• Bejelentkezés: H-P 8-16

  • Telefon: +36 20 573 5434

  • Telefon: +36 30 561 1098

Amit a rekedtségről tudni érdemes

    • 2019-11-29
    Amit a rekedtségről tudni érdemes

    A rekedtség az egyik leggyakoribb tünet, amivel a betegek fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulnak. Élete során csaknem mindenkit érint hosszabb-rövidebb ideig, éppen ezért érdemes ismerni, hogy milyen kórképek állhatnak a hátterében és melyek azok az egyéb tünetek, amik indokolttá teszik a szakorvosi vizsgálatot.

    A rekedtség oka igen változatos lehet. Leggyakrabban a gége heveny vagy idült gyulladása okozza. Ez a két kórkép csaknem az esetek feléért felelős. A heveny gégegyulladást túlnyomórészt vírusos eredetű fertőzés okozza és jellemzően 1-2 hét alatt gyógyszeres kezelés nélkül is gyógyul. Hangkímélet általában elegendő, antibiotikum adása csak ritkán indokolt.
    Ezzel szemben krónikus gégegyulladás esetén nem fertőzés, hanem valamilyen kémiai irritáció okozza a panaszokat. Leggyakrabban a dohányzás, toxikus gőzök, gázok belégzése, inhalációs szteroidok vagy a gégébe visszaáramló gyomorsav áll a hátterében. A krónikus gégegyulladás jelentőségét nem szabad alábecsülnünk, hiszen ez a kórkép hosszútávon a gégedaganatok kialakulásának első lépése lehet. A probléma kezelésben elsődleges a kiváltó tényezőktől való tartózkodás.

    Szintén nagy számban fordul elő az úgynevezett „funkcionális diszfónia”. Ezekben az esetekben a gége alapos vizsgálata nem tár fel szervi eltérést. Ilyenkor a rekedtség a nem megfelelő hangképzésnek tudható be. Oka leggyakrabban a hangszalagok izmainak túlzott feszülése. Ez a jelenség meglepően gyakori. A rekedtség miatt jelentkező betegek kb. 30%-ánál fordul elő. Foniátriai terápia, megfelelő légzés- és beszédtechnika eredményesen orvosolja a problémát.

    A hangunk rövid ideig tartó túlerőltetése következtében kialakuló rekedtség mindenki számára ismerős lehet. Az így kialakuló hangszalag duzzanat (extrém esetben bevérzés!) a hangkíméleten kívül más beavatkozást nem igényel és pár nap alatt nyomtalanul megszűnik. A hangszalagok hosszú ideig tartó túlerőltetésének következményeként azonban hangszalag csomó vagy más néven „énekes csomó” alakulhat ki jellemzően a hangszalagok elülső és középső harmadának határán. A mechanikai stressz hatására a hangszalagot borító hám hegesen magvastagszik. Az így kialakuló csomó pedig meggátolja a hangszalagok tökéletes záródását hangképzéskor. Foniátriai terápia jellemzően elégséges, azonban néha a csomó mikrosebészeti eltávolítása is indokolt lehet.

    Rekedtséget okoznak a hangszalagon kialakuló polipok és ciszták is. A 40-60 éves, dohányzó nőbetegek típusos hangszalag elváltozása a Reinke-ödéma, mely szintén csak mikrosebészeti műtéttel orvosolható. Figyelmet érdemel továbbá a humán papilloma vírus (HPV) által okozott, akár gyermekeket is érintő gége papillomatózis, mely súlyos esetben légzési nehezítettséget is okozhat.

    A hangszalagok rosszindulatú daganatai az előzőekben felsorolt kórképkehez képest viszonylag ritkák, azonban természetükből adódóan korai felismerésük kiemelt fontossággal bír. Ennek megfelelően a témának a későbbiekben különálló bejegyzést szentelünk.

    A rekedtséget okozó neurológiai kórképek közül kiemelendő a hangszalag bénulás, mely a pajzsmirigy műtétek egyik rettegett szövődménye. Emellett szív-, tüdő- és érsebészeti beavatkozásokat követően is kialakulhat. A rekedtség továbbá a sclerosis multiplex vagy a Parkinson-kór tünete is lehet. Különálló neurológiai kórkép az úgynevezett „spazmodikus diszfónia”, amit a gégeizmok akaratlan, görcsös összehúzódásai okoznak. Ezek az izommozgások a hangszalagok akaratlan záródásához vezetnek és típusosan akadozó, préselő hangképzést vonnak maguk után.

    A rekedtség bizonyos belgyógyászati betegségek első tünete is lehet. Ebből a szempontól a túlzott gyomorsavtermelés a leggyakoribb, de krónikus rekedtséget okozhatnak reumatoid és autoimmun betegségek is.

    Különleges esetekben a hangképzési zavar pszichés eredetű is lehet. Ez a problémakör főként a 20-40 éves hölgyeket érinti. A panaszok egészen széles skálán mozoghatnak az enyhe rekedtségtől a teljes beszédképletlenségig.

    Végül, de nem utolsó sorban a hang minőségének megváltozása a természetes öregedési folyamat részeként is jelentkezhet.

    Mikor foeduljunk szakorvoshoz?

    Általánosságban elmondható, hogy 3 hétnél tovább fennálló rekedtség esetén fül-orr-gégészeti szakvizsgálat javasolt. Amennyiben azonban a rekedtséghez a következő tünetek társulnak, haladéktalanul fül-orr-gégészeti vizsgálat indokolt:

    • rendszeres dohányzás vagy/és alkoholfogyasztás
    • megnagyobbodott nyaki nyirokcsomó
    • véres köpet
    • nyelési nehezítettség, nyelési fájdalom
    • légzési nehezítettség
    • nyaki sérülést követően kialakult rekedtség
    • egyéb neurológiai tünetek
    • hirtelen testsúly csökkenés
    • műtéti beavatkozást követően kialakult rekedtség
Read previous post:
A méhnyakrák védőoltással és szűréssel megelőzhető!

Mi a HPV? A HPV, a humán papillomavírus rövidítése, mely vírus az egyik leggyakrabban előforduló szexuális úton terjedő betegség kórokozója....

Close