Már egészen fiatalon eldöntötte Novák Zoltán, hogy gyermekorvos lesz. Bár a színpadi lét is igen passzolt hozzá, mégis az orvoslást választotta, gyermektüdőgyógyász lett éppen 30 évvel ezelőtt. Már három rangos szakmai elismerést is magáénak tudhat a szegedi Gyermekgyógyászati Klinika emeritus professora, az Aranyklinika alapítója.
Az Aranyhintaló-díj és a Korányi Frigyes-gyűrű után a tüdőgyógyászok újabb szakmai elismerését kapta meg a közelmúltban Novák Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának emeritus professora, az Aranyklinika alapítója. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekciója a Dr. Miskovits Gusztáv-díjat ítélte oda a szakembernek, aki éppen 30 évvel ezelőtt szerzett gyermektüdőgyógyász-diplomát.
Már egészen fiatalon eldöntöttem, hogy gyermekorvos szeretnék lenni. Talán az egyik ok, amiért így döntöttem, az volt, hogy a szüleim megfigyelték, milyen könnyen megnyugtattam a gyermekeket. Azt vettem észre, hogy amikor elkezdtem beszélni hozzájuk, megnyugodtak, és jobb kedvük lett. De ez ma is így van, ha megyünk az utcán a feleségemmel, mindig „kiszúrnak” a gyerekek, elkezdenek rám mosolyogni, szinte meg sem kell szólalnom hozzá. Sokszor rendelés közben is ezt tapasztalom
– avatott be a kezdetekbe.
Hallásból felismeri a problémát. A jogászcsaládból származó Novák Zoltánnak egyébként többen is színészi pályát képzeltek el, hiszen nagyon tehetséges volt, több országos szavalóversenyt is megnyert, bejutott a Ki mit tud? döntőjébe is, valamint egyik vezető színésze volt a méltán híres Szegedi Egyetemi Színpadnak. Ő mégis a gyógyítást választotta, viszont a színpadi lét ma is előnyt jelent számára, ugyanis gyakran tart előadásokat, lámpaláza pedig egyáltalán nincs.
Kardiológusként kezdtem, de akkoriban a főnököm azt mondta, hogy ha ő támogatja azt, hogy kardiológus legyek, akkor azt is támogatja, hogy elmenjek, mert sosem lesz olyan beteganyag, ami engem kielégítene. Azt tanácsolta, hogy kezdjek el olyan területtel foglalkozni, amit az akkori intézetünkben is tudok magas szinten űzni. Így a tüdőgyógyászattal kezdtem el foglalkozni, azon belül is a légúti allergiás betegségekkel, hiszen gyermekkorban az egyik leggyakoribb tünet a köhögés. Nagyon sokféle köhögés van, és ennyi éves gyakorlat után van olyan, hogy már rendelés közben meg tudom állapítani, hogy a váróban ülő gyermeknek tüdőbetegsége van, asztmás, vagy épp pszichogén a köhögése
– magyarázta a professzor, akinek nagyon jólesik, hogy a kollégái is, akár a gyermektüdőgyógyászok, hozzá irányítják a pácienseket, mert tudják, hogy ő megtalálja a probléma forrását és magas szintű ellátásban részesíti a beteget.
Megváltoztak a betegségek. A szakember úgy véli, az elmúlt három évtized alatt jelentősen átalakultak a betegségek. Továbbra is az egyik legkomolyabb betegségcsoportnak a légúti allergiás betegségek számítanak, és ezen betegségek gyakorisága fokozódott a 30 év során. Ugyanakkor jelentős változás, hogy mára már áttolódott a fekvőbeteg-ellátás a járóbeteg-ellátásba, a legújabb, igen hatékony gyógyszereknek köszönhetően.
Régen egy pollenszezon idején vagy egy időjárási front érkezésekor tele volt köhögő, asztmás rohamú gyermekekkel a klinika, ma már viszont nagyon jól uralhatók ezek a betegségek gyógyszerekkel, csak ritkán van szükség arra, hogy ezek miatt intézetbe kelljen küldeni egy gyermeket. Rengeteget javultak a diagnosztikus lehetőségek is, így könnyebben felfedezünk olyan betegségeket, amelyekre korábban nem gondoltunk, vagy csak később vettünk észre. Az allergiás légúti betegségek gyakoriságát befolyásolja a környezetszennyezés, a globális felmelegedés, a túlzott higiénés életmód is, vagyis a szülők túlzottan kímélik a gyermekeiket, emiatt a szervezet immunrendszere mintegy ellustul.
– mutatott rá.
Novák Zoltán szerint ma már a pollenszezon sem olyan, mint a pályafutása elején volt. Akkoriban még szinte napra pontosan meg lehetett állapítani, hogy mikor kezdődik a parlagfű pollenszórása. Úgy véli, a globális felmelegedés miatt most akár 90 nappal is megnyúlik egy növény pollenszórása, így míg korábban augusztus közepén indult a parlagfűszezon, addig manapság már júniusban is okozhat allergiás tüneteket a növény pollenje.
Tankönyv helyett tapasztalat. Az évek során megszerzett tapasztalatait egyébként az oktatásba is átültette a professzor, aki sosem a tankönyvet oktatta, hiszen szerinte azt maguktól is el tudják olvasni a hallgatók. Helyette azt adta át, amit ő maga is megtapasztalt és megtanult a munka során.
Gyakorlatcentrikusan oktatott, katalógust pedig sosem tartott, bízva abban, hogy a fiatalok nem élnek majd vissza ezzel. Azt gondolta ugyanis, hogy az őt is minősíti, ha senki sem megy el az órájára, de ha ott vannak a hallgatók az előadásán, akkor mégiscsak tud számukra adni, mutatni valamit.
Emellett fontosnak tartotta és tartja a mai napig azt is, amit egyik mestere tanított neki, hogy minden napot a legújabb tudományos ismeretek áttekintésével kell kezdenie egy orvosnak. Erre egyébként a fiát, Zoltánt is kérte, aki nőgyógyász onkológus, daganatsebész lett, míg lányuk, Katalin hazánk köztársasági elnöke már egy éve.
Bár az oktatás már a háttérbe szorult Novák Zoltán életében, mindenféle téren aktívan dolgozik: rendel az Aranyklinikán, gyógyít a Gyermekgyógyászati Klinikán, különböző szakmai társaságokban tölt be vezető szerepet, előadást tart hazai és nemzetközi konferenciákon.
Emellett rengeteg hobbija van, ugyanis teniszezik, vitorlázni jár, könyveket olvas, zenét hallgat, valamint fül-orr-gégész feleségével gyakran utaznak, kiállításokon és rendezvényeken vesznek részt. És persze sűrűn unokáznak is Budapesten, összesen öt unokájuk született. Novák Zoltán a beszélgetés végén azt mondta, még nem bírt unatkozni soha, és nem is szeretne a jövőben sem.
Az interjút a Délmagyar készítette Prof. Dr. Novák Zoltán az Aranyklinika Tudományos Igazgatójával.
Forrás: delmagyar.hu
