Általános sebészet, érsebészet
Az általános sebészet ma elsősorban a hasi szervek megbetegedéseinek műtéti kezelését végzi, de ide tartoznak még egyebek közt a nyakon a pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy, valamint a végtagok lágyrészeinek és a bőr bizonyos elváltozásainak operációi is.
Az érsebészet a nyaki, hasi és végtagi erek megbetegedéseit kezeli, beleértve az érszűkületet, az értágulatot (aneurysmák), visszérbetegséget is.
Sokszor tapasztalok nagyfokú bizonytalanságot laikusoknál, betegeknél egyaránt abban, hogy „mi is az „érsebészet”? Leggyakrabban a szívsebészettel mossák össze, de azt is gyakran hallani, hogy ez a szakma a visszér-műtétek sebészete lenne.
Az érsebészet a verőerek (artériák) és gyűjtőerek (vénák) megbetegedéseit gyógyítja .
1.Az artériák leggyakoribb betegsége, az érelmeszesedés (arteriosclerosis)
Az érsebészet e betegség következtében létrejött verőeres szűkületeket, vagy elzáródásokat szünteti meg ott, ahol az kritikus keringési elégtelenséget okoz. Két fő módszere van, a bypass (áthidalás) és a desobliteratio (értisztítás). Előbbi a hosszabb, utóbbi a rövidebb szakaszú érelzáródások kezelésére a legalkalmasabb. Mindkettőnek előfeltétele, hogy az artéria szegmentálisan záródjon el, vagyis az elzáródott ér alatti és feletti artéria ( a beáramló és kiáramló érpálya) viszonylag ép legyen. A bypass bent hagyja az elzárt eret, és új, megkerülő keringést hoz létre áthidalva az elzárt szakaszt. A desobliteratio az elzáródást okozó érdugót távolítja el a megbetegedett érszakaszból, és abban állítja helyre a keringést.
2. A vénák leggyakoribb betegsége a visszeresség. Itt, mivel gyakran esztétikai meggondolások vezetnek a műtéthez, fontos, hogy nyoma se maradjon a beavatkozásnak. Ezért kis, 1-2 mm-es szúrt metszésekből távolítják el a tágult visszereket, hagyományos sebészi metszést itt nem ejtünk, így műtéti heg sem marad hátra.
A másik gyakoribb vénás betegséget, a mélyvénás thrombózist ma véralvadásgátló gyógyszeres kezeléssel (Heparin) gyógyítjuk, műtéteket itt csak bizonyos súlyos, ritka formában kell végezni.
Megelőzés:
Megelőzés szempontjából a dohányzás kerülését javasoljuk mindenkinek. Lássuk ezt egy kicsit részletesebben is.
1.A dohányzás több úton is károsan hat az érre:
- a nikotin izgatja az ereket szűkítő szimpatikus ideget és ez az érfal állandó összehúzódásával jár.
- a dohányfüst érbelhártya vizenyővel járó gyulladást idéz elő, így a már összehúzódott ér
belhártyájának megvastagodásával annak további szűkületét idézi elő.
- a dohányfüst által kiváltott gyulladás bonyolult immunológiai folyamatokat indít be, aminek
végeredménye a plack képződés.
- a füstben lévő szénmonoxid fokozza a vér alvadékonyságát.
- a dohányfüst csökkenti a vér fibrinolytikus (alvadék feloldó) aktivitását. Mindezek a már
meszesedésnek indult erek elzáródását gyorsítják, az operált verőerek dohányosokon sokkal
gyakrabban, mondhatni csaknem mindig, újra elzáródnak.
2.Akkor is ajánlott a rendszeres (legalább havonkénti) vérnyomás-ellenőrzés és az időnkénti (évenkénti) laborvizsgálat, ha nem volt eddig sem magas vérnyomásuk, sem eltérés a koleszterinszintjüknél.
3.Az ötven év feletti hipertóniásoknak ajánlható évente a nyakiér-ultrahang szűrővizsgálat
4. Fontos a rendszeres séta szerepe is
| 
