Gyermektüdőgyógyászati rendelésünket az említett tünetek jelentkezése esetén,  elsősorban felső és alsó légúti fertőzések, gyulladások (hörghurut, gégegyulladás, tüdőgyulladás gyanúja) valamint allergiás légúti betegségek (szénanátha, asztma) kivizsgálására és kezelésére keresik fel. Természetesen a gyakoribb elváltozások mellett a kivizsgálsá során számos ritkább légúti betegség is kiderülhet. Ezért fonto, hogy még viszobnylag egyértelműnek tűnő esetekben is gondos mérlegelés, kivizsgálás alapján döntsünk s szükséges kezelésről. Képalkotó vizsgálatok (mellkas rtg, CT), allergén kimutatás (bőrpróba, vérből specifikus ellenanyag kimutatás), légzésfunkciós és megfelelő laboratóriumi vérvizsgálatok segítenek a megfelelő kórisme felállításában. Bizonyos esetekben további speciális vizsgálatokra (ultrahang, hörgőtükrözés, hörgő biopszia vétele) is szükség lehet. Ezek mind az Aranyklinikán elérhetőek illetve szerződéses partnereink segítségével elvégezhetők.

Ezért, ha bármilyen légúti tünet, nehézlégzés, sípolás, száraz vagy oldódó köhögés, zihálás, rekedtség, jelentkezik akár láz mellett, akár láztalan állapotban, forduljanak bizalommal gyermektüdőgyógyászatra specializálódott kollégáinkhoz.

Honnan lehet észrevenni, hogy asztmás a gyermekem?

A kérdés eldöntése természetesen szakember feladata, de asztmára lehet gondolni bizonyos jelek esetén.

Milyen tünetei vannak az asztmának?

A betegség nyugalmi fázisában általában nincsenek tünetek. A már említett provokáló tényezők hatására enyhébb esetben asztmás roham jöhet létre. Az első jel a kilégzés megnyúlása lehet. Általában s belégzés és kilégzés azonos időtartam alatt zajlik. Asztmás tünetek jelentkezésekor a kilégzés akár a belégzés másfél- kétszeres időtartamára is meghosszabbodhat, majd a légzés sípolóvá válhat, izgatott köhécselés kezdődik. Néha más a nevetés, az éneklés, a fúvós hangszereken való gyakorlás is köhögést vált ki.

Súlyosabb roham esetén a beteg olyan pózt vesz fel, amely segíti, hogy minél több levegőhöz jusson. Általában támaszkodva ül, még az orrát is „tágra” nyitja, és száján is vesz levegőt. Kilégzése hosszú, nehezített, kilégzéskor olykor szabad füllel is hallható sípolás. A beteg úgy érzi, hogy nem kap elég levegőt, köhögési rohamok kínozhatják. Izgatott, riadt lehet, bőre sápadt, ajkai kékeslilára színeződhetnek. Igen fontos, hogy a szülő hamar észrevegye a tünetek rosszabbodását, a fenyegtő súlyos nehézlégzés kialakulását. Enyhébb esetben a terápiás kérdésekben részletezett hörgőtágítók azonnali adásával az állapot otthon is rendezhető, hirtelen kialakuló súlyos tünetek esetén azonban azonnali szakorvosi ellátás szükséges.

A szakorvoshoz vagy intézetbe szállítás előtt sem kell pánikba esni ,hanem a kezelést már otthon el kell kezdeni!

Kérjük meg a kezelőorvost, hogy adjon megfelelő írásos kezelési tervet ilyen esetekre!