Melyek a veleszületett anyagcsere-betegségek?

Az élő szervezetekben lejátszódó biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az emberi szervezet sejtjeinek anyagcseréjét több ezer biokémiai reakció alkotja, amelyek elengedhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez és felépítéséhez. A reakciók lezajlását speciális fehérjemolekulák, ún. enzimek segítik, amelyek a génállományban kódolt információ alapján képződnek a szervezetben. Ha az enzimet kódoló gén hibás, akkor az enzim nem működik megfelelően és az általa segített reakció nem megy végbe, ami az érintett anyagcsere folyamat megakadását és klinikai tünetek kialakulását eredményezi. Az ilyen módon létrejövő genetikai betegségeket öröklődő vagy veleszületett anyagcsere-betegségeknek nevezzük.

Jelenleg több mint 500 veleszületett anyagcsere-betegség ismert, melyek egyenként ritkán fordulnak elő, de együttesen a genetikai betegségek jelentős csoportját képviselik. A gyakorisági adatok alapján kb. minden kétezredik újszülött érintett valamilyen veleszületett anyagcsere-betegségben, ami azt jelenti, hogy Magyarországon évente átlagosan 40-45 ilyen típusú betegségben szenvedő gyermek születésével kell számolni. A betegségek között vannak súlyosak és kevésbé súlyosak, bizonyos betegségek már újszülött korban tünetekkel járnak, míg mások csak későbbi életkorokban okoznak tüneteket.

A veleszületett anyagcsere-betegségek közé tartoznak többek között a szervezetet felépítő fehérjék alkotóelemeinek, az aminosavaknak a lebontási zavarai (pl. phenylketonuria vagy röviden PKU, homocisztein-anyagcsere betegségei), a szervezet fontos energiaforrásait jelentő szénhidrátok és zsírok anyagcseréjének a zavarai (pl. galactosaemia, zsírsavoxidáció zavarai vagy glikogéntárolási betegségek). Szintén ide sorolhatók a különböző szövetek felépítésében és működésében szerepet játszó nagyméretű, összetett molekulák kialakulásának és lebontásának a zavarai (pl. mucopolysaccharidosisok, rövidítve MPS).

A betegségek időben történő felismerése nagyon fontos, hiszen egy részük speciális diétával vagy gyógyszerekkel kezelhető, amivel a klinikai tünetek enyhíthetők vagy megelőzhetők. A diagnózis korai felállításával elkerülhetők a további, sokszor évekig húzódó vizsgálatok, illetve a diagnózis ismeretében egy következő terhességben lehetőség nyílik méhen belüli diagnosztikus vizsgálat elvégzésére, amivel a betegség ismételt előfordulása a családban megelőzhető.

A veleszületett anyagcsere-betegségek korai, még tünetmentes állapotban történő felismerését célozza a betegségek kötelező újszülöttkori szűrése, ami Magyarországon jelenleg 26 betegség vizsgálatából áll és minden újszülöttnél megtörténik. A szűrés eredményéről a szülők csak akkor kapnak értesítést, ha kóros érték miatt a vizsgálatot ismételni kell vagy további vizsgálatok szükségesek. Mivel az újszülött korban szűrt betegségek az összes veleszületett anyagcsere-betegségnek csupán 5%-át jelentik, a negatív szűrés ellenére is fontos bizonyos klinikai tünetek esetén veleszületett anyagcsere-betegség lehetőségére is gondolni és ennek tisztázására különböző vizsgálatokat végezni.

Milyen klinikai tünetek utalhatnak veleszületett anyagcsere-betegségre?

A veleszületett anyagcsere-betegségekben szinte minden szerv és szervrendszer érintett lehet, ami az egyes betegségekben általában egyszerre több klinikai tünet fennállását eredményezi. A tünetek a betegségtől és annak típusától függően különböző életkorokban jelentkezhetnek, újszülött kortól kezdve akár felnőtt korig. A tünetek lehetnek súlyosak vagy enyhék, bizonyos tünetek hirtelen alakulnak ki és akár életveszélyes állapotot eredményezhetnek, míg mások lassabban fejlődnek ki vagy tartósan fennállnak. Az egyes betegségekre más-más típusú tünetek lehetnek jellemzőek. A tünetek általában nem specifikusak egy adott anyagcsere-betegségre, illetve gyakran más eredetű betegségekben is előfordulnak, ami megnehezíti a veleszületett anyagcsere-betegségek klinikai felismerését.

A legtöbb veleszületett anyagcsere-betegség a központi idegrendszer érintettségével jár, amely hirtelen kialakuló vagy tartós agyi tüneteket eredményez. Ez újszülött korban leginkább hirtelen jelentkező tudatzavar formájában nyilvánul meg, amely aztán a későbbi életkorokban is előfordulhat. Csecsemőkortól kezdve vezető tünet lehet a mozgás- és szellemi fejlődés elmaradása, utóbbi részeként a beszédfejlődés késése, amihez különböző idegrendszeri tünetek társulhatnak, mint epilepszia, izomtónus zavarok (izomgyengeség vagy fokozott izomtónus), állás-, járás- és mozgáskoordináció zavara, bénulás, autizmusnak megfelelő tünetek, figyelemzavar, hiperaktivitás, tanulási nehézség, viselkedészavar, agresszivitás. Az idegrendszeri tünetekhez számos egyéb szervi vagy általános tünet csatlakozhat minden életkorban. A veleszületett anyagcsere-betegségek főbb megjelenési tüneteit a különböző életkorokban a felsorolás mutatja.

Újszülött

• Ismétlődő hányás, táplálási nehézség
• Hirtelen kialakuló tudatzavar
• Izomgyengeség egyéb tünetekkel
• Májmegnagyobbodás, sárgaság, májműködés zavara
• Szívizom megvastagodás

Csecsemő, kisded

• Visszatérő hányás, táplálási nehézség, testi fejlődés elmaradása
• Izomgyengeség, mozgásfejlődés elmaradása
• Szellemi fejlődés elmaradása, beszédfejlődés késése
• Tudatzavar visszatérő epizódokban
• Epilepszia, izomtónus zavarok, járászavar
• Látás, hallászavar
• Májmegnagyobbodás, sárgaság, májműködés zavara
• Szívizom megvastagodás
• Furcsa arc- és testi vonások, vázrendszeri eltérések, haj és bőrtünetek

Idősebb gyermek, serdülő

• Szellemi fogyatékosság
• Epilepszia, izomtónus zavarok, járászavar, bénulás
• Autizmusra jellemző tünetek, figyelemzavar, hiperaktivitás, tanulási nehézség, viselkedészavar, agresszivitás, hallucinációk és egyéb pszichiátriai tünetek

A fenti tünetek bármelyike esetén felmerülhet veleszületett anyagcsere-betegség gyanúja különösen, ha több tünet egyszerre van jelen, illetve ha a tünetek között szerepel a szellemi fejlődés valamilyen fokú elmaradása.

Hogyan öröklődnek a veleszületett anyagcsere-betegségek?

Öröklődő betegségekről lévén szó a családi előzményben szerepelhetnek olyan adatok, amelyek a klinikai tünetek mellett erősíthetik veleszületett anyagcsere-betegség gyanúját. Ilyenek lehetnek például, ha közvetlen családtag (elsősorban testvér, unokatestvér) veleszületett anyagcsere-betegségben szenved vagy tünetei megegyeznek a vizsgált gyermek tüneteivel, a szülők között rokoni kapcsolat áll fenn, vagy esetleg a családban előfordult ismeretlen eredetű értelmi fogyatékosság. Fontos megjegyezni azonban, hogy a negatív családi előzmény nem zárja ki veleszületett anyagcsere-betegség lehetőségét, sőt az esetek többségében nincs terhelő adat a család történetében. Ezt a betegségek döntő többségére jellemző öröklődési mód magyarázza. A veleszületett anyagcsere-betegségekben érintett enzimeket kódoló gének legtöbbje ún. testi kromoszómákon helyezkedik el és minden emberben két változatban (egy anyai és egy apai eredetű) van jelen. Egy hibás gén hordozása nem okoz klinikai tüneteket, viszont a tünetmentes (egészséges) hordozó a hibás gént továbbadhatja utódainak. Betegség azokban alakul ki, akikben a gén mindkét változata hibás. Ez úgy jöhet létre, ha mindkét szülő hordozza ugyanazon génnek a hibás változatát, és mindketten a hibás gént adják tovább gyermeküknek, aminek a valószínűsége 25% (minden egyes gyermek esetén).  A szülők hordozói állapota legtöbbször csak akkor válik ismertté, ha beteg gyermekük születik. Ez a fajta öröklésmenet (amit testi kromoszómához kötött recesszív öröklődésnek nevezünk) tehát azt eredményezi, hogy a betegségek általában váratlanul, előzmények nélkül jelennek meg egy családban. Ha a szülők hordozói állapota ismert, lehetőség van méhen belüli genetikai vizsgálat elvégzésére és a betegség ismétlődésének megelőzésére. Bizonyos veleszületett anyagcsere-betegségek ettől eltérő módon (pl. női nemi kromoszómához kötötten) öröklődnek, amelyekre más öröklődési szabályok vonatkoznak.

Mi a teendő veleszületett anyagcsere-betegség gyanúja esetén?

Veleszületett anyagcsere-betegségre utaló klinikai tünetek esetén a diagnózis tisztázására további vizsgálatokra van szükség, amelyek a tünetektől függően lehetnek többek között speciális laboratóriumi vizsgálatok vérből és vizeletből, radiológiai vizsgálatok, különböző szakorvosi konzíliumok, enzimműködés vizsgálata vagy genetikai vizsgálatok.

A klinikai tünetek megfelelő értékelésében, további vizsgálatok szükségességének megítélésében és ezek megszervezésében, valamint igazolt betegség kezelésében leginkább a veleszületett anyagcsere-betegségek területén jártas gyermekneurológus vagy klinikai genetikus tud segítséget nyújtani.

Veleszületett anyagcsere-betegségekkel kapcsolatban nyújtott szolgáltatásaink

• Veleszületett anyagcsere-betegségek teljes körű diagnosztikája és kezelése
• Veleszületett anyagcsere-betegségek elkülönítése egyéb kórállapotoktól vagy ritka genetikai betegségektől
• Genetikai tanácsadás veleszületett anyagcsere-betegségek esetén
• Gyermekkori vérzsír eltérések (magas koleszterin és triglicerid szinttel járó állapotok) kivizsgálása, kezelése

Milyen betegségek nem tartoznak a veleszületett anyagcsere-betegségek közé?

Ilyen gyakori betegségek többek között

• a cukorbetegség (diabetológia),
• a tejcukor érzékenység vagy laktóz intolerancia (gasztroenterológia),
• a tehéntejfehérje-érzékenység és egyéb ételallergiák (gasztroenterológia),
• a lisztérzékenység (gasztroenterológia) vagy
• a pajzsmirigy-betegségek (endokrinológia).

Ezen betegségek vizsgálata és kezelése más szakambulanciák és szakorvosok feladata. Az Aranyklinikán természetesen ezek többségének ellátására is van lehetőség (az illetékes szakterületek a betegségek mögött zárójelben vannak feltüntetve).