Szakrendelések

Fül-orr-gégészet

Halló és egyensúly szervünk egészséges működése elengedhetetlen a társadalmi érintkezésben és munkavégzés során egyaránt.
A fül-orr-gégegyógyászat témakörébe a halló- és egyensúlyozószerv, az orr és melléküregei, a szaglás és ízérzés, a szájüreg és a nyálmirigyek, a garat, a gége megbetegedései, a hangképzési zavarok tartoznak. A szakterület leggyakoribb betegségei közé a középfül-gyulladás, a garat és gége fertőződése, gyulladása, az orr- és torokmandula megnagyobbodása,  gyulladása, az orrpolip, az arcüreg-gyulladások és az allergiás panaszok tartoznak.
A gyermekkorban előfordult gyulladások felnőttkorra krónikus mandulagyulladássá fajulhatnak. Az ilyen gyulladások (ún. „gócos” mandulák) vesegyulladást, szívizomgyulladást, ízületi panaszokat okozhatnak, így kezelésükre gondot kell fordítanunk.
A rosszindulatú légúti megbetegedések száma hazánkban növekvő tendenciát mutat. Ezen betegségek közül a gégerák külön kiemelendő. A tünetek (fülbe sugárzó fájdalom nyeléskor, tartós rekedtség) korai felismerése esetén szinte 100 %-ban gyógyítható. A tünetek jelentkezésekor egyszerű rutinvizsgálattal diagnosztizálható, s így a teljes gyógyulás esélyei nagymértékben elősegíthetők.
A szénanátha tartós, évekig tartó gyógyszeres kezeléssel ma már gyógyítható, illetve a beteg panaszmentessége elérhető. Kiváltó okai: növényi pollenek, kutya-, macskaszőr, háziporatka, kémiai anyagok, szerves oldószerek.
Fülünknél, amely nemcsak halló-, de egyensúlyi szervünk is- a gyakran előforduló középfülgyulladás lázzal, elesettséggel, erős fájdalommal jár. Ilyen esetekben fontos a fül-orr-gégészetet felkeresni, mivel ha a váladék nem ürül ki a középfülből, az egyszerűen kezelhető középfülgyulladásból súlyos következményekkel járó szövődmények is kialakulhatnak.

Az Aranyklinikán végzett vizsgálatok és kezelések:

• Fül mikroszkópos vizsgálata
• Endoscopos orrvizsgálat
• Direkt és indirekt gége vizsgálat
• Allergia vizsgálatok / bőrteszt, IgE, keresztallergia vizsgálat /
• Rhinolight kezelés
• Helyi fül-orr-gégészeti kezeléssel kombinált lézerakkupunktúra
• Dobhártyagyulladás, heveny középfülgyulladás lézeres kezelése
• Műtéti üreg áthámosítása lézerfény segítségével
• Külső hallójárat gyulladás, "uszoda fül" lézeres kezelése
• Arcüreggyulladás, illetve melléküreggyulladás lézeres kezelése
• Komputeres hallásvizsgálat csecsemőkortól
• Süketkamrás hallásvizsgálat
• Arcüreg UH vizsgálata
• Nyaki nyirokcsomók UH vizsgálata
• Egyensúly vizsgálat
• Nyomás és reflexmérés a középfülben

Orrsövényferdülés

Az orrsövényferdülés egyik leggyakrabban előforduló fül-orr-gégészeti diagnózis. Kisfokú orrsövényferdülése az emberek zömének van, éppen ezért műtéti beavatkozást nem minden esetben igényel. Előfordulásának oka, hogy növekedésünk során az orrnyílástól távolabb fekvő csontos és az orrnyíláshoz közeli porcos része eltérő mértékben fejlődik. A csontos és porcos – rész találkozásánál gyakori a különböző alakú és mértékű ferdülés. Másik oka trauma, sérülés lehet. Ha ezt nem sikerül a sérülés után gyorsan ellátni, bizony sok esetben műtéti javaslatot jelent.
A kisfokú orrsövényferdülés panaszt általában nem okoz, teljesen észrevétlen. Az orrsövényferdüléssel akkor érdemes sebészileg foglalkozni, ha már akadályozza az orrlégzést. Okozhat orrdugulást, elzárhatja az orrmelléküregek nyílását, náthára, fejfájásra hajlamosíthat. A panaszokat okozó orrsövényferdülés kezelése műtéti., melyet felnőtt korban szokás elvégezni, akkor, amikor a csontos és a porcos orrsövény már teljesen kifejlődött, további alak- és méretváltozás már nem várható. A műtét a korábban elferdült orrsövény eltávolításából áll. Sikeres műtét után az orrlégzés helyreáll, a tünetek megszűnnek. A beteg panaszmentessé válik.

Orrpolip

Az orrnyálkahártya túlburjánzása, mely az orrüregben és az orrmelléküregeiben is előfordulhat.
Kialakulásában szerepet játszhat allergiás folyamat. Egy ilyen allergiás gyulladás az alapját képezheti egy folyamatos gyulladásnak. Számtalanszor tapasztalunk genetikai hátteret az orrpolipos betegeknél. Mindig érdemes korrekt allergológiai kivizsgálást végezni ennél a beteg csoportnál. Kideríteni az oki hátteret. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy az orrpolipos betegek egy része asztmás is lehet.
Hogy miért okoz panaszt az orrpolip? Mert a polipok elzárják a levegő útját, megakadályozzák a melléküregek szellőzését, előfordul, hogy erős fájdalmat, hosszan fennálló orrfolyást okoznak. Elengedhetetlen az alapos kivizsgálás, többnyire képalkotó eljárással /CT, MR / fel kell mérni a polipok számát, nagyságát, előfordulási helyeit. Mindig ki kell zárni a rosszindulatú daganat lehetőségét is. Sok esetben a szövettani vizsgálat is elengedhetetlen az orrpolipos betegnél.
Napjainkban már endoszkópos műtéttechnikát /FESS/ szokás alkalmazni. Sajnos a polipok a műtétet követően igen sokszor ismét kinőnek. Ez újabb és újabb műtétet tehet szükségessé..
Érdemes megpróbálni a komplementer orvosi kezelések közül a lézer akupunktúrát, melyet helyi kezeléssel lehet kombinálni. Az allergiás eredet feltárásával és annak rendszeres gondozásával jó esély van a polipszövet csökkenésére, illetve a kiújulás ezzel sok esetben megakadályozható. Ezért fontos az alapos allergológiai kivizsgálás.

Az orr-melléküreg-gyulladás

Tünetei közé tartozhat a melléküregek feszülése, fájdalma, a hátsó garatfali váladékcsorgás érzése. A fájdalom jellege és elhelyezkedése változó. Ez a tünet a gyerekeknél gyakran hiányzik is, .csak a visszatérő köhögés, vagy a gyakori fülbetegség hívja fel a figyelmet a rejtett melléküreg gyulladásra A rostasejtek gyulladására sokszor egyedül a belőlük a hátsó garatfalon lecsorgó váladék által kiváltott állandó izgalmi köhögés hívja fel a figyelmet. Számtalanszor látjuk, hogy egy elhúzódó köhögés hátterében krónikus rostasejtgyulladás van.
Sokszor indirekt jelek utalnak az arcüreggyulladásra, mint étvágytalanság, sápadtság, nyugtalan alvás, aláárkolt szem, köhögés.
Egyoldali arcüreggyulladás oka foggyökér betegség is lehet.
Az orrmelléküreg-gyulladást konzervatívan kezeljük. A melléküregek nyílásait szabaddá kell tenni, többnyire orrcseppekkel, illetve helyi fül-orrgégészeti kezeléssel érhetjük ezt el. Adható nyákoldó, antibiotikum szükség szerint. Rendkívül sokat segíthet a lézerakupunktúra, főleg a gyakran visszatérő esetekben. Alkalmazásával az arcüregöblítés majdnem minden esetben elkerülhető. A krónikus arcüreggyulladás kezelése endoszkópos műtéti feltárásból történik. Kimutatott, hogy az állandó hátsó garatfali váladékcsorgás, a folyamatosan fennálló melléküregi gyulladás fokozza az asztma kialakulásának kockázatát, kialakult asztmában pedig fenntartja a légutak gyulladását, fokozza a tüneteket. Rendelőnkben mobil ultrahang készülék segít az arcüreggyulladás diagnosztikájában.

Hallójárat-gyulladás

A külső hallójárat gyulladása leggyakrabban nyáron fordul elő, mivel a hallójárat gyulladásának szinte mindig a víz okozta fertőzés az oka.
A hallójárati hámszövetet, ha víz éri, felázik. A felázott bőr pedig ideális talaj a baktériumok elterjedésének, szaporodásának.
A hallójárat-gyulladás oka sok esetben lehet a helytelen fültisztítás is. Fürdés után víz maradhat benne, a tisztító pálcikával felsérthetjük a bőrt, kórokozókat vihetünk be. A külső hallójárat gyulladása fáj, viszket, a fülből váladék ürülhet. A hallójáratban a szövetek megduzzadnak, a hallójárat tovább szűkül, ami miatt rendszeres fülészeti kezelést igényel., mely a sérült, levált hámsejtek, felgyülemlett váladék kiürítéséből áll. A kezelés célja a gyulladás megszüntetése, a fertőzés leküzdése.

Középfül-gyulladás

Egyik leggyakoribb fülészeti betegség, melyet szinte mindig megelőz egy nátha. Főleg gyermekkorban fordul elő gyakran. Hátterében általában bakteriális fertőzés áll, mely a fülkürtön jut fel a garatból. A nem bakteriális - vagy más kórokozói - eredet esetén általában kóros fülkürt működés van mögötte. A gennyes középfülgyulladás tünetei lehetnek a láz, az elesettség, étvágytalanság, a fül nyomásérzékenysége. Gyermekeknél láz, elesettség, bágyadtság, étvágytalanság hívja fel rá a figyelmet. Később a tünetek erősödnek, magas láz, erős fájdalom, a dobhártya kiszakadásával gennyes fülfolyás alakulhat ki. Savós középfülgyulladásnál ezek a tünetek hiányoznak többnyire csak a tompult hallás utal rá. Számtalanszor csak hallásvizsgálat során fedezik fel. A középfülgyulladást többször arcüreg, illetve garatgyulladás előzi meg. A betegségek ilyen szoros összefüggését anatómiai és élettani okok magyarázzák. Az orrüreg hátsó részén, az orrmandula közelében egy- egy kis csatorna, amit fülkürtnek nevezünk - indul a középfül felé. A fülkürtnek igen fontos szerepe van egész életünkben a fül halló funkciójának biztosításában. A középfül egészséges embernél léggel telt üreg, mely a hanghullámokat a dobhártyáról a belső fül felé továbbító hallócsontocskákat tartalmazza. Hangtovábbító feladatukat azonban csak akkor tudják ellátni, ha az üregben uralkodó nyomás megegyezik a külső légnyomással. Akár pozitív akár negatív – eltérés a nyomásviszonyokban, valamint levegő helyett folyadékkal való megtelése halláscsökkenést eredményezhet. Ezért fontos a gyógyítás során a fülkürt funkciójának a helyreállítása. Előfordul, hogy ezt gyermekeknél csak az orrmandulák eltávolításával – adenotomia- érhetjük el. Bár a műtét előtt érdemes megpróbálni fül-orr-gégészeti kezelést. Rendkívül, hálás beavatkozás a fülkürt átfúvása, melyet a beteg nagy körültekintéssel otthonában is el tud végezni.

A középfülgyulladás kezelésénél kiemelt figyelmet kell fordítani csecsemő esetében a rendszeres orrszívásra, nagyobb gyermeknél a helyes orrtoilettre, mely az orr kifújása mellett orrcseppet is ajánlott használni. A fül fájdalmának csökkentésére ajánlott a fül melegítése. Az előrehaladott gyulladásnál szükséges lehet a középfül megnyitására – paracentezisre- A korszerű antibiotikumok idején egyre ritkábban kerül erre sor. Egyes esetekben a dobhártya tartós nyitva tartása szükséges, melyet tubus beültetésével tudunk elérni. A savós középfülgyulladásnak is ez jelenti a kezelését.

Mandula-gyulladás

A nyaki nyirokgyűrű része a garatban levő u.n. garatmandula, mely gyakran gócként is szerepelhet. Kisgyermekeknél gyakrabban gondot okozó orrgaratmandula, melynek eltávolítása sok esetben megszünteti a visszatérő hurutos tüneteket. Mind a két szerv fontos védelmi feladatokat lát el a szervezetbe bejutó kórokozók feltartóztatásában, ellenük való védekezésben. Ezek alkotják a nyakon az un. lymphatikus garatgyűrűt. Az orrgaratmandula megnagyobbodása esetén a légzés gátolt. Jellemző a szájon keresztüli légzés., gyakori a horkolás alvás során. A mandulák gyulladása az egyik leggyakoribb gyulladásos megbetegedés mind a gyermekeknél mind a felnőtteknél. A korszerű antibiotikumok itt is nagy előrelépést jelentettek.
Az akut gyulladás magas lázzal jár, nyelési nehezítettséggel, fülbe sugárzó fájdalommal. Mandulagyulladásnál a mandulák vörösek, duzzadtak a környéki nyirokcsomó is megnagyobbodott, fájdalmas. A genny a mandula felszínén megjelenik és kialakul a tüszős mandulagyulladás. Heveny mandulagyulladást antibiotikummal, láz és fájdalomcsillapítóval kezeljük.
Az idült mandulagyulladás esetében torokfájdalom nincs. Szájszag előfordulhat, csakúgy mint nyaki megnagyobbodott nyirokcsomók, gyengeség, fáradékonyság, bizonytalan eredetű hőemelkedés, esetleg étvágytalanság fordulhat elő. A mandulák kötöttek, sokszor váladék préselhető az állományukból.
Az idült mandulagyulladás esetén szintén a mandulák eltávolítása szükséges.

Reflux betegség

A reflux betegség az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedés, a lakosság nagy százalékát érinti.

A múlt század elején vált ismertté a betegség, amikor felismerték az összefüggést, miszerint a nyelőcső nyálkahártyát a gyomorsav károsítja. A reflux oesophagitis (nyelőcső reflux) megjelölés dr. Allisontól származik, aki felismerte, hogy a nyelőcső nyálkahártya-sérülés kialakulásában a reflux szerepe alapvető.

A gyomorégés nem természetes velejárója az étkezésnek. Mindig oda kell rá figyelni. A reflux egészséges embernél, is előfordulhat ilyenkor még, panaszt nem okoz. Ha a nyelőcső nyálkahártyát védő és károsító tényezők egyensúlyban vannak, akkor nem igényel kezelést. Ha ez az egyensúly felborul, kialakul a reflux betegség.

Az angol elnevezés (Gastro-Oesophageal Reflux Disease) alapján GERD-nek is nevezik a szakirodalomban.

A reflux betegség során a gyomorsav és egyéb emésztőnedvek a gyomor- és nyombél-tartalommal, felfelé visszajutnak a nyelőcsőbe, ahol a tüneteket és anatómiai elváltozásokat: nyálkahártya-gyulladást okoznak. Leggyakoribb tünet a szegycsont mögött jelentkező égő fájdalom és gyomorégés. Ennek oka a nyelőcső és a gyomor között levő záróizom elégtelen működése. Ezt a betegek legnagyobb része megemlíti. A visszaáramló gyomortartalom kiválthat fájdalmas nyelést és mellkasi fájdalmat is. Gyakran zavarja az éjszakai pihenést, nyugtalan alvást okoz. Gyakori panasz a köhögés, a tartós rekedtség. A savas gyomortartalom asztmás tüneteket is okozhat. Ilyenkor sokszor megtévesztő a diagnózis. A beteg a garatban un. gombócérzést panaszol, sűrű, tapadós nyákképződésről számol be. A fájdalom gyakran a fülbe sugárzik.

A puffadás, émelygés és teltségérzés ritkábban jelentkezik.

A reflux betegség főleg a 40 éves korosztályban válik gyakoribbá. A kórkép fiziológiás formában csecsemőknél is előfordul, amikor a baba „büfizik”. Ezt idővel kinövi az egészséges csecsemő. Kezelés mellett oda kell figyelni a bázikus jellegű táplálkozásra, mely gazdag gyümölcsben, zöldségben. A terhesség, elhízás, szűk ruhák viselete hajlamosíthat reflux betegségre. A rekeszizomsérv is kedvez a kialakulásának.

Bizonyos ételek / alkohol, kakaó, citrusfélék, paradicsom, zsíros és fűszeres ételek/, kávé, tea, szénsavas üdítők és a dohányzás kerülendő.