Szűrővizsgálatok

Genetikai szűrés

Genetikai tanácsadás helye a családok életében
Dr. Horváth Emese (klinikai genetikus)
Aranyklinika

A hosszú, boldog élet, az egészséges gyermek születése valamennyi család egyik legfőbb kívánsága. Napjainkban az újszülöttek 96%-a egészségesen születik, de sajnos 4%-uknál genetikai rendellenesség észlelhető. Az 1 éves csecsemők 5%-ánál genetikai eredetű betegséget igazolnak az orvosok vizsgálati eredményei. A 20 éves korú fiatal felnőttek 8%-a szenved genetikai okra visszavezethető kórképben. Az idős emberek megbetegedései, az úgynevezett népbetegségek (szív-érrendszeri-, cukor-, illetve daganatos betegségek) kialakulásában a modern genetikai kutatások egyre nagyobb arányban igazolnak genetikai hajlamosító tényezőket.
Az Aranyklinikán elérhető genetikai tanácsadás a hangsúlyt az optimális családtervezésre, a sikertelen reprodukció (férfi-és női meddőség) genetikai okainak feltárására, valamint a korunkat jellemző népbetegségek (trombózis, emelkedett koleszterinszint) genetikai hajlamosító tényezőinek keresésére irányul. A Down kór megelőzését a régóta sikeresen működő szűrővizsgálattal és genetikai tanácsadással segítjük.

Mikor jelentkezzen genetikai tanácsadáson?

Genetikai tanácsadás régóta érvényben lévő javaslatai:
• a családban genetikai betegség, fejlődési rendellenesség fordul elő
• a családtervező nő életkora 35 év feletti
• habituális vetélés/infertilitás áll fenn, amelynek hátterében egyéb okok korábban kizárásra kerültek
•a családtervezők közt vérrokonsági kapcsolat áll fenn
• a gravidát teratogén expozició érte ( koraterhességnél gyógyszer-, vegyi illetve sugár expozíció)
• különböző szűrővizsgálatok eredménye alapján a magzat fejlődési/kromoszóma rendellenességeinek kockázata emelkedett
kóros I-ill. II. trimeszteri ultrahang eredmény
kóros kombinált- integrált vagy hármas vagy négyes teszt eredmény
családon belüli betegséghalmozódás esetén: ha egy bizonyos kórállapot
( hypertónia, thrombosis, fiatal korban jelentkező daganatos betegség) az elsőfokú rokonok közül legalább két személyt, a másod-harmadfokú rokonok közt legalább 3 tagot érint.

Nemzetközi szakmai ajánlások szerint molekuláris rákgenetikai teszt csak a rákos betegségek családi halmozódása és a családban igen fiatal korban jelentkező daganatos betegség esetén ajánlható fel.

Mit hozzon magával a genetikai tanácsadásra?
1.a problémával kapcsolatos valamennyi vizsgálati eredményt
2.minden orvosi dokumentációt, ami a családtagok betegségére, társult tüneteire vonatkozik,
3.rögzítendő a beteg családtagok életkora a megbetegedés kezdetekor

Hogyan zajlik a genetikai tanácsadás?

A genetikai tanácsadás egy olyan szakorvosi feladat, amellyel valamennyi családnak segítséget lehet nyújtani egészséges baba születéséhez és a népbetegségek megelőzéséhez a genetikai kutatások legújabb eredményeinek gyakorlati alkalmazásával.
A klinikai genetikus szakorvos a családfát rajzol a családban előforduló genetikai betegségben, fejlődési rendellenességben szenvedő családtagok megjelölésével, abból a célból, hogy próbálja megállapítani a betegség öröklődési szabályát, várható előfordulási esélyét. A családfa vizsgálata azonban csak abban az esetben lehet sikeres, ha rendelkezésre áll valamennyi orvosi dokumentáció, amely a családtagok betegségére vonatkozik. A család szempontjából értékes információ, ha a fejlődési rendellenesség, genetikai betegség környezeti hatás (teratogén ártalom) illetve kis ismétlődési esélyű, általában az ivarsejtek kialakulási zavarára visszavezethető kromoszóma rendellenesség következménye. A genetikai betegségek legnagyobb részének a kialakulásáért azonban a családtagok genetikai állományában (DNS állomány) azonosítható betegséget okozó eltérések (mutációk) és a betegség előfordulását valószínűsítő jellegzetességek (polimorfizmusok) a felelősek.
Napjainkban elérhetőek azok a modern laboratóriumok, amelyekben sokféle genetikai vizsgálatot tudnak végezni. A kromoszóma rendellenességek azonosítása citogenetikai-, a géneltérések azonosítására pedig molekuláris genetikai laboratóriumok állnak rendelkezésre.
A genetikai tanácsadás keretében a tanácsadó orvos választja ki és szervezi meg a szükséges genetikai vizsgálatokat.
A vizsgálatok előtt részletesen tájékoztatja a családtagokat a vizsgálathoz szükséges mintavételekről, a vizsgálatok várható eredményének típusairól, a vizsgálatok hasznáról és esetleges veszélyeiről.
Az eredmények megbeszélése szintén genetikai tanácsadás keretében szokott megtörténni.

Milyen genetikai vizsgálatok érhetőek el az Aranyklinika genetikai ellátásának keretében?

A Down kór megelőzését célzó anyai vérből történő régóta sikeresen működő szűrővizsgálat, amelyhez igény esetén genetikai tanácsadás rendelkezésre áll.
A szervezet Folsav szükségletének megállapítására szolgáló génvizsgálat (MTHFR enzim gén polimorfizmusának vizsgálata).
Az elmúlt évek szerteágazó kutatásai nagy jelentőséget tulajdonítanak a szervezet megfelelő folsav ellátottságának. A folsav anyagcseréjében működő enzim (MTHFR enzim) nélkülözhetetlen a szervezetben található homocisztein eltávolításához, valamint az ép genetikai (DNS állomány) kialakításához. A családtervező-és várandós anyák esetében a fejlődési rendellenességek kialakulásának a megelőzéséhez (elsősorban velőcsőzáródási zavarok, végtag- és bizonyos szívfejlődési rendellenességek) valamint az ismétlődő vetélések kivédéséhez szükséges a szervezet számára elegendő folsav bevitele. A kutatók véleménye szerint az emelkedett homocisztein szint más tényezőkkel együtt felelős az erek falának a károsodásáért, így a megfelelő folsav bevitelnek szerepe van a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának a megelőzésében is.
A sikertelen reprodukció/ ismétlődő vetélések, női és férfi meddőség genetikai okainak laboratóriumi vizsgálatai:

1. A családtervezőnél (optimális esetben a családtervező párnál) kromoszóma vizsgálat.
Citogenetikai vizsgálattal számbeli kromoszóma rendellenességek (Klinefelter,-Turner-, triplaX,- Dupla Y szindróma), valamint szerkezeti átrendeződések mutathatóak ki. .A habitualis vetélés, női-illeteve férfi meddőség miatt vizsgált párok 2,6 %-ban igazolódott szülői kiegyensúlyozott transzlokáció hordozás.

2. A meddőség oka férfiak esetében lehet az Y kromoszómára lokalizálódó microdeléció is, amelynek kimutatása az előző pontban leírt kromoszóma vizsgálattal nem, csak modern DNS alapú módszerrel lehetséges.

3. Az ismételt vetélések okainak kutatásánál, csakúgy mint a fogamzásgátló kezelés megkezdése előtt, vagy családban halmozódó, esetleg korábban előfordult trombózis esetén javasolt a trombózis genetikai hajlamosító faktorainak (V. véralvadási faktor génjében a Leiden mutáció keresése, illetve a II-es véralvadási faktor (Prothrombin) génjének G20210A polimorfizmusának) vizsgálata. Ezeknél a kórállapotoknál amennyiben a genetikai vizsgálat a vérrögképződés emelkedett kockázatát jelzi indololt belgyógyász (haemathológus szakorvos) felkeresése, akinek segítségével a szükséges kezelés pontos beállítása megbeszélhető. Genetikai vizsgálattal igazolt emelkedett trombózis hajlam esetén a hormonális fogamzásgátló kezelés bevezetése alaposan megfontolandó, mivel ezek a kezelések szintén emelik a trombózis kialakulásának az esélyét. A vizsgálat eredményét érdemes valamennyi műtéti beavatkozásnál bemutatni, mivel a műtétet (szülést) követő megfigyelési időszakban a vérrögök kialakulásának megelőzésénél (véralvadásgátló kezelés, életmód-változtatás figyelembe kell venni.

4. Menedzser gén” szűrés
Régóta jól ismert tény, hogy a nagy koncentrációt, megfeszített munkatempót igénylő életmód, a stressz fokozott kockázatot jelent a szív-érrendszeri betegségek (hypertónia, szívinfarctus) kialakulására. A genetikai kutatások az Apolipoprotein-E gént,amely a 19-ik kromoszómán helyezkedik el, - és a vérplazma egyik fehérjéjét kódolja- „menedzser” génként jelölik, mivel a gén különböző formái szív- és érrendszeri betegségek, hiperlipoproteinemia, valamint az időskori memóriavesztéssel jellemezhető Alzheimer kor kockázatának megközelítésére is alkalmasak. A hajlamosító faktorok azonosítása felhívja a figyelmet a környezeti tényezők (életmód, táplálkozás, sport) tudatos befolyásolásának szükségességére a betegségek kialakulásának megelőzéséhez.

5. Emlőrákhajlam laboratóriumi vizsgálata (BRCA1 és BRCA2 gének öröklött mutációinak kimutatására)

Kiknél javasolt a génvizsgálat?
- ha egy nőnél az emlőrák 35 éves korban vagy korábban jelentkezett
- ha két vagy több 50 évesnél fiatalabb elsőfokú rokonnál emlőrákot, vagy bármely életkorban jelentkező petefészekrákot igazoltak a vizsgálatok.
- ha három vagy több közeli rokonnál emlő-és vagy petefészekrákot találtak két generációban és legalább egyik családtagnál a daganat 50 év alatt jelentkezett
- bármely életkorban jelentkező férfi emlőrák esetén
Az örökletes emlőrák kialakulásában szerepet játszó BRCA1 és BRCA2 gének felfedezését az orvostudomány egyik legjelentősebb eredményének tartják. Hamar bizonyossá vált, hogy ezek a gének a családilag halmozódó petefészekrák kóreredetében is szerepet játszanak. A BRCA1 gén a 17-es, a BRCA2 a 13-as kromoszómán helyezkedik el. Magyarországon a BRCA gének öröklött mutációi következtében alakul ki az emlőrákok kb. 7%-a, a petefészekrákok 11%-a, a férfi emlőrákok 33%-a örökletes. A BRCA gének autoszómális domináns öröklődést mutatnak. A hibás gén apai-és anyai eredetű is lehet. A nők akkor is lehetnek BRCA mutáció hordozók, ha a családban anyai ágon sem emlőrák, sem petefészekrák nem fordult elő.
A rák kialakulása sokkal inkább egy többlépcsős, több gén érintő folyamat, amely magába foglalja az örökletes és a környezeti tényezők (pl. kémiai karcinogének, vírusok) összetett kölcsönhatását. Vagyis abban az esetben kell rosszindulatú daganat kialakulásával számolni, ha több gén is meghibásodik.
Amikor az első génhiba öröklött, a rákot örökletesnek tekintjük. Ezzel ellentétben, nem örökletes ártalmak miatt bekövetkező mutáció esetén a rákot szerzettnek nevezzük.
(Irodalom (Dr. Oláh Edit MTA doktora,tudományos osztályvezető, Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztály ;e.olah@ oncol.hu)