• Bejelentkezés: H-P 8-16

  • Telefon: +36 20 573 5434

  • Telefon: +36 30 561 1098

    • A daganatos betegek kivizsgálása és ellátása komplex feladat, így a betegek optimális ellátásának a meghatározása több szakterület orvosainak (pathológus, radiológus, az adott terület sebészi ellátását végző szakorvos , klinikai onkológus, sugárterápiás szakorvos stb) az együttes feladata. A különböző szakterületek specialistáinak az összehangolt munkája és egyeztetése alapján alakul ki az úgynevezett onko-team vélemény és javaslat, amely a továbbiakban a daganatos beteg kezelésének az alapjait képezi.

      AMENNYIBEN AZ ÖN ESETÉBEN IS FELMERÜLT A DAGANATOS BETEGSÉG GYANÚJA AKKOR AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT, ELŐZETES EGYEZTETÉST KÖVETŐEN EGYÉB LOKALIZÁCIÓJÚ DAGANAT TÍPUSBAN GYORS ÉS KOMPLEX SEGÍTSÉGET TUDUNK NYÚJTANI ÖNNEK.

      A megfelelő diagnosztikus vizsgálatok eredményeinek az ismeretében és az Ön személyes betegség karakterisztikája alapján véleményt és kezelési javaslatot adunk. Ezt követően pedig  onkológiai magánrendelésen lehetőséget biztosítunk Önnek arra is, hogy részletesen meg tudja beszélni a különböző kezelési lehetőségeket és kényelmes, nyugodt körülmények között választ kaphasson az Önben felmerülő kérdésekre valamint alaposan megvitathassa a további teendőket.

      AMENNYIBEN AZ ÖN DAGANATA MÁR KORÁBBAN DIAGNOSZTIZÁLÁSRA KERÜLT ÉS A KEZELÉSE IS ELKEZDŐDÖTT AKKOR AZ ADOTT TUMOR TÍPUSSAL KAPCSOLATOSAN ONKOLÓGIAI KONZULTÁCIÓRA NYÚJTUNK LEHETŐSÉGET A MAGÁNRENDELÉS KERETEIN BELÜL RÉSZLETES INFORMÁCIÓVAL, MAGYARÁZATTAL. TUDJUK ÖNT ELLÁTNI. A BETEGSÉGÉVEL ÉS A FELMERÜLŐ LEHETŐSÉGEKKEL KAPCSOLATBAN, VÁLASZOLUNK KÉRDÉSEIRE, DILEMMÁIRA.

      A konzultáció mindezek mellett jó lehetőséget kínál arra is, hogy megvitassuk a betegség várható kimenetelét a különböző kezelési formák esetén, a kezelések potenciálisan várható mellékhatásait és ezek megelőzésének, csökkentésének a lehetőségeit, valamint azt is, hogy  Ön milyen életmóddal tudja elősegíteni a gyógyulását.

      Mikor javasolt konzultáció?

      • ha nincs elegendő információja, sok kérdés, kétség és dilemma merül fel a betegségével kapcsolatban
      • ha szeretné megkérdezni az adott daganat típus  terápiás javaslatait és megvitatni a legfontosabb teendőket
      • ha a betegség kiújulása, kiterjedése miatt vagy bármely más okból az addig alkalmazott kezelés helyett más terápiás megoldást kell választani
      • a daganat(ok) sebészeti eltávolítása ill. a tumorral kapcsolatos műtéti beavatkozások előtt
      • a gyógyszeres illetve sugárterápiás kezelés megkezdése előtt.

      Daganatos betegségek

      Gyomordaganatok, gyomorrák tünetei, kivizsgálása

      Jóindulatú daganatok: Adenoma, Hamartoma, Leiomyoma, Hyperplasticus polypok, Többszörös polyposis szindrómák   (pld. Familiaris adenomatosus polyposis, multiplex neurofibromatosis)

      Rosszindulatú daganatok: Adenocarcinoma ventriculi (gyomorrák), Neuroendokrin tumor (carcinoid), Lymphoma, GIST

      A gyomorrák kialakulása összetett folyamat, amelyben a genetikai tényezők mellett alapvető az étrend és a környezet szerepe. Az elfogyasztott ételek magas sótartalma, a sózással, füstöléssel , fokozott nitrit és nitráttartalmú pácolással tartósított élelmiszerek rákkeltő hatásúak. A dohányzás önállóan is rákkeltő, de a többi kockázati tényező hatását is fokozza. Fokozott a kockázat a gyomorrák kialakulására gyomorfekély, polypok, reflux betegség esetén, valamint az elhízás is közvetett kiváltó oknak tekinthető. A gyomorrákos betegek kb. háromnegyedénél kimutatható egy baktérium fertőzés, amelyért a Helicobacter pylori nevű baktérium felelős. Ennek a fertőzésnek ugyan lehet szerepe a gyomorrák kialakulásában, de azt érdemes tudni, hogy a Helicobacter pylorival fertőzött páciensek közül csak kb. minden 20. esetben alakul ki gyomorrák.

      Tünetek: A korai gyomorrák az esetek 80%-ában nem okoz tüneteket. Még előrehaladott betegségben is kezdetben csak enyhe és bizonytalan, nem jellegzetes panaszok jelentkezhetnek -étvágytalanság, teltségérzés, émelygés, hányinger -, amelyekhez társulhat fogyás, étel- és húsundor, fogyás, gyomorfájdalom, gyomorvérzés, nyelési nehezítettség, láz.

      Szükséges diagnosztikai vizsgálatok: Szakorvosi vizsgálat, gasztroszkópia, röntgen, hasi-kismedencei ultrahang, hasi-kismedencei CT, hasi MRI.

      Megelőzési lehetőségek, javaslatok: A betegség megelőzése érdekében minnél kevesebb  dohányzás  és alkoholfogyasztás javasolt. A fokozott C, E vitamin bevitel, valamint a béta-karotin, folsav, antioxidáns tartalmú gyümölcsök, citrusfélék, zöldségek fogyasztása bizonyítottan csökkenti a gyomorrák kockázatát. Emésztési panaszok és jellegzetes tünetek esetén javasolt az alapos kivizsgálás.

      A gyomorrák kezelése: A gyomor daganat(ok) műtéti úton történő teljes eltávolítása jelenti a legnagyobb esélyt a gyógyulásra és így  gyakran alkalmazott kezelési módszer.A sebészetnek a gyomorrák kezelésének minden fázisában jelentős szerepe lehet, még akkor is, amikor a daganatos sejtek már messze túlterjedtek a daganat kiindulási helyéről, azaz távoli szervekben áttéteket képeztek. Ilyenkor sebészi beavatkozással csökkenthető a szervezetben a daganatos szövet mennyisége, ezáltal megnövelhető más terápiás eljárások hatékonysága.

      A műtét

      műtét egy kombinált kezelés részét is képezheti, mikor sebészi beavatkozást követően vagy azt megelőzően a beteget kemoterápiás vagy sugárkezelésben esetenként pedig mindkettőben részesítik.

      A kemoterápia (citosztatikus kezelés)

      kemoterápia (citosztatikus kezelés) elpusztítja a daganatos sejteket és/vagy gátolja a szaporodásukat.  A kemoterápiás gyógyszerek általában sejtosztódást gátló, sejtpusztító hatást fejtenek ki a szerveinket, szöveteinket felépítő sejtek közül mindazokra, amelyek a ráksejtekhez hasonlóan gyors tempóban szaporodnak, amely magyarázza a különböző szerek mellékhatásait is.

      Kemoterápiás kezelésre sor kerülhet:- a műtéti beavatkozás előtt (neoadjuváns kemoterápia), amelynek célja, hogy a daganatsejtek elpusztításával elősegítse a műtét sikerét, vagy műthetővé tegye az adott daganatot
      – a műtétet követően (adjuváns kemoterápia) azért, hogy minél teljesebb mértékben elpusztítsa a még a szervezetben lévő daganatsejteket
      –  sokszor viszont önálló kezelési formaként a daganat növekedésének lassítása, a szervezetben való szétterjedésének megakadályozása, vagy a már szétszóródott daganatsejtek elpusztítása miatt, vagy a rák okozta tünetek, panaszok, fájdalom enyhítése érdekében kerül sor kemoterápiás kezelésre (palliatív kemoterápia).
      A kezelés során fontos, hogy:- a beteg pontosan kövesse az orvos utasításait
      – a kezelés megkezdése előtt tájékoztassa orvosát, hogy milyen egyéb gyógyszereket szed, mert előfordulhat, hogy a más okból szedett gyógyszerek szedése a kemoterápiás kezelés alatt nem kívánatos, vagy kifejezetten ellenjavallt, egymás hatásának zavarása miatt.
      – pontosan informálja orvosát minden, a kezelés kapcsán észlelt, szokatlan jelenségről,  panaszairól és a mellékhatás(ok)ról
      A beteg szempontjából rendkívül fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt szakszerű tájékoztatást kapjon a potenciális mellékhatásokról, azok megelőzési és kezelési lehetőségeiről, a kemoterápia várható hatásairól, az eredményesség értékeléséről, időpontjáról

      Hasnyálmirigy daganatok, hasnyálmirigyrák tünetei, kivizsgálása

      Jóindulatú daganatok: Cystadenoma, Lymphangioma, Haemangioma

      Rosszindulatú daganatok: Pancreas carcinoma (hasnyálmirigyrák), Neuroendokrin tumor (carcinoid), Gastro-enteropepticus (GEP) daganatok – inszlinoma, glucagonoma

      A hasnyálmirigyrák kialakulásában a dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező és ugyancsak káros a mértéktelen alkohol és kávéfogyasztás. A zsírban, koleszterinben gazdag ételek túlzott fogyasztása és az elhízás szintén fontos kockázati tényezők és a kockázat mértéke egyenes arányban áll a fokozott kalória bevitellel. A kockázati tényezők között szerepel számos megbetegedés, mint pld. a hasnyálmirigy gyulladás, a májcirrózis (alkoholos májzsugor), a cukorbetegség, amely betegségek időben történő felismerése, megfelelő kezelése és a rendszeres kontroll vizsgálatok esélyt adhatnak a potenciálisan kialakuló hasnyálmirigyrák korai diagnosztizálására, eltávolítására.

      Tünetek: A korai hasnyálmirigyrák az esetek döntő részében nem okoz tüneteket, nincs szűrésre alkalmas módszer és így az esetek jelentős részét csak előrehaladott állapotban ismerik fel. A fájdalom és a fogyás a két leggyakoribb tünet. A fájdalom tartós, a hátba sugárzik, jellegzetessége, hogy az éjszakai órákban valamint fekvő vagy ülő helyzetben fokozódik. Kialakulhat sárgaság (a beteg bőre, szeme sárgássá válik, vizelete sötétre színeződik), étvágytalanság, teltségérzés, émelygés, hányinger, puffadás, tápcsatornai vérzés, láz és visszatérő vénagyulladás is.

      Szükséges diagnosztikai vizsgálatok: Szakorvosi vizsgálat, Endoszkópos (ultrahang), vizsgálat, mintavétel, Szövettani vizsgálat, CT, MRI, PET-CT

      Megelőzési lehetőségek, javaslatok:A betegség megelőzése érdekében ne dohányozzon és minél kevesebb alkoholt fogyasszon. A gyümölcsökben, zöldségekben gazdag táplálkozás  csökkentheti a hasnyálmirigyrák kockázatát. Bizonyos adatok arra utalnak, hogy a folsav és az aszpirin tartós szedése szintén csökkentheti a , hasnyálmirigyrák előfordulását. Emésztési panaszok és jellegzetes tünetek esetén forduljon minél előbb orvoshoz, javasolt az alapos kivizsgálás.

      A hasnyálmirigyrák kezelése: a hasnyálmirigy daganat(ok) műtéti úton történő teljes eltávolítása jelenti a legnagyobb esélyt a gyógyulásra és így a leggyakrabban alkalmazott kezelési módszer.A sebészetnek a hasnyálmirigyrák kezelésének minden fázisában jelentős szerepe lehet, még akkor is, amikor a daganatos sejtek már messze túlterjedtek a daganat kiindulási helyéről, azaz távoli szervekben áttéteket képeztek. Ilyenkor sebészi beavatkozással csökkenthető a szervezetben a daganatos szövet mennyisége, ezáltal megnövelhető más terápiás eljárások hatékonysága.A daganatok sebészete az elmúlt időszakban a  sebészet speciális szakterületévé vált.A műtét egy kombinált kezelés részét is képezheti, mikor sebészi beavatkozást követően vagy azt megelőzően a beteget kemoterápiás vagy sugárkezelésben esetenként pedig mindkettőben részesítik.

      A kemoterápia (citosztatikus kezelés)

      kemoterápia (citosztatikus kezelés) elpusztítja a daganatos sejteket és/vagy gátolja a szaporodásukat.  A kemoterápiás gyógyszerek általában sejtosztódást gátló, sejtpusztító hatást fejtenek ki a szerveinket, szöveteinket felépítő sejtek közül mindazokra, amelyek a ráksejtekhez hasonlóan gyors tempóban szaporodnak, amely magyarázza a különböző szerek mellékhatásait is.

      Kemoterápiás kezelésre: a műtéti beavatkozás előtt (neoadjuváns kemoterápia), amelynek célja, hogy a daganatsejtek elpusztításával elősegítse a műtét sikerét, vagy műthetővé tegye az adott daganatot
      – a műtétet követően (adjuváns kemoterápia) azért, hogy minél teljesebb mértékben elpusztítsa a még a szervezetben lévő daganatsejteket
      –  sokszor viszont önálló kezelési formaként a daganat növekedésének lassítása, a szervezetben való szétterjedésének megakadályozása, vagy a már szétszóródott daganatsejtek elpusztítása miatt, vagy a rák okozta tünetek, panaszok, fájdalom enyhítése érdekében kerül sor kemoterápiás kezelésre (palliatív kemoterápia).

      A kezelés során fontos, hogy:- a beteg pontosan kövesse az orvos utasításait – a kezelés megkezdése előtt tájékoztassa orvosát, hogy milyen egyéb gyógyszereket szed, mert előfordulhat, hogy a más okból szedett gyógyszerek szedése a kemoterápiás kezelés alatt nem kívánatos, vagy kifejezetten ellenjavallt, egymás hatásának zavarása miatt.- pontosan informálja orvosát minden, a kezelés kapcsán észlelt, szokatlan jelenségről,  panaszairól és a mellékhatás(ok)ról

      A beteg szempontjából rendkívül fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt szakszerű tájékoztatást kapjon a potenciális mellékhatásokról, azok megelőzési és kezelési lehetőségeiről, a kemoterápia várható hatásairól, az eredményesség értékeléséről, időpontjáról stb.

      A sugárkezelés

      sugárkezelés folyamán a beteg előzetesen meghatározott helyre, több alkalommal kap bizonyos mennyiségű sugárzást, amely az örökítő anyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. A kezelés lehet külső (teleterápia), amikor külső sugárforrásból történik a kezelés, illetve belső (brachyterápia), amikor a szervezetbe juttatott sugárforrás fejti ki a terápiás hatást.

      Az utóbbi évtizedekben rendkívül nagy előrehaladás történt, a sugárterápiának új technikája és stratégiája alakult ki, amelyek új és hatásosabb sugárforrások kifejlesztését tették lehetővé. Ennek eredményeként ma már nagy dózisú besugárzás irányítható a mélyen fekvő rákos szövetekre is, a normál szövetek minimális sugárhatásnak való kitétele mellett.Bizonyos esetekben a besugárzást a daganat sebészi kezelése előtt is alkalmazzák, a daganat nagyságának csökkentése céljából, hogy azt ezáltal műtétre inkább alkalmassá tegyék és egyben csökkentsék annak esélyét, hogy a műtét során ráksejtek szóródjanak szét a szervezetben.Az orvos a daganat típusa, elhelyezkedése szerint meghatározza a szükséges besugárzás dózisát és azt, hogy milyen adagokban adják le és hány kezelésre lesz szükség. A sugárterápia tervezése során CT, MR, illetve újabban PET-CT vizsgálatokkal azonosítják a besugarazandó terület pontos méretét, elhelyezkedését.A besugárzás maga fájdalmatlan és egy-egy alkalommal néhány percig tart.

      Méhnyak daganatok, méhnyakrák tünetei, kivizsgálása

      Jóindulatú daganatok: Endocervicalis polyp, Fibroma, Leiomyoma

      Rosszindulatú daganatok: Carcinoma cervicis uteri, Cervix carcinoma (méhnyakrák):  adenocarcinoma, carcinoma planocellulare

      A méhnyakrák kifejlődése kapcsolatban áll a szexuális aktivitással, kockázati tényezőként szerepel a gyakori partnercsere, a 18 éves kor előtti szexuális aktivitás, többszöri szülés, a szexuális higiénia, bizonyos fogamzásgátlók, a humán papilloma vírus (HPV) illetve egyéb vírusfertőzések, gyulladások, genetikai faktorok és a dohányzás.

      Tünetek: Rendkívül fontos korai tünet lehet az úgynevezett fehér folyás, ami akár évekkel megelőzheti az invazív folyamatot, de nem specifikus, hiszen számtalan ok kiválthatja. Minden esetben fontos, hogy a háttérben lévő ok megállapításra illetve a daganatos elváltozás kizárásra kerüljön. Figyelmeztető jel lehet a véres folyás, vagy vérzés, a vizelési, székelési panaszok, kontakt vérzés. A fájdalom, gyengeség, fogyás, vérszegénység, hőemelkedés vagy láz többnyire már előrehaladott daganatra utal.

      Szükséges diagnosztikai vizsgálatok: szakorvosi vizsgálat, kolposzkópia, citológia, Endoszkópos ultrahang vizsgálat, mintavétel, Szövettani vizsgálat, MR, PET-CT

      Megelőzési lehetőségek, javaslatok: Elhelyezkedése miatt a méhnyak jól vizsgálható szerv. A szűrésre használt módszerek (kolposzkópia, citológia, HPV) együttes alkalmazását a szexuális élet megkezdése utáni 1 éven belül el kell kezdeni és a hazai irányelvek szerint évente el kell végezni.

      A méhnyakrák kezelése: A méhnyakrák műtéti úton történő teljes eltávolítása jelenti a legnagyobb esélyt a gyógyulásra és így a leggyakrabban alkalmazott kezelési módszer.A sebészetnek a méhnyakrák kezelésének minden fázisában jelentős szerepe lehet, még akkor is, amikor a daganatos sejtek már messze túlterjedtek a daganat kiindulási helyéről, azaz távoli szervekben áttéteket képeztek. Ilyenkor sebészi beavatkozással csökkenthető a szervezetben a daganatos szövet mennyisége, ezáltal megnövelhető más terápiás eljárások hatékonysága.

      A daganatok sebészete az elmúlt időszakban a  sebészet speciális szakterületévé vált.

      A sugárkezelés

      sugárkezelés folyamán a beteg előzetesen meghatározott helyre, több alkalommal kap bizonyos mennyiségű sugárzást, amely az örökítő anyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. A kezelés lehet külső (teleterápia), amikor külső sugárforrásból történik a kezelés, illetve belső (brachyterápia), amikor a szervezetbe juttatott sugárforrás fejti ki a terápiás hatást.

      Az utóbbi évtizedekben rendkívül nagy előrehaladás történt, a sugárterápiának új technikája és stratégiája alakult ki, amelyek új és hatásosabb sugárforrások kifejlesztését tették lehetővé. Ennek eredményeként ma már nagy dózisú besugárzás irányítható a mélyen fekvő rákos szövetekre is, a normál szövetek minimális sugárhatásnak való kitétele mellett.Bizonyos esetekben a besugárzást a daganat sebészi kezelése előtt is alkalmazzák, a daganat nagyságának csökkentése céljából, hogy azt ezáltal műtétre inkább alkalmassá tegyék és egyben csökkentsék annak esélyét, hogy a műtét során ráksejtek szóródjanak szét a szervezetben.Az orvos a daganat típusa, elhelyezkedése szerint meghatározza a szükséges besugárzás dózisát és azt, hogy milyen adagokban adják le és hány kezelésre lesz szükség. A sugárterápia tervezése során CT, MR, illetve újabban PET-CT vizsgálatokkal azonosítják a besugarazandó terület pontos méretét, elhelyezkedését.A besugárzás maga fájdalmatlan és egy-egy alkalommal néhány percig tart.

      Petefészek daganatok, petefészekrák tünetei, kivizsgálása

      Ovarium carcinoma: A petefészekrák az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat a nők körében Magyarországon, amelynek az előfordulási gyakorisága az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekszik.  Kialakulásában örökletes, genetikai tényezők mellett szerepet játszik a korai első menstruáció, a késői klimax, valamint a hormonpótló kezelés.

      Tünetek: A kisebb elváltozások gyakran csak hasi ultrahang, vagy egyéb képalkotó diagnosztikai vizsgálat kapcsán, véletlenszerűen kerülnek felismerésre. A daganat azonban fokozatosan növekszik; ha az elváltozás nagyméretű, gyakran nyomásos panaszokat okoz, amely alhasi kellemetlenséggel, feszüléssel járhat. Előfordul, hogy a daganat tömlős szerkezetű. A tömlő megrepedhet, vérezni kezd, vagy megtekeredik a szöveti tengelye körül, ekkor erős hasi fájdalom jelentkezik. A megrepedt tömlőből kiáramló beltartalom a hashártyát izgatva heves fájdalmat és sokkos állapotot idézhet elő. Vannak hormontermelő elváltozások is, melyek vérzészavart, meddőséget és anyagcserezavarokat okozhatnak.

      Szükséges diagnosztikai vizsgálatok: Szakorvosi vizsgálat, Ultrahang, ultrahang vezérelt mintavétel Laparoscopia, Szövettani vizsgálat, MR, PET-CT

      Megelőzési lehetőségek, javaslatok: A panaszok észlelésekor esetén fontos minél gyorsabban nőgyógyászati vizsgálatra bejelentkezni, mert a korán észlelt elváltozások jobb eredménnyel gyógyíthatók. Javasolt a rendszeres és komplex nőgyógyászati szűrővizsgálat!

      Petefészek daganatok, petefészekrák kezelése:A petefészek daganatok, petefészekrák műtéti úton történő teljes eltávolítása jelenti a legnagyobb esélyt a gyógyulásra és így a leggyakrabban alkalmazott kezelési módszer.A sebészetnek a petefészek daganatok, petefészekrák kezelésének minden fázisában jelentős szerepe lehet, még akkor is, amikor a daganatos sejtek már messze túlterjedtek a daganat kiindulási helyéről, azaz távoli szervekben áttéteket képeztek. Ilyenkor sebészi beavatkozással csökkenthető a szervezetben a daganatos szövet mennyisége, ezáltal megnövelhető más terápiás eljárások hatékonysága.A daganatok sebészete az elmúlt időszakban a  sebészet speciális szakterületévé vált.A műtét egy kombinált kezelés részét is képezheti, mikor sebészi beavatkozást követően vagy azt megelőzően a beteget kemoterápiás vagy sugárkezelésben esetenként pedig mindkettőben részesítik.

      A kemoterápia (citosztatikus kezelés)

      kemoterápia (citosztatikus kezelés) elpusztítja a daganatos sejteket és/vagy gátolja a szaporodásukat.  A kemoterápiás gyógyszerek általában sejtosztódást gátló, sejtpusztító hatást fejtenek ki a szerveinket, szöveteinket felépítő sejtek közül mindazokra, amelyek a ráksejtekhez hasonlóan gyors tempóban szaporodnak, amely magyarázza a különböző szerek mellékhatásait is.

      Kemoterápiás kezelésre sor kerülhet:- a műtéti beavatkozás előtt (neoadjuváns kemoterápia), amelynek célja, hogy a daganatsejtek elpusztításával elősegítse a műtét sikerét, vagy műthetővé tegye az adott daganatot

      – a műtétet követően (adjuváns kemoterápia) azért, hogy minél teljesebb mértékben elpusztítsa a még a szervezetben lévő daganatsejteket

      –  sokszor viszont önálló kezelési formaként a daganat növekedésének lassítása, a szervezetben való szétterjedésének megakadályozása, vagy a már szétszóródott daganatsejtek elpusztítása miatt, vagy a rák okozta tünetek, panaszok, fájdalom enyhítése érdekében kerül sor kemoterápiás kezelésre (palliatív kemoterápia).

      A kezelés során fontos, hogy:- a beteg pontosan kövesse az orvos utasításait – a kezelés megkezdése előtt tájékoztassa orvosát, hogy milyen egyéb gyógyszereket szed, mert előfordulhat, hogy a más okból szedett gyógyszerek szedése a kemoterápiás kezelés alatt nem kívánatos, vagy kifejezetten ellenjavallt, egymás hatásának zavarása miatt.- pontosan informálja orvosát minden, a kezelés kapcsán észlelt, szokatlan jelenségről,  panaszairól és a mellékhatás(ok)ról

      A beteg szempontjából rendkívül fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt szakszerű tájékoztatást kapjon a potenciális mellékhatásokról, azok megelőzési és kezelési lehetőségeiről, a kemoterápia várható hatásairól, az eredményesség értékeléséről, időpontjáról stb.

      A sugárkezelés

      sugárkezelés folyamán a beteg előzetesen meghatározott helyre, több alkalommal kap bizonyos mennyiségű sugárzást, amely az örökítő anyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. A kezelés lehet külső (teleterápia), amikor külső sugárforrásból történik a kezelés, illetve belső (brachyterápia), amikor a szervezetbe juttatott sugárforrás fejti ki a terápiás hatást.
      Az utóbbi évtizedekben rendkívül nagy előrehaladás történt, a sugárterápiának új technikája és stratégiája alakult ki, amelyek új és hatásosabb sugárforrások kifejlesztését tették lehetővé. Ennek eredményeként ma már nagy dózisú besugárzás irányítható a mélyen fekvő rákos szövetekre is, a normál szövetek minimális sugárhatásnak való kitétele mellett.Bizonyos esetekben a besugárzást a daganat sebészi kezelése előtt is alkalmazzák, a daganat nagyságának csökkentése céljából, hogy azt ezáltal műtétre inkább alkalmassá tegyék és egyben csökkentsék annak esélyét, hogy a műtét során ráksejtek szóródjanak szét a szervezetben.Az orvos a daganat típusa, elhelyezkedése szerint meghatározza a szükséges besugárzás dózisát és azt, hogy milyen adagokban adják le és hány kezelésre lesz szükség. A sugárterápia tervezése során CT, MR, illetve újabban PET-CT vizsgálatokkal azonosítják a besugarazandó terület pontos méretét, elhelyezkedését.A besugárzás maga fájdalmatlan és egy-egy alkalommal néhány percig tart.

      Endometrium daganatok, endometriumrák tünetei, kivizsgálása

      Jóindulatú daganatok: Endocervicalis polyp, Fibroma, Leiomyoma

      Rosszindulatú daganatok: Endometriumcarcinoma (méhtestrák)   Az endometriumrák Európában a leggyakoribb nőgyógyászati rosszindulatú daganat. Kialakulásában a legfontosabb kockázati tényező az elhízás, a késői klimax, a hormonpótló (ösztrogén) kezelés, a cukorbetegség és a magas vérnyomás, valamint fokozott a kockázat a nem szült nők esetében is.

      Tünetek: Az endometriumrák leggyakoribb tünete a hüvelyi vérzés, a tartósan fennálló vérzészavar, vagy a figyelmet keltő erős folyás. Ezen tünetek jelentkezése esetén fontos a részletes kivizsgálás és a mielőbbi szövettani vizsgálat.

      Szükséges diagnosztikai vizsgálatok: MR, PET-CT, szakorvosi vizsgálat, kolposzkópia ultrahang vizsgálat szövettani vizsgálat

      Megelőzési lehetőségek, javaslatok: Vizsgálati eredmények alapján az endometriumrák kialakulásának a kockázata csökkenthető a zsír és kalóriaszegény zöldségekben, gyümölcsökben, rostokban gazdag étrenddel. Általánosan elfogadott szűrési módszer, amely megfelelően érzékeny jelenleg nincs. Menopauzában a viszonylag egyszerű ultrahang vizsgálattal jól mérhető az endometrium vastagsága, így ezt a módszert a  nőgyógyászati komplex rákszűrés kapcsán ajánlott alkalmazni.

      Az endometriumrák kezelése, kutatása: Az endometriumrák műtéti úton történő teljes eltávolítása jelenti a legnagyobb esélyt a gyógyulásra és így a leggyakrabban alkalmazott kezelési módszer.A sebészetnek az endometriumrák kezelésének minden fázisában jelentős szerepe lehet, még akkor is, amikor a daganatos sejtek már messze túlterjedtek a daganat kiindulási helyéről, azaz távoli szervekben áttéteket képeztek. Ilyenkor sebészi beavatkozással csökkenthető a szervezetben a daganatos szövet mennyisége, ezáltal megnövelhető más terápiás eljárások hatékonysága.A daganatok sebészete az elmúlt időszakban a  sebészet speciális szakterületévé vált. A műtét egy kombinált kezelés részét is képezheti, mikor sebészi beavatkozást követően vagy azt megelőzően a beteget kemoterápiás vagy sugárkezelésben esetenként pedig mindkettőben részesítik.

      Vastagbél daganatok, vastagbélrák tünetei, vizsgálata

      Jóindulatú daganatok: Adenoma, Familiáris adenomatosus polyposis syndroma, Hyperplasticus (metaplasticus) polyp(ok), Peutz-Jeghers syndroma

      Rosszindulatú daganatok: Colon carcinoma (vastagbélrák), Colorectalis carcinoma, Herediter non-polyposis colorectalis carcinoma

      A vastagbélrák a tüdőrákot követően a 2. leggyakoribb rosszindulatú rákos elváltozás, amelynek az előfordulási gyakorisága az utóbbi évtizedekben megtöbbszöröződött.  A vastag- és végbélrákok kialakulását az esetek egy részében megelőzi a bél felszínén kialakuló szövetszaporulat úgynevezett polyp(ok) kialakulása, amely(ek) éveken át növekvő, hosszú ideig jóindulatú elváltozás(ok), de magukban hordozzák a rosszindulatú elfajulás kockázatát, lehetőségét.

      Családi halmozódás a vastagbélrákok kb. 15-20%-ban figyelhető meg. A colorectalis rákok kb. 75%-nak a kialakulása nem vezethető vissza egyetlen tényezőre és számos életviteli-étkezési tényező befolyásolhatja. Az eddigi eredmények alapján szoros összefüggést találtak a vastagbélrák kialakulása és az életkor, az elhízás, a fokozott kalória bevitel, a fokozott zsírfogyasztás és a fokozott vörös húsfogyasztás között. Ugyancsak veszélyeztető tényező a szervezetbe számos, különböző rákkeltő anyagot bejuttató dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgás szegény, ülő életmód is, valamint a jóindulatú polypok és egyes gyulladásos bélbetegségek (Crohn betegség, colitis ulcerosa) is szintén magukban hordozzák a rosszindulatú elváltozás kialakulásának a veszélyét.  Ugyanakkor a vastagbélrák kialakulása ellen nagy valószínűséggel védelmet biztosít a fizikai aktivitás növelése, a kalória bevitel – elsősorban az állati zsírok – mérséklése, a kalcium bevitel, valamint védő hatással rendelkezik a zöldségben, gyümölcsben, C,E,D vitaminban és karoténben gazdag, rostdús táplálkozás.

      Tünetek: A vastagbélrák az esetek nagy részében lappangva, tünetmentesen növekszik és sokáig nem okoz panaszt, de a székletben megjelenő vérzés, (amit szabad szemmel a beteg még nem észlel, csak laboratóriumi módszerrel mutatható ki) már utalhat a betegség jelenlétére. A vérvesztés vashiányos vérszegénységet okoz (a beteg fáradékony, gyenge). Jellemző tünet lehet a székletürítési szokások megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozik, a széklet vércsíkos lehet), a hasi panaszok, a görcsök, a puffadás, az étvágytalanság, a fogyás és az alsó végtagi visszér vagy trombózis.

      Szükséges diagnosztikai vizsgálatok: Szakorvosi vizsgálat, Endoszkópos (ultrahang) vizsgálat (colonoscopia, sigmoidoscopia), mintavétel, Szövettani vizsgálat, CT, PET-CT, Molekuláris diagnosztika

      Megelőzési lehetőségek, javaslatok: Bár a betegség kialakulásának pontos oka ismeretlen, néhány hajlamosító tényező kiküszöbölése segíthet a megelőzésben. Kevesebb kalória bevitel, hús, állati zsiradék fogyasztása, magasabb rosttartalmú, kalciumban gazdag ételek fogyasztása ajánlható. A vizsgálati eredmények alapján a vastagbélrák a jól szűrhető daganatok közé tartozik. Általában a rendszeres szűrővizsgálatokat 40-50 éves kortól ajánlott elkezdeni, ám ha a családban előfordult rosszindulatú megbetegedés (különösen vastagbél- végbél, illetve nőgyógyászati daganatok, vagy mellrák), akkor a rendszeres szűrést korábban javasolt elkezdeni. A nemzetközi irányelvek egyre inkább az endoszkópos (colonoscopia) szűrés  jelentőségét hangsúlyozzák, amellyel az adatok alapján egyértelműen csökkenthető a vastagbélrák halálozása.

      A vastagbélrák kezelése, kutatása: A vastagbél daganat(ok) műtéti úton történő teljes eltávolítása jelenti a legnagyobb esélyt a gyógyulásra és így a leggyakrabban alkalmazott kezelési módszer.A sebészetnek a vastagbélrák kezelésének minden fázisában jelentős szerepe lehet, még akkor is, amikor a daganatos sejtek már messze szóródtak a daganat kiindulási helyéről, azaz távoli szervekben áttéteket képeztek. Ilyenkor sebészi beavatkozással csökkenthető a szervezetben a daganatos szövet mennyisége, ezáltal megnövelhető más terápiás eljárások hatékonysága.A daganatok sebészete az elmúlt időszakban a  sebészet speciális szakterületévé vált.A vastagbél daganat sebészeti kezelése egy kombinált kezelés részét is képezheti, amikor sebészi beavatkozást követően vagy azt megelőzően a beteget kemoterápiás vagy sugárkezelésben esetenként pedig mindkettőben részesítik.

      A kemoterápia (citosztatikus kezelés)

      kemoterápia (citosztatikus kezelés) elpusztítja a daganatos sejteket és/vagy gátolja a szaporodásukat.  A kemoterápiás gyógyszerek általában sejtosztódást gátló, sejtpusztító hatást fejtenek ki a szerveinket, szöveteinket felépítő sejtek közül mindazokra, amelyek a ráksejtekhez hasonlóan gyors tempóban szaporodnak, amely magyarázza a különböző szerek mellékhatásait is.

      Kemoterápiás kezelésre sor kerülhet:- a műtéti beavatkozás előtt (neoadjuváns kemoterápia), amelynek célja, hogy a daganatsejtek elpusztításával elősegítse a műtét sikerét, vagy műthetővé tegye az adott daganatot
      – a műtétet követően (adjuváns kemoterápia) azért, hogy minél teljesebb mértékben elpusztítsa a még a szervezetben lévő daganatsejteket
      –  sokszor viszont önálló kezelési formaként a daganat növekedésének lassítása, a szervezetben való szétterjedésének megakadályozása, vagy a már szétszóródott daganatsejtek elpusztítása miatt, vagy a rák okozta tünetek, panaszok, fájdalom enyhítése érdekében kerül sor kemoterápiás kezelésre (palliatív kemoterápia).
      A kezelés során fontos, hogy:- a beteg pontosan kövesse az orvos utasításait – a kezelés megkezdése előtt tájékoztassa orvosát, hogy milyen egyéb gyógyszereket szed, mert előfordulhat, hogy a más okból szedett gyógyszerek szedése a kemoterápiás kezelés alatt nem kívánatos, vagy kifejezetten ellenjavallt, egymás hatásának zavarása miatt.- pontosan informálja orvosát minden, a kezelés kapcsán észlelt, szokatlan jelenségről,  panaszairól és a mellékhatás(ok)ról

      A beteg szempontjából rendkívül fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt szakszerű tájékoztatást kapjon a potenciális mellékhatásokról, azok megelőzési és kezelési lehetőségeiről, a kemoterápia várható hatásairól, az eredményesség értékeléséről, időpontjáról stb.

      A sugárkezelés

      sugárkezelés folyamán a beteg előzetesen meghatározott helyre, több alkalommal kap bizonyos mennyiségű sugárzást, amely az örökítő anyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. A kezelés lehet külső (teleterápia), amikor külső sugárforrásból történik a kezelés, illetve belső (brachyterápia), amikor a szervezetbe juttatott sugárforrás fejti ki a terápiás hatást.Az utóbbi évtizedekben rendkívül nagy előrehaladás történt, a sugárterápiának új technikája és stratégiája alakult ki, amelyek új és hatásosabb sugárforrások kifejlesztését tették lehetővé. Ennek eredményeként ma már nagy dózisú besugárzás irányítható a mélyen fekvő rákos szövetekre is, a normál szövetek minimális sugárhatásnak való kitétele mellett.Bizonyos esetekben a besugárzást a daganat sebészi kezelése előtt is alkalmazzák, a daganat nagyságának csökkentése céljából, hogy azt ezáltal műtétre inkább alkalmassá tegyék és egyben csökkentsék annak esélyét, hogy a műtét során ráksejtek szóródjanak szét a szervezetben.Az orvos a daganat típusa, elhelyezkedése szerint meghatározza a szükséges besugárzás dózisát és azt, hogy milyen adagokban adják le és hány kezelésre lesz szükség. A tervezés során CT, MR , egyes esetekben PET-CT vizsgálatokkal azonosítják a besugarazandó terület pontos méretét, elhelyezkedését.A besugárzás maga fájdalmatlan és egy-egy alkalommal néhány percig tart.

      Végbél daganatok, végbélrák tünetei, kivizsgálása

      Jóindulatú daganatok: Adenoma, Familiáris adenomatosus polyposis syndroma, Hyperplasticus (metaplasticus) polyp(ok)

      Rosszindulatú daganatok: Rectum carcinoma (végbélrák), Colorectalis carcinoma, Herediter non-polyposis colorectalis carcinoma

      A colorectális rák (CRC) a tüdőrákot követően a 2. leggyakoribb rosszindulatú rákos elváltozás, amelynek az előfordulási gyakorisága az utóbbi évtizedekben megtöbbszöröződött.  A vastag- és végbélrákok kialakulását az esetek egy részében megelőzi a bél felszínén kialakuló szövetszaporulat úgynevezett polyp(ok) kialakulása, amely(ek) éveken át növekvő, hosszú ideig jóindulatú elváltozás(ok), de magukban hordozzák a rosszindulatú elfajulás kockázatát, lehetőségét.

      Családi halmozódás a vastag- és végbélrákok kb. 15-20%-ban figyelhető meg. A colorectalis rákok kb. 75%-nak a kialakulása nem vezethető vissza egyetlen tényezőre és számos életviteli-étkezési tényező befolyásolhatja. Az eddigi eredmények alapján szoros összefüggést találtak a colorectális rák kialakulása és az életkor, az elhízás, a fokozott kalória bevitel, a fokozott zsírfogyasztás és a fokozott vörös húsfogyasztás között. Ugyancsak veszélyeztető tényező a szervezetbe számos, különböző rákkeltő anyagot bejuttató dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgás szegény, ülő életmód is, valamint a jóindulatú polypok és egyes gyulladásos bélbetegségek (Crohn betegség, colitis ulcerosa) is szintén magukban hordozzák a rosszindulatú elváltozás kialakulásának a veszélyét.  Ugyanakkor a colorectális rák kialakulása ellen nagy valószínűséggel védelmet biztosít a fizikai aktivitás növelése, a kalória bevitel – elsősorban az állati zsírok – mérséklése, a kalcium bevitel, valamint védő hatással rendelkezik a zöldségben, gyümölcsben, C,E,D vitaminban és karoténben gazdag, rostdús táplálkozás.

      Tünetek: A végbélrák és az alsó szakaszon kialakuló vastagbélrák tünetei alapvetően megegyeznek. Legfontosabb tünet a végbélvérzés és a véres székletürítés, de jellemző lehet a székletürítési szokások megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozik, a széklet vércsíkos lehet), a hasi panaszok, a görcsök, a puffadás, az étvágytalanság, a fogyás és az alsó végtagi visszér vagy trombózis. A vérvesztés vashiányos vérszegénységet okoz (a beteg fáradékony, gyenge).

      Szükséges diagnosztikai vizsgálatok: Szakorvosi vizsgálat, Endoszkópos (ultrahang) vizsgálat (rectoscopia, colonoscopia), mintavétel, Szövettani vizsgálat CT, PET-CT

      Megelőzési lehetőségek, javaslatok: Bár a betegség kialakulásának pontos oka ismeretlen, néhány hajlamosító tényező kiküszöbölése segíthet a megelőzésben. Kevesebb kalória bevitel, hús, állati zsiradék fogyasztása, magasabb rosttartalmú, kalciumban gazdag ételek fogyasztása ajánlható.

      A vizsgálati eredmények alapján a jól a végbélrák szűrhető daganatok közé tartozik. Általában a rendszeres szűrővizsgálatokat 40-50 éves kortól ajánlott elkezdeni, ám ha a családban előfordult rosszindulatú megbetegedés (különösen vastagbél- végbél, illetve nőgyógyászati daganatok, vagy mellrák), akkor a rendszeres szűrést korábban javasolt elkezdeni.

      A műtét

      műtét egy kombinált kezelés részét is képezheti, mikor sebészi beavatkozást követően vagy azt megelőzően a beteget kemoterápiás vagy sugárkezelésben esetenként pedig mindkettőben részesítik.

      A kemoterápia (citosztatikus kezelés)

      kemoterápia (citosztatikus kezelés) elpusztítja a daganatos sejteket és/vagy gátolja a szaporodásukat.  A kemoterápiás gyógyszerek általában sejtosztódást gátló, sejtpusztító hatást fejtenek ki a szerveinket, szöveteinket felépítő sejtek közül mindazokra, amelyek a ráksejtekhez hasonlóan gyors tempóban szaporodnak, amely magyarázza a különböző szerek mellékhatásait is.

      Kemoterápiás kezelésre sor kerülhet:- a műtéti beavatkozás előtt (neoadjuváns kemoterápia), amelynek célja, hogy a daganatsejtek elpusztításával elősegítse a műtét sikerét, vagy műthetővé tegye az adott daganatot- a műtétet követően (adjuváns kemoterápia) azért, hogy minél teljesebb mértékben elpusztítsa a még a szervezetben lévő daganatsejteket
      –  sokszor viszont önálló kezelési formaként a daganat növekedésének lassítása, a szervezetben való szétterjedésének megakadályozása, vagy a már szétszóródott daganatsejtek elpusztítása miatt, vagy a rák okozta tünetek, panaszok, fájdalom enyhítése érdekében kerül sor kemoterápiás kezelésre (palliatív kemoterápia).
      A kezelés során fontos, hogy:- a beteg pontosan kövesse az orvos utasításait – a kezelés megkezdése előtt tájékoztassa orvosát, hogy milyen egyéb gyógyszereket szed, mert előfordulhat, hogy a más okból szedett gyógyszerek szedése a kemoterápiás kezelés alatt nem kívánatos, vagy kifejezetten ellenjavallt, egymás hatásának zavarása miatt.- pontosan informálja orvosát minden, a kezelés kapcsán észlelt, szokatlan jelenségről,  panaszairól és a mellékhatás(ok)ról

      A beteg szempontjából rendkívül fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt szakszerű tájékoztatást kapjon a potenciális mellékhatásokról, azok megelőzési és kezelési lehetőségeiről, a kemoterápia várható hatásairól, az eredményesség értékeléséről, időpontjáról stb.

      A sugárkezelés

      sugárkezelés folyamán a beteg előzetesen meghatározott helyre, több alkalommal kap bizonyos mennyiségű sugárzást, amely az örökítő anyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. A kezelés lehet külső (teleterápia), amikor külső sugárforrásból történik a kezelés, illetve belső (brachyterápia), amikor a szervezetbe juttatott sugárforrás fejti ki a terápiás hatást.Az utóbbi évtizedekben rendkívül nagy előrehaladás történt, a sugárterápiának új technikája és stratégiája alakult ki, amelyek új és hatásosabb sugárforrások kifejlesztését tették lehetővé. Ennek eredményeként ma már nagy dózisú besugárzás irányítható a mélyen fekvő rákos szövetekre is, a normál szövetek minimális sugárhatásnak való kitétele mellett.Bizonyos esetekben a besugárzást a daganat sebészi kezelése előtt is alkalmazzák, a daganat nagyságának csökkentése céljából, hogy azt ezáltal műtétre inkább alkalmassá tegyék és egyben csökkentsék annak esélyét, hogy a műtét során ráksejtek szóródjanak szét a szervezetben.Az orvos a daganat típusa, elhelyezkedése szerint meghatározza a szükséges besugárzás dózisát és azt, hogy milyen adagokban adják le és hány kezelésre lesz szükség. A sugárterápia tervezése során CT, MR, illetve újabban PET-CT vizsgálatokkal azonosítják a besugarazandó terület pontos méretét, elhelyezkedését.A besugárzás maga fájdalmatlan és egy-egy alkalommal néhány percig tart.

      Melldaganatok, emlőrák, mellrák tünetei, kivizsgálása

      Jóindulatú daganatok: Papilloma, Fibroadenoma, Phylloid tumor, Emlőbimbó adenoma

      Rosszindulatú daganatok: Carcinoma mammae (emlőrák): invazív ductalis carcinoma, invazív lobularis carcinoma, mucinosus carcinoma, medullaris carcinoma,  metaplasticus carcinoma, infiltráló papillaris carcinoma,  tubularis carcinoma, szekretoros carcinoma

      A mellrák a nők egyik leggyakoribb betegsége, amely a női daganatos betegségek közel egyharmadát alkotja. A betegség korai szakaszában nagy esély van arra, hogy az időben észlelt elváltozást teljes egészében eltávolítsák, így nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat, a rendszeres orvosi fizikális vizsgálat és 45 éves kor fölött pedig a rendszeres szűrővizsgálat (mammografia).Legnagyobb gyakorisággal az 50-60 éves kor közötti nőknél fordul elő, de az életkor mellett számos egyéb kockázati tényező is ismert (mellrák, petefészekrák családi előfordulása, bizonyos genetikai elváltozások, civilizált, nyugati életmód – dohányzás, alkohol, stressz, ülő életmód – ionizáló sugárzás, hormonális faktorok: korai első vérzés, késői klimax, késői első szülés, hosszantartó fogamzásgátló kezelés, hormonpótló kezelés stb.

      Tünetek: A nők egy része saját maga fedezi fel a daganatot, úgy, hogy csomót észlel a mellében. Ezen kívül figyelmeztető jel lehet a bimbó váladékozása, különösen, ha a váladék véres, előfordulhat, hogy a bimbó, vagy a mell bőre behúzottá válik, kisebesedik, a mellbimbó kipirosodik, duzzadttá válik, viszket, vagy a hónaljban nagyobb, vagy több kisebb csomó válik tapinthatóvá.

      Szükséges diagnosztikai vizsgálatok: Szakorvosi vizsgálat, Ultrahang, mammográfia, Aspirációs citológia, ultrahang, MR vezérelt mintavétel, Szövettani vizsgálat, MR, PET-CT, Molekuláris diagnosztika

      Megelőzési lehetőségek, javaslatok:Vizsgálati eredmények alapján a mellrák kialakulásának a kockázata csökkenthető rendszeres testmozgással, zsír és kalóriaszegény zöldségekben, gyümölcsökben, vitaminokban gazdag étrenddel, mindezeken kívül kockázat csökkentő tényező lehet a szoptatás, többszöri terhesség ill. a petefészkek eltávolítása 45 éves kor előtt.

      A KORAI FELFEDEZÉS KAPCSÁN KIEMELT JELENTŐSÉGE VAN A RENDSZERES ÖNVIZSGÁLATNAK ÉS A RIZIKÓCSOPORTBA TARTOZÓ PÁCIENSEK RENDSZERES SZŰRŐVIZSGÁLATAINAK, AMELY JELENTŐSEN JAVÍTHATJA A GYÓGYULÁSI ESÉLYEKET!

      A mellrák kezelése, kutatása: A mell daganat(ok) műtéti úton történő teljes eltávolítása jelenti a legnagyobb esélyt a gyógyulásra és így a leggyakrabban alkalmazott kezelési módszer.A sebészetnek a mellrák kezelésének minden fázisában jelentős szerepe lehet, még akkor is, amikor a daganatos sejtek már messze túlterjedtek a daganat kiindulási helyéről, azaz távoli szervekben áttéteket képeztek. Ilyenkor sebészi beavatkozással csökkenthető a szervezetben a daganatos szövet mennyisége, ezáltal megnövelhető más terápiás eljárások hatékonysága.A daganatok sebészete az elmúlt időszakban a  sebészet speciális szakterületévé vált.A műtét egy kombinált kezelés részét is képezheti, mikor sebészi beavatkozást követően vagy azt megelőzően a beteget kemoterápiás vagy sugárkezelésben esetenként pedig mindkettőben részesítik.

      A kemoterápia (citosztatikus kezelés)

      kemoterápia (citosztatikus kezelés) elpusztítja a daganatos sejteket és/vagy gátolja a szaporodásukat.  A kemoterápiás gyógyszerek általában sejtosztódást gátló, sejtpusztító hatást fejtenek ki a szerveinket, szöveteinket felépítő sejtek közül mindazokra, amelyek a ráksejtekhez hasonlóan gyors tempóban szaporodnak, amely magyarázza a különböző szerek mellékhatásait is.

      Kemoterápiás kezelésre sor kerülhet:- a műtéti beavatkozás előtt (neoadjuváns kemoterápia), amelynek célja, hogy a daganatsejtek elpusztításával elősegítse a műtét sikerét, vagy műthetővé tegye az adott daganatot
      – a műtétet követően (adjuváns kemoterápia) azért, hogy minél teljesebb mértékben elpusztítsa a még a szervezetben lévő daganatsejteket
      –  sokszor viszont önálló kezelési formaként a daganat növekedésének lassítása, a szervezetben való szétterjedésének megakadályozása, vagy a már szétszóródott daganatsejtek elpusztítása miatt, vagy a rák okozta tünetek, panaszok, fájdalom enyhítése érdekében kerül sor kemoterápiás kezelésre (palliatív kemoterápia).

      A kezelés során fontos, hogy:- a beteg pontosan kövesse az orvos utasításait – a kezelés megkezdése előtt tájékoztassa orvosát, hogy milyen egyéb gyógyszereket szed, mert előfordulhat, hogy a más okból szedett gyógyszerek szedése a kemoterápiás kezelés alatt nem kívánatos, vagy kifejezetten ellenjavallt, egymás hatásának zavarása miatt.- pontosan informálja orvosát minden, a kezelés kapcsán észlelt, szokatlan jelenségről,  panaszairól és a mellékhatás(ok)rólA beteg szempontjából rendkívül fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt szakszerű tájékoztatást kapjon a potenciális mellékhatásokról, azok megelőzési és kezelési lehetőségeiről, a kemoterápia várható hatásairól, az eredményesség értékeléséről, időpontjáról stb.

      A sugárkezelés

      sugárkezelés folyamán a beteg előzetesen meghatározott helyre, több alkalommal kap bizonyos mennyiségű sugárzást, amely az örökítő anyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. A kezelés lehet külső (teleterápia), amikor külső sugárforrásból történik a kezelés, illetve belső (brachyterápia), amikor a szervezetbe juttatott sugárforrás fejti ki a terápiás hatást.Az utóbbi évtizedekben rendkívül nagy előrehaladás történt, a sugárterápiának új technikája és stratégiája alakult ki, amelyek új és hatásosabb sugárforrások kifejlesztését tették lehetővé. Ennek eredményeként ma már nagy dózisú besugárzás irányítható a mélyen fekvő rákos szövetekre is, a normál szövetek minimális sugárhatásnak való kitétele mellett.Bizonyos esetekben a besugárzást a daganat sebészi kezelése előtt is alkalmazzák, a daganat nagyságának csökkentése céljából, hogy azt ezáltal műtétre inkább alkalmassá tegyék és egyben csökkentsék annak esélyét, hogy a műtét során ráksejtek szóródjanak szét a szervezetben.Az orvos a daganat típusa, elhelyezkedése szerint meghatározza a szükséges besugárzás dózisát és azt, hogy milyen adagokban adják le és hány kezelésre lesz szükség. A sugárterápia tervezése során CT, MR, illetve újabban PET-CT vizsgálatokkal azonosítják a besugarazandó terület pontos méretét, elhelyezkedését.A besugárzás maga fájdalmatlan és egy-egy alkalommal néhány percig tart.

      Videótár

      Onkológus


    Szakrendelések