TUDNIVALÓK A HPV VÉDŐOLTÁSRÓL:

Mi a HPV?

A HPV, a humán papillomavírus rövidítése, mely vírus az egyik leggyakrabban előforduló szexuális úton terjedő betegség kórokozója. A vírus tehető felelőssé a méhnyakrák kialakulásáért, ha a szervezetben nincs jelen a vírus, akkor a méhnyakrák kialakulására minimális az esély. A rosszindulatú daganatok többségéért – a méhnyakrákos megbetegedések több, mint 70%-áért – a HPV 16-os és 18-as típusai tehetőek felelőssé, a nemi szervek szemölcseinek kialakulását (valamint a fertőzött anyák újszülöttjeinek, kisgyermekeinek légutaiban kialakuló elváltozásokat) pedig elsősorban a HPV 6 és a HPV 11 okozzák. A többféle HPV-vel történő együttes fertőzés növeli a daganatok kialakulásának kockázatát, így a 6-os és 11-es típusokat sem szabad kevésbé fontosnak tekinteni. A HPV más típusai a szájüregi rákok és más nemi szervi rákok, illetve a végbélrák, anális rákok kialakulásában játszanak szerepet.

A HPV-fertőzés a legelterjedtebb nemi úton átvihető megbetegedés: élete során az emberek 50-80 százaléka átesik valamilyen típusú HPV-fertőzésen!!! A HPV-fertőzés átvihető szexuális előjáték (bőr-bőr kontaktus, petting), valamint hüvelyi, anális és orális aktus során is. FONTOS: nem a testnedvek cseréjével fertőz, hanem bőrkontaktus útján, azaz hámsejtek átadásával, ezért az óvszer nem biztosít teljes körű védelmet, csupán az esetek 60-70 százalék ellen véd. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok akik gyakrabban cserélgetik a partnereiket, dohányoznak, orális fogamzásgátlószert szednek, illetve más nemi úton terjedő betegségben szenvednek. A fertőzés sok esetben tünetmentes lehet, átmeneti és az esetek nagy részében nem okoz megbetegedést. A vírus akár 1-2 év alatt magától eltűnhet a szervezetből. A nők igen nagy százaléka esik át HPV-fertőzésen, de többségüknél nem alakul ki kóros elváltozás, illetve nem fejlődik ki a méhnyakrák.

Azonban az ún. „high risk”, vagyis magas rizikócsoportba tartozó onkogén (rákkeltő) HPV-típusokkal történő fertőződés esetében minden 10 ember közül legalább egynél hosszú éveken keresztül észrevétlenül fennmarad a HPV-fertőzés (egyszerre több különböző HPV típusával is!!!) a szervezetben – ez pedig kiemelkedő kockázatot jelent a méhnyakrák kialakulása szempontjából. A HPV előfordulási gyakorisága nőkben szorosan összefügg az életkorral – a 20-25 éves korosztályban 20-25% – és a szexuális partnerek számával. A fertőzés elsősorban szexuális úton terjed. A férfiak általában tünetmentes hordozók, a fertőzöttség fiatalok között 5,8-31%.

Fontos tudni, hogy ugyanazt a HPV típust többször is el lehet kapni, akár ugyanattól a partnertől is, illetve egyszerre-egymás után különböző időben- több HPV típussal is fertőződhet ugyanaz az ember.

A méhnyakrák védőoltással és szűréssel megelőzhető!!!

A méhnyakrák megelőzésében kiemelkedő szerepe van a HPV elleni védőoltásnak, bevezetése óta igen jelentősen visszaszorult a méhnyakrákos betegek száma.

A Gardasil 9 oltóanyag HPV-típust tartalmazó oltóanyag, mely összesen kilenc (a 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58-as) HPV típus ellen alakít ki védettséget. A vakcinában található kilenc HPV típusok közül hét (16, 18, 31, 33, 45, 52, 58-as) méhnyakrákot okozhat. Epidemiológiai vizsgálatok alapján a Gardasil 9 oltóanyag védelmet nyújt azon HPV-típusok ellen, amelyek körülbelül a méhnyakrák esetek 90%-át okozzák. Az oltóanyagban található további két HPV-típus (6-os és 11-es) a nemi tájékon kialakult szemölcsökért felelős, így a védőoltással megelőzhető a HPV okozta nemi szemölcsök majdnem 100%-a.

Mennyi ideig biztosít védelmet a HPV elleni vakcina?

Kutatások szerint azok, akik megkapják a HPV elleni vakcinát, magas szintű védettséget élvezhetnek közel tíz-tizenöt éven keresztül, de várhatóan jóval tovább is. A hosszú távú védettség fennállásának időtartamát jelenleg is vizsgálják.

Kik kapják meg a védőoltást és hogyan?

Az elsődleges célcsoport a 9-14. éves korosztály: lányok és fiúk. A vakcinát a felkarba adja be az orvos. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, két oltásra van szükség 6 hónap különbséggel. A védőoltás beadása előtt HPV szűrővizsgálat nem szükséges, de ajánlott. A HPV-oltás hatásos férfiak/fiúk esetében a genitális szemölcsök és az egyéb (szájüregi, anális) rákfajták megelőzésére, illetve a partner(ek)nek történő HPV átadás megelőzésére.

Miért fontos, hogy időben megkapja a páciens a védőoltást?

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ajánlása szerint a 9-15 éves korú lányok tartoznak a HPV vakcináció elsődleges célcsoportjába, a vakcina ugyanis a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabb.

Fontos, hogy a védelem még azelőtt kialakuljon, mielőtt a szexuális élet megkezdődne. Ezért szükséges a védőoltást a lányoknak fiatal tinédzser korban beadatni. Az időben beadott vakcina és 25 éves kor felett a rendszeres méhnyakszűrés együttesen nyújtja a lehető legteljesebb védelmet a méhnyakrák ellen.

Mi a helyzet akkor, ha a páciensnek már az oltás előtt volt szexuális kapcsolata, és esetlegesen már megfertőződhetett humán papillomavírussal?

Fontos: a vírus orális úton is terjed, tehát a még intakt, szűz páciensek esetében is beszélhetünk szexuális aktivitásról!! Ha a beoltandó páciens már szexuálisan aktív, akkor sajnos van lehetősége annak, hogy már megfertőződött a HPV valamelyik típusával. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy azoknak a típusoknak valamelyike fertőzte meg, amelyek a méhnyakrák kialakulásáért a leggyakrabban felelősek, valamint egyáltalán nem biztos, hogy a fertőzés tartóssá válik. Ezért neki is érdemes beadatni az oltást, hiszen az még így is megvédheti őt a méhnyakrák kialakulásától.

Van-e értelme felnőttkorban kérni a HPV elleni védőoltást?

IGEN, mert az onkogén (rákkeltő) HPV-fertőzés veszélyének a nők minden életkorban ki lehetnek téve. A HPV sokáig jelen lehet a szervezetben, de az esetek nagy részében az immunrendszer legyőzi a vírust, amely eltűnik a szervezetből. Újrafertőződés(ek) azonban bármikor bekövetkezhet. A HPV-fertőzés hosszú távú káros következményeit hatékonyan kivédi a védőoltás. Új HPV-fertőzés bármilyen életkorban előfordulhat, ugyanakkor a fiatal nők körében a leggyakoribb. A legcélszerűbb a szexuális élet kezdete előtt megszerezni a védettséget, de későbbi életkorban sem felesleges, és hátránnyal vagy kockázattal sem jár.

A szűrés fontossága!!

Attól, hogy valaki megkapta a HPV elleni védőoltást, FONTOS, hogy járjon az évenkénti szűrésre!! Az oltás, csak bizonyos (bár a leggyakoribb) HPV vírus típusoktól véd, illetve egyéb ellenőrzéseket is végez a szűrés során az orvos.

CSAK a kellő IDŐBEN, a betegség lehető legkorábbi szakaszában megkezdett kezelés lehet hatásos ez a szűrések lényege!!!

Milyen mellékhatásai lehetnek a vakcinának?

A tanulmányok nem mutattak ki semmilyen komolyabb mellékhatást, az oltás helye körüli fájdalom fordul elő leggyakrabban. Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltással járó esetleges kellemetlenség jóval kisebb kockázatot jelent annál, mint amit egy, a védőoltás hiányában esetlegesen kialakuló rákos megbetegedés jelenthet.

Okozhat-e méhnyakrákot az oltás?

A védőoltás semmilyen körülmények között nem okozhat méhnyakrákot.

Mikor ellenjavallt a HPV oltás?

Terhesség, lázas állapot, egyéb (fertőző) betegség alatt. (Orvossal előzetesen egyeztetni kell!!) Szoptatás alatt viszont beadható!!!

Hogyan történik az injekció felvétele?

A védőoltás szakorvosunk receptje ellenében a patikában kiváltható, melyet követően szakorvosunk adja be az injekciót.