Legfontosabb módszerünk a szülők panaszainak figyelmes meghallgatása és az újszülöttek, csecsemők és gyermekek megfigyelése. A panaszok jellege és a megfigyelés során tapasztalt jelenségek alapján döntjük el, hogy milyen vizsgálatokra van szükség.

A csecsemők és kisdedek fejlődését az interneten elérhető fejlődési táblázatok és grafikonok alapján a háziorvosok, védőnők és maguk a szülők is értékelni tudják. Fontos a nagymozgások (fordulás, ülés, állás, járás), a finommozgások (kézhasználat), továbbá a hangképzés, beszéd fejlődésének nyomon követése. A figyelem, a külvilág iránti érdeklődés mértéke alapján az értelmi fejlődésre következtethetünk. Meg kell figyelnünk, hogy a csecsemő a tekintetével követi-e a szülei arcát, fordul-e a hang felé, ha szólítgatják, mosolyog-e és viszonozza-e a szülők becézgető közeledését.

Célszerű gyermekneurológushoz fordulni, ha

• a csecsemőnek nincs ereje szopni
• nehezen nyel, gyakran félrenyel a csecsemő
• szokatlan a csecsemő fejformája, arca, vagy a végtagjai
• nagyon lazának érezzük az izomzatot és keveset mozog a csecsemő
• rendellenes testtartást észlelünk, például fekvő helyzetben hátra, vagy oldalra feszíti a törzsét a csecsemő és ölbe véve nem simul az édesanyjához
• nem figyel a csecsemő a környezetére
• tekintetével nem követi az édesanyja arcát (amikor nem szólítgatja az édesanyja)
• szólítgatás felé nem fordítja a fejét (amikor nem látja az édesanyja arcát)
• nem tud fordulni, felülni, felállni, járni a fejlődési táblázatokban feltüntetett életkorban
• nem nyúl a tárgyak után, a kézhasználat, a fogás nem az elvárt módon fejlődik
• aszimmetrikusan mozgatja a végtagjait
• felállítva rendszeresen lábujjhegyre áll
• késik a beszéd fejlődése

Megjelenhetnek szokatlan mozgások az újszülötteken, csecsemőkön és gyermekeken. Megfelelő vizsgálatok nélkül sokszor nehéz eldönteni, hogy ártalmatlan mozgásjelenségről, vagy esetleg kórosnak tartható, kezelést igénylő megbetegedésről van-e szó.

Keressük fel tehát a gyermekneurológust, ha

• rángásokat észlelünk a szemgolyókban, arcon, végtagokban, vagy a törzsben. Nagyon hasznos, ha a szülők otthon video felvételt készítenek a szokatlan mozgásokról, mert nagy a valószínűsége, hogy a rendelőben nem ismétlődnek meg ezek a mozgások még akkor sem, ha otthon esetleg naponta többször előfordulnak
• gyanunk van arra, hogy néhány másodpercig „kikapcsol” a gyermek, leállnak a mozgásai, esetleg remeg a szemhéja
• csavargató, csapkodó mozgások, vagy villanásszerű rángások jelennek meg a végtagokban
• nyugtalanul alszik, többé-kevésbé rendezett, vagy rendezetlen mozgásokat végez álmában a gyermek
• sírás után elkékül a kisded és megfeszül, elesik, pár másodpercig eszméletlen
• enyhe ütés elsápadást, „ájulást” vált ki
• eszméletvesztéssel járó „ájulás” fordul elő

Gyakori panasz a fejfájás. Szerencsére legtöbbször csak a család megnyugtatására és életmód-változtatásra van szükség, de célszerű, hogy megvizsgálja gyermekneurológus a visszatérő fejfájásban szenvedő gyermeket.

Az előzmények feltárását célzó beszélgetés után idegrendszeri és belszervi vizsgálat történik. Már a beszélgetés alatt értékeljük a gyermek figyelmét, testtartását, mozgását, játékát, értelmi szintjét.

A panaszok és a vizsgálati eredmények alapján döntünk a további vizsgálatokról, amelyek lehetnek:

fejlődési kvóciens (FQ) meghatározása, gyermekpszichológus végzi

genetikai vizsgálat hazai és/vagy külföldi laboratóriumokban

(Fontos tudni, hogy a terhesség alatti, jelenleg rutinszerűen rendelkezésre álló genetikai tesztekkel a genetikai kórképek töredékét lehet csak diagnosztizálni, tehát nem meglepő, hogy a késlekedően fejlődő csecsemők és gyermekek jelentős részének olyan genetikai megbetegedése van, amelyet a jelenleg rutinszerűen alkalmazott tesztek nem mutatnak ki)

koponya ultrahang (UH) vizsgálat a kutacson keresztül képet ad az agykamrák tágasságáról és esetleges középvonali agyi fejlődési rendellenességekről

EEG (elektroencephalographia) vizsgálat – az EKG-hoz hasonló, nem-invazív vizsgálat, amelynek során „tappancsokat” teszünk a fejre és az agy elektromos tevékenységét regisztráljuk. A vizsgálat fontos az epilepsziás és a nem epilepsziás jellegű rohamok elkülönítésében

MRI (mágneses rezonancia) vizsgálat, amely képet ad az agy minden részéről sugárterhelés nélkül. Megítélhető az agykéreg és a fehérállomány (agyi pályarendszer) fejlettsége, ép, vagy kóros szerkezete

vér- és vizeletvizsgálat is szükséges lehet. A vérszegénység a fejfájás kockázati tényezője. Kiderülhetnek olykor olyan veleszületett anyagcsere betegségek, amelyeket az újszülöttkori szűrés során nem lehetett diagnosztizálni

A gyermekpszichológiai, genetikai, ultrahang, MRI, szemészeti és audiológiai vizsgálat, illetve konzílium megszervezéséhez segítséget nyújtunk.