fbpx

Hova visz a visszér?

Figyelem! Ez a hír több, mint 10 évvel ezelőtt került publikálásra, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz. Legfrissebb híreinkért kattintson ide.
    • 2014-06-16
    Figyelem! Ez a hír több, mint 10 évvel ezelőtt került publikálásra, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz. Legfrissebb híreinkért kattintson ide.

    Leszakad a lábam! – nyáron gyakori mondata ez a visszérbetegségben szenvedőknek, hiszen a melegben súlyosbodnak panaszaik. Bár kellemetlen a probléma, ne keverjük össze a trombózissal néhány praktikával enyhíthető tüneteit.

    A mozgásszegény életmód, a túlsúly, az álló- vagy ülőmunka miatt alakul ki a visszér, amelyet civilizációs ártalomként is jegyeznek. Egyre kevesebbet mozgunk, egyre jóltáplátabbak vagyunk, sokan végeznek álló vagy ülőmunkát – ezek vezetnek a betegség kialakulásához, amely hajlam kérdése is, s a nők körében a terhesség is hozzájárulhat kialakulásához.

    Nyáron nem csak erősödnek a visszerek okozta kellemetlenségek, de jobban ki is dagadnak a felszíni vénák látványosabb és kellemetlenebb problémává téve a betegséget. Ennek oka, hogy ilyenkor a bőr alatti vénák a meleg hatására kitágulnak, növekszik a bennük pangó vér mennyisége, mely oxigénben szegény s így rontja a szövetek anyagcseréjét is. A visszérbetegség kellemetlen panaszai közé tartozik a nehézlábérzés, az alsó végtag dagadása, feszülése vagy zsibbadása, estére a beteg úgy érezheti, majd’ leszakad a lába, éjszaka lábszárgörcsök jelentkezhetnek.

    – Előfordulhat, hogy a beteg a télen csaknem tünetmentes, és csak a meleg időszakban jelentkeznek kifejezettebben a panaszai – magyarázta Dr. Palásthy Zsolt. A Szegedi Sebészeti Klinika Érsebészeti osztályvezető adjunktusa szerint nyáron nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki a visszérbetegség szövődményei is, így a thrombophlebitisnek nevezett felszínes vénás gyulladás is. Ez helyi bőrpírral, fájdalommal, és duzzanat kialakulásával jár, de nem azonos a betegek által “trombózisnak” nevezett veszélyes, a mélyvénákat érintő megbetegedéssel. Az előbbi járóbetegként kezelhető, kellemetlen de nem “életveszélyes” betegség, utóbbi viszont kórházi fekvőbeteg ellátást igénylő, komoly veszélyekkel járó kórállapot. A felszínes visszérgyulladás gyógyszerekkel, helyi kezeléssel és rugalmas pólya viselésével kezelve az esetek döntő többségében problémamentesen gyógyul, ritkán azonban – ha a térdhajlatban vagy a
    combtőben megközelíti a mélyvénás rendszert – szövődmény megelőzése céljából sürgős műtét is szükségessé válhat. A helyes kezelés meghatározása végett azonban feltétlenül érdemes szakorvoshoz fordulni, szükség esetén érsebészeti vizsgálatra jelentkezni. A visszérbetegséget szövődménymentes esetekben is kezelni kell, mert elhanyagolása végső stádiumában akár lábszárfekély kialakulásához is vezethet, mely a beteg életminőségének drámai romlását okozza.

    Panaszcsökkentés otthon is

    Az alsó végtagok hideg-meleg vizes váltózuhanyával felpezsdíthető a vérkeringés, az úszás pedig hűsíti az egész testet. Erősödő panaszok esetén érdemes napközben kompressziós zoknit vagy harisnyát viselni, este pedig jót tesz, ha felpolcoljuk a lábakat. A magassarkútól óvakodjunk, és ne ácsorogjunk egy helyben, sétáljunk, biciklizzünk, végezzünk aktív testmozgást ha lehet, s igyunk sok folyadékot!

    Visszér és trombózis

    A visszeresség önmagában nem növeli a mélyvénás thrombosis valószínűségét. Fogamzásgátló tabletta szedése varicositás esetén sem tilos, viszont – a gyógyszer véralvadást kissé fokozó hatása miatt – növeli a thrombosishajlamot. A dohányzás hasonló veszélyekkel járhat. Nyaralások kapcsán, hosszú, akár egész napos utazások alkalmával feltétlenül ügyelni kell arra, hogy 1-2 óránként megmozgassuk végtagjainkat, illetve bőségesen fogyasszunk folyadékot, ha lehet viseljünk compressios zoknit, harisnyát megelőzendő a bajt.

    Forrás: Délmagyarország

Right Menu Icon