fbpx

Neurológia

    • A neurológia más néven ideggyógyászat az idegrendszer organikus (szervi) megbetegedéseivel foglalkozó orvosi szakma. A neurológiai betegségek okukat és tüneteiket tekintve igen sokfélék, a panaszok között leggyakoribbak a különböző jellegű zsibbadások, bénulások, látászavarok, fájdalmak (leggyakrabban fejfájás), szédülés, beszédzavarok, egyensúly- és mozgászavarok, görcsök, eszméletvesztések, továbbá a gondolkodás egyes zavarai, emlékezési problémák.
      Neurológia

      Az ideggyógyászat körébe tartozó néhány betegségcsoport:

      • az agyi vérkeringés betegségei: szélütés (stroke), múló agyi vérellátási zavarok, az agyi és az agyhoz vezető nyaki erek elváltozásai (érszűkületek, elzáródások)
      • fájdalomszindrómák (fejfájás, idegzsábák)
      • eszméletvesztéses rosszullétek, epilepszia
      • mozgászavarok (remegéses kórképek, Parkinson-betegség)
      • a környéki idegrendszer betegségei (ideggyulladás, arcidegbénulás, gerinc eredetű kórképek: derékfájás, lumbago, ischias)
      • anyagcserebetegségek neurológiai szövődményei (cukorbetegség, máj-és vesebetegségek, hormonális zavarok következményei)
      • immunológiai eredetű kórképek (Sclerosis multiplex)
      • idegrendszeri sérülések (koponya és gerinctraumák)
      • koponya- és gerincűri térfoglaló folyamatok

      Mivel az idegrendszer betegségei sokszor társulnak egyéb szervek megbetegedéseihez, a neurológiai vizsgálatra gyakran belgyógyászati vagy általános kivizsgálás részeként kerül sor. Másrészt a neurológushoz forduló betegek jelentős részénél szükség lehet a társszakmák (belgyógyászat, szemészet, idegsebészet, rheumatológia) segítségére. A betegség megállapítása után az esetek egy részében lehetőség van kórkép hatékony kezelésére és gyógyítására, máskor csupán a tünetek enyhítésére van módunk.

      Neuro-psychiátriai szűrővizsgálat

      Belgyógyászati betegségek neuro-psychiátriai szövődményeinek szűrővizsgálata: cukorbetegség, magasvérnyomás, érelmeszesedés, szívbetegségek, gerinc betegségek, pajzsmirigy betegségek.

      Mi a neurológia (ideggyógyászat)?

      A neurológia, vagy más néven ideggyógyászat a központi és perifériás idegrendszer szervi, vagy működésbeli zavarainak, károsodásának kivizsgálásával és kezelésével foglalkozik.

      A betegek az alábbi leggyakoribb panaszokkal kereshetik fel az ideggyógyász szakorvost:

      • fejfájás, fájdalom
      • szédülés
      • memóriazavar
      • gerinc-és derékpanaszok
      • izomgyengeség
      • különféle végtagzsibbadások
      • eszméletvesztések
      • Parkinson-szindróma tünetei (végtag mozgászavarok, remegés, beszédzavar)
      • különböző agyi keringészavart átvészelt, vagy elszenvedett betegek
      • a már felfedezett idegrendszeri problémával rendelkező betegek gondozása

      Mi a stroke (agyi érkatasztrófa)?

      A WHO meghatározása szerint a stroke (agyi érkatasztrófa, szélütés, gutaütés) az agyműködés olyan globális vagy fokális zavara, amely gyorsan kialakuló tünetegyüttest okoz, több mint 24 órán át tart, vagy halálhoz vezet. Ennek hátterében bizonyíthatóan nincs más tényező, mint az agyi érrendszerben, vérkeringésben bekövetkező kórós állapot.

      Mi a TIA(agyérgörcs)?

      TIA-nak tekintünk minden 24 óránál rövidebb ideig fennálló érrendszeri eredetű tünetegyüttest, mely leggyakrabban 5-10 perctől kb. 3 órán keresztül tart.

      Melyek a stroke vagy a TIA leggyakoribb tünetei?

      • féloldali végtaggyengeség, bénulás, zsibbadás
      • átmeneti látásvesztés az egyik szemen
      • kettős látás
      • látótér kiesés
      • a beszéd megértési zavara, vagy szóformálási zavara
      • szédülés, hirtelen összeesés
      • zavartság, átmeneti emlékezési zavar

      Miért kell a stroke betegséggel kiemelt hangsúllyal foglalkoznunk?

      A stroke Európában a 3. vezető halálok. Hazánkban évente kb. 18000 ember hal meg stroke következtében, és évente 45-50 ezer az új megbetegedések száma. Minden negyedik beteg 60 évnél fiatalabb.

      Megelőzhető-e a stroke?

      A stroke rizikófaktorainak szűréseivel a betegség megelőzhető, illetve kockázata csökkenthető. Az agyér betegek 56%-a kettő vagy több rizikó faktorral rendelkezik. A halmozott rizikójú betegek belgyógyászati gondozásába célszerű legalább félévente neurológiai vizsgálatot iktatni.

      Melyek a stroke befolyásolható rizikó faktorai?

      Életmódból adódóak:

      • helytelen táplálkozás
      • mozgásszegény életmód
      • elhízás
      • dohányzás
      • kábítószer fogyasztás

      Jól kezelhető rizikóbetegségek:

      • hypertonia (magas vérnyomás)
      • hyperlipidaemiák (magas vér koleszterin- és zsírszint)
      • diabetes mellitus (cukorbetegség)
      • bizonyos szívbetegségek,
      • bizonyos véralvadási zavarok
      • alvási apnoe-szindróma, migrén

      Mi a teendő?

      A betegség elsődleges megelőzése a rizikó faktorok kimutatásával, kezelésével. Így a stroke kockázata csökkenthető. Az agyérgörcsöt átvészelt betegek részletes kivizsgálása, a stroke-on átesett betegek gondozása szakorvossal.


    Szakrendelések