípőt érintő elváltozások: csípő ízületi porckopás, a csípő protézis műtét utáni rehabilitációja és a csecsemőkori csípőficam;
• Térd gyakori betegségei: a térdszalag szakadás, a porckopás, a meniscus sérülése és szakadása. (Fiatal korban a térdízület fájdalma összefügghet a növekedéssel, de szögeltérés – X láb, O láb – valamint lúdtalp is okozhatja, ezek később porckopáshoz is vezethetnek);
• Vállövi problémák;
• Tartó és mozgató szervrendszer daganatai.

Milyen panaszokkal forduljon ortopéd szakorvoshoz?

• Váll és könyök fájdalom
• Kéz deformitások
• Tenyér és ujj fájdalmak, panaszok
• Csípőtáji fájdalom
• Térd fájdalom
• Ízületi fájdalom
• Bütyök (nagy lábujj belső oldalának duzzanata)
• Sarokfájdalom
• Lúdtalp
• Egyéb láb és boka deformitás, fájdalom
• Kalapácsujj
• Normálistól eltérő járás, sántítás, végtagrövidülés
• Deréktáji fájdalom
• Hátfájdalom
• Hanyag testtartás

Mi történik az ortopédiai vizsgálat során?

Vizsgáló módszerek

A vizsgálat az előzményi adatok felvételével indul, amely során a korábbi mozgásszervi megbetegedések kikérdezése (korábbi műtétek, balesetek), valamint az életmóddal kapcsolatos fontosabb információk felvétele történik (sportolási szokások, munkahelyi körülmények – ülő életmód szerepe gyakran az elváltozások alapjául szolgál).

A fizikális vizsgálat a diagnózis felállításának alappillére. A szemmel látható elváltozások, pontos megfigyelésével indul a vizsgálat. A járás és az állás vizsgálata, a testtartás megfigyelése, az izomerő felmérése után a funkcionális állapotfelmérés következik, ahol a működésbeli elváltozások pontos leírása a cél (pl.: a stabilitás, a mozgásterjedelem és a tengelyeltérések vizsgálata, a fájdalom lokalizációja, a perifériás idegrendszer működésének ellenőrzése, különféle reflex vizsgálatok).

Továbbá különböző képalkotó és diagnosztikai eljárások segítik az orvos munkáját, úgy mint a röntgen, az ultrahang, a szükséges labor vizsgálatok, CT, MRI és a csontsűrűség mérés.

Kezelés lehetőségei

A terápiás lehetőségek igen sokszínűek, bár elsősorban konzervatív terápiával; immobilizáció, tehermentesítés, gyógyszeres és fizioterápiás kezelés, gyógyászati segédeszközökkel való ellátás történik. A gyógyászati segédeszközök az egyén igényeinek megfelelően elérhetőek mindenki számára, (ortézisek, testközeli és testtávoli eszközök, gyógycipő, talpbetét, stb.) amely igen nagy segítség a kezelés során, valamint a műtét utáni rehabilitációban is.
Amennyiben sebészeti beavatkozásra van szükség, a műtétet követő rehabilitáció folyamán a fent említett gyógymódok nagy szerepet kapnak.