Jaj, csak nehogy az derüljön ki, hogy autoimmun betegségem van! – kezdik a betegeim az ajtón belépve. Pedig pont ilyen tünetek, valamilyen betegség gyanúja miatt keresték fel a rendelőmet.
Az autoimmun betegségek valóban ritkák, de bárkiben, bármely életkorban felléphet az immunrendszerben olyan zavar, amelyet a szervezet nem tud korrigálni és betegséggé válik.
A szem- és szájszárazság önmagában még nem elég ahhoz, hogy valakinek a Sjögren-szindróma diagnózisát állítsuk fel. Szájszárazság lehet akár cukorbetegség kísérő tünete, de előfordulhat az öregedés előrehaladtával is, a nyálmirigyek sorvadása miatt.
A csökkent könny- és nyáltermelés mérhető műszerekkel. A nyálmirigyek fájdalmasan megduzzadhatnak, szemmel látható különbség lehet az arc két oldalán is. Jellegzetes laboratóriumi eltérések is kimutathatóak ilyenkor. Ezek egy része egy rutin vérvizsgálat során már látható, pl. gyorsult vörösvérsejt süllyedés, vérkép eltérés, esetleg magas reumatoid faktor érték.
Speciális immunszerológia vizsgálatok már szakorvos javaslatára készülnek. Ezek közül az ANA vizsgálat a legfontosabb, amelynek pozitivitása során magas
anti-SS A vagy anti-SS B ellenanyagszint mutatható ki.
Ultrahang vizsgálattal megtekinthető a gyulladt nyálmirigyek szerkezete, amely jellegzetes elváltozásokat mutat Sjögren-szindrómában. A kis nyálmirigyekből biopsziával szövetminta is nyerhető, amelynek mikroszkópos megtekintése során a patológus gyulladásra jellemző elváltozásokat láthat.
A tapasztalat az, hogy sokkal többen fordulnak szakorvoshoz Sjögren-szindróma gyanújával, de a betegség csak egy részükben igazolódik.
A könny- és nyálmirigyek érintettsége mellett egyes betegekben más szervekre is kiterjedhet a gyulladás. Raynaud-tünet, vagy ízületi fájdalom- és duzzanat a betegek jelentős részénél fennáll. Ritkán előfordulhat veseérintettség, idegrendszeri probléma, tüdőérintettség, vagy a betegség későbbi éveiben bőrgyulladás és hematológiai problémák (lymphoma) is felléphetnek.
A tüneteket célzottan kell kezelni. A szemszárazságot műkönnyel enyhítik, a gyulladást pedig gyógyszeresen lehet csökkenteni. Minden betegnek egyénre szabott kezelésre van szüksége. Fontos a rendszeres állapotfelmérés, ugyanis az időszakos kontrollok, vérvizsgálatok során derül ki, milyen beavatkozásra van szükség.
