A betegek és az orvostudomány más szakterületein dolgozó orvoskollégák előtt is sokszor rejtve maradnak a májbetegségek, mivel több közülük fájdalmatlanul, tünetmentesen zajlik. Ha a kis figyelmeztető előjeleket, laboreltéréseket idejekorán nem veszik észre, egy egyszerű zsírmáj (steatosis hepatis), vagy zsíros májgyulladás (NASH, nem-alkoholos steatohepatitis), alkoholos májbetegség, esetleg krónikus vírus hepatitisz (Hepatitis B vírus – HBV, Hepatitis C vírus – HCV, Hepatitis D vírus – HDV) olyan súlyos, akár végstádiumú májbetegségbe torkollhat, mint a májzsugorodás avagy májcirrózis (cirrhosis hepatis), mely már visszafordíthatatlan.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a szűrővizsgálatok fontosságát!

A májbetegségek gyanúja esetén sokszor elegendő egy egyszerű vérvétel és egy fájdalmatlan hasi ultrahang vizsgálat annak kiderítésére, hogy a máj érintett-e. Ugyanakkor e vizsgálatok előtt feltétlenül szükséges egy előzetes szakorvosi konzultáció, hogy a vérből végezhető laborvizsgálatok széles tárházából mely vizsgálat ill. vizsgálatok elvégeztetésére van szükség. Ezzel elkerülhető egyéb felesleges vizsgálatok elvégeztetése és azok költsége ill. az, hogy az elmaradt vizsgálat(ok) pótlásához
több alkalommal kelljen a vérvétel kellemetlenségét elszenvedni.

A betegek milyen panaszokkal kereshetik fel a gasztroenterológus és hepatológus szakorvost?

A leggyakoribbak a teljesség igénye nélkül:

• hasi fájdalom, görcs
• hányinger, hányás (vomitus, emesis)
• széklet rendellenességei (pl. hasmenés, székszorulás, véres széklet)
• sárgaság (icterus)
• hasfeszülés, haspuffadás (meteorismus)
• hasvíz (ascites)
• fogyás
• savas felböfögés, reflux érzés
• gyomorégés

Melyek a leggyakoribb májbetegségek?

• A zsírmáj, melynek lényege a máj elzsírosodása, mely „melegágya” lehet egy évekkel későbbi cukorbetegségnek, magas vérnyomásnak, köszvénynek, magas koleszterin és triglicerid szintnek és érelmeszesedésnek, érszűkületnek, beleértve az adott ér által ellátott szerv károsodását is (szívinfarktus, stroke, végtagi érszűkületek, vesekárosodás). Korai felismerése nagy mérföldkő a fenti súlyos betegségek megelőzésében.
• A hepatitisz, mely a máj gyulladását jelenti. Ennek számos oka lehet, mint például az alkohol, különböző vírusok, vegyszerek, májkárosító gyógyszerek, veleszületett enzim rendellenességek, vagy ezek különböző kombinációi.
• A májcirrhosis (avagy májzsugor), mely általában minden diffúz májbetegség közös végállapota, mely a működő májsejtek számának kritikus szintre csökkenésével és a májban lévő hegesedő kötőszövet felszaporodásával jár. A májcirrhosisnak számos szövődménye lehet, mint például a hasvíz (ascites) felszaporodása, a lábszárak vizesedése (oedema), a bőr besárgulása (icterus), pszichés meglassulás (encephalopathia), vérzékenység felé mutató vérképbeli változások, vagy akár a nyelőcsővisszér tágulatok (varixok) megjelenése, melyek potenciális vérzésveszélyt jelenthetnek.
• A gócos májbetegség olyan körülhatárolt elváltozást jelent a májban, amely szerkezetileg különbözik a máj állományától, így képalkotó vizsgálatokkal (UH, CT, MRI, izotóp) környező májszövettől elkülönül. Ezek lehetnek daganatos vagy nem daganatos, jó- vagy rosszindulatú, elsődleges vagy másodlagos elváltozások, melyek komplex laboratóriumi és képalkotó diagnosztikát igényelnek.

Van-e lehetőség a fenti betegségek megelőzésére ill. szűrésre?

Természetesen igen. A korai felfedezés nagymértékben javítja a fenti betegségek gyógyíthatóságát. Így az évente végzett rutin laborvizsgálat, a hasi ultrahang elengedhetetlen része a megelőzésnek. Ezen felül a hepatitis B és C vírus szerológiai diagnosztikája is hozzátartozik a májbetegségek szűréséhez.

Hasznos linkek:

http://www.majmoly.hu
http://vimor.hu
http://www.informed.hu/informed_site-ok/majbeteg