Napjainkban már számos szívultrahangos módszer érhető el a kardiológiai gyakorlatban:

• az M-mód,
• kétdimenziós (2D),
• Doppler-, szöveti Doppler- (tissue Doppler imaging, TDI),
• 2D speckle-tracking

echokardiográfiás (STE) eljárások a napi rutin részévé váltak, melyek klinikánkon is elérhetők.

Az egyik legtöbb információt nyújtó noninvazív, fájdalommentes képalkotó módszer, mely alkalmazásával vizualizálható a szív, valamint a mellkasi nagyerek. Fontos információt nyerhetünk a szív üregeinek állapotáról, azok méretéről, a szívizom vastagságáról, az esetleges kóros falmozgás-zavarok jelenlétéről, pumpafunkció megítéléséről, mely a koszorúsér-betegség, illetve a különböző szívizombetegségek kiszűrésében létfontosságú.

A color Doppler technika segítségével a szívbillentyűk működési elégtelensége pontosan megítélhető, így a szív üregeiben áramló vér áramlási irányát, sebességét is vizsgáljuk. A fizikális vizsgálattal felfedezett szívzörejek hátterében álló szívbillentyű-betegségek, valamint egyes veleszületett szívfejlődési rendellenességek felkutatásában, súlyosságának megítélésében elsőként választandó képalkotó technika.

A vizsgálat menete:

A kardiológus által végzett 15-20 perces vizsgálat során a beteg a vizsgálóágyon bal oldalfekvésben helyezkedik el, a vizsgáló a beteg háta mögött foglal helyet. A vizsgálófej (transducer) segítségével a mellkasi szervekről visszaverődő ultrahang-hullámok rögzítésével a képernyőn vizualizálhatók a szív és mellkasi nagyerek struktúrái. A vizsgálat teljesen fájdalommentes, sugárterhelést nem jelent, korlátlan számban ismételhető, tehát a kardiológiai kórképek nyomonkövetésére éppúgy alkalmas, mint azok felfedezésére.