Genetikai tanácsadásGenetikai tanácsadás helye a családok életében
Dr. Horváth Emese (klinikai genetikus)
Aranyklinika
A hosszú, boldog élet, az egészséges gyermek születése valamennyi család egyik legfőbb kívánsága. Napjainkban az újszülöttek 96%-a egészségesen születik, de sajnos 4%-uknál genetikai rendellenesség észlelhető. Az 1 éves csecsemők 5%-ánál genetikai eredetű betegséget igazolnak az orvosok vizsgálati eredményei. A 20 éves korú fiatal felnőttek 8%-a szenved genetikai okra visszavezethető kórképben. Az idős emberek megbetegedései, az úgynevezett népbetegségek (szív-érrendszeri-, cukor-, illetve daganatos betegségek) kialakulásában a modern genetikai kutatások egyre nagyobb arányban igazolnak genetikai hajlamosító tényezőket.
Az Aranyklinikán elérhető genetikai tanácsadás a hangsúlyt az optimális családtervezésre, a sikertelen reprodukció (férfi-és női meddőség) genetikai okainak feltárására, valamint a korunkat jellemző népbetegségek (trombózis, emelkedett koleszterinszint) genetikai hajlamosító tényezőinek keresésére irányul. A Down kór megelőzését a régóta sikeresen működő szűrővizsgálattal és genetikai tanácsadással segítjük.
Optimális családtervezés érdekében terhesség tervezése előtt javasolt genetikai tanácsadáson jelentkezni.
Sikertelen családtervezés okai, kivizsgálása
Sikertelen családtervezés vezető oka az ismétlődő (habitualis) vetélés és a meddőség. Meddőségről beszélünk, ha egy házaspárnál rendszeres, fogamzásgátlástól mentes házasélet ellenére egy év alatt sem jön létre a kívánt terhesség, amely a házaspárok 10-15%-nál fordul elő. Ha egy családtervező párnál két vagy több vetélés/magzati elhalás történt, ismétlődő (habitualis) vetélés állapítható meg. Az ismétlődő vetélés gyakorisága 0,5-1% közötti a reproduktív életkorban lévő házaspárok esetén.
A meddőség oka mindkét családtervezőnél-mind a férfiakban, mind a nőkben- igazolható lehet. A meddőség okainak kivizsgálásánál több szakma együttműködésére van szükség (szülész-nőgyógyászok, andrológusok, endokrinológus szakorvosok és klinikai genetikusok). A meddő párok 10%-ánál azonban kivizsgálás ellenére sem tisztázható a háttérben álló ok.
Citogenetikai- (kromoszóma) vizsgálatok elvégzése indokolt női eredetű meddőség esetén, ha nincs havi vérzés (primer ill. secunder amenorrhea), valamint korai petefészek elégtelenségnél. A korai petefészek elégtelenség (POF) olyan állapot, melyet vérzéshiány, elégtelen nemi hormontermelés, és a 40.életév előtt bekövetkezett meddőség jellemez.
A meddőség androgén eredetének megállapításához első lépésként spermavizsgálat és
urológiai/andrológiai vizsgálat végzendő. A nyílvánvalóan nem genetikai okok kizárása után
20 millió/ml alatti spermiumszám esetén kromoszóma vizsgálat indokolt. Azonban ép sperma lelet mellett is előfordulhat genetikai eredetű meddőség, ezért 3 sikertelen IVF/ICSI beavatkozás után, vagy más, a genetikai tanácsadó által megállapított esetben is javasolt a kromoszóma vizsgálat.
Szintén fontos részét képezik a meddőség oki kivizsgálásának napjainkban a modern DNS alapú génvizsgálatok, amelyek a folsav anyagcsere, trombózishajlam jellemzésére, Y kromoszóma szerkezetének elemzésére irányulnak. A hímivarsejtek termelési zavara esetén az andrológusnak a vas defferens meglétéről vagy hiányáról véleményt kell adnia. Veleszületett kétoldali vas defferens hiányban szenvedő férfiben a cisztás fibrózist okozó génhibák (CFTR-mutációk) keresése is indokolt. .
Mikor jelentkezzen genetikai tanácsadáson?
Genetikai tanácsadás régóta érvényben lévő javaslatai:
• a családban genetikai betegség, fejlődési rendellenesség fordul elő
• a családtervező nő életkora 35 év feletti
• habituális vetélés/infertilitás áll fenn, amelynek hátterében egyéb okok korábban kizárásra kerültek
•a családtervezők közt vérrokonsági kapcsolat áll fenn
• a gravidát teratogén expozició érte ( koraterhességnél gyógyszer-, vegyi illetve sugár expozíció)
• különböző szűrővizsgálatok eredménye alapján a magzat fejlődési/kromoszóma rendellenességeinek kockázata emelkedett
- kóros I-ill. II. trimeszteri ultrahang eredmény
- kóros kombinált- integrált vagy hármas vagy négyes teszt eredmény
• családon belüli betegséghalmozódás esetén: ha egy bizonyos kórállapot
( hypertónia, thrombosis, fiatal korban jelentkező daganatos betegség) az elsőfokú rokonok közül legalább két személyt, a másod-harmadfokú rokonok közt legalább 3 tagot érint.
Nemzetközi szakmai ajánlások szerint molekuláris rákgenetikai teszt csak a rákos betegségek családi halmozódása és a családban igen fiatal korban jelentkező daganatos betegség esetén ajánlható fel.
Mit hozzon magával a genetikai tanácsadásra?
1. a problémával kapcsolatos valamennyi vizsgálati eredményt
2. minden orvosi dokumentációt, ami a családtagok betegségére, társult tüneteire vonatkozik,
3. rögzítendő a beteg családtagok életkora a megbetegedés kezdetekor
Hogyan zajlik a genetikai tanácsadás?
A genetikai tanácsadás egy olyan szakorvosi feladat, amellyel valamennyi családnak segítséget lehet nyújtani egészséges baba születéséhez és a népbetegségek megelőzéséhez a genetikai kutatások legújabb eredményeinek gyakorlati alkalmazásával.
• A klinikai genetikus szakorvos a családfát rajzol a családban előforduló genetikai betegségben, fejlődési rendellenességben szenvedő családtagok megjelölésével, abból a célból, hogy próbálja megállapítani a betegség öröklődési szabályát, várható előfordulási esélyét. A családfa vizsgálata azonban csak abban az esetben lehet sikeres, ha rendelkezésre áll valamennyi orvosi dokumentáció, amely a családtagok betegségére vonatkozik. A család szempontjából értékes információ, ha a fejlődési rendellenesség, genetikai betegség környezeti hatás (teratogén ártalom) illetve kis ismétlődési esélyű, általában az ivarsejtek kialakulási zavarára visszavezethető kromoszóma rendellenesség következménye. A genetikai betegségek legnagyobb részének a kialakulásáért azonban a családtagok genetikai állományában (DNS állomány) azonosítható betegséget okozó eltérések (mutációk) és a betegség előfordulását valószínűsítő jellegzetességek (polimorfizmusok) a felelősek.
Napjainkban elérhetőek azok a modern laboratóriumok, amelyekben sokféle genetikai vizsgálatot tudnak végezni. A kromoszóma rendellenességek azonosítása citogenetikai-, a géneltérések azonosítására pedig molekuláris genetikai laboratóriumok állnak rendelkezésre.
• A genetikai tanácsadás keretében a tanácsadó orvos választja ki és szervezi meg a szükséges genetikai vizsgálatokat.
• A vizsgálatok előtt részletesen tájékoztatja a családtagokat a vizsgálathoz szükséges mintavételekről, a vizsgálatok várható eredményének típusairól, a vizsgálatok hasznáról és esetleges veszélyeiről.
• Az eredmények megbeszélése szintén genetikai tanácsadás keretében szokott megtörténni.
Milyen genetikai vizsgálatok érhetőek el az Aranyklinika genetikai ellátásának keretében?
• A Down kór megelőzését célzó anyai vérből történő régóta sikeresen működő szűrővizsgálat, amelyhez igény esetén genetikai tanácsadás rendelkezésre áll.
• A szervezet Folsav szükségletének megállapítására szolgáló génvizsgálat (MTHFR enzim gén polimorfizmusának vizsgálata).
Az elmúlt évek szerteágazó kutatásai nagy jelentőséget tulajdonítanak a szervezet megfelelő folsav ellátottságának. A folsav anyagcseréjében működő enzim (MTHFR enzim) nélkülözhetetlen a szervezetben található homocisztein eltávolításához, valamint az ép genetikai (DNS állomány) kialakításához. A családtervező-és várandós anyák esetében a fejlődési rendellenességek kialakulásának a megelőzéséhez (elsősorban velőcsőzáródási zavarok, végtag- és bizonyos szívfejlődési rendellenességek) valamint az ismétlődő vetélések kivédéséhez szükséges a szervezet számára elegendő folsav bevitele. A kutatók véleménye szerint az emelkedett homocisztein szint más tényezőkkel együtt felelős az erek falának a károsodásáért, így a megfelelő folsav bevitelnek szerepe van a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának a megelőzésében is.
• A sikertelen reprodukció/ ismétlődő vetélések, női és férfi meddőség genetikai okainak laboratóriumi vizsgálatai:
1. A családtervezőnél (optimális esetben a családtervező párnál) kromoszóma vizsgálat.
Citogenetikai vizsgálattal számbeli kromoszóma rendellenességek (Klinefelter,-Turner-, triplaX,- Dupla Y szindróma), valamint szerkezeti átrendeződések mutathatóak ki. .A habitualis vetélés, női-illeteve férfi meddőség miatt vizsgált párok 2,6 %-ban igazolódott szülői kiegyensúlyozott transzlokáció hordozás.
2. A meddőség oka férfiak esetében lehet az Y kromoszómára lokalizálódó microdeléció is, amelynek kimutatása az előző pontban leírt kromoszóma vizsgálattal nem, csak modern DNS alapú módszerrel lehetséges.
3. Az ismételt vetélések okainak kutatásánál, csakúgy mint a fogamzásgátló kezelés megkezdése előtt, vagy családban halmozódó, esetleg korábban előfordult trombózis esetén javasolt a trombózis genetikai hajlamosító faktorainak (V. véralvadási faktor génjében a Leiden mutáció keresése, illetve a II-es véralvadási faktor (Prothrombin) génjének G20210A polimorfizmusának) vizsgálata. Ezeknél a kórállapotoknál amennyiben a genetikai vizsgálat a vérrögképződés emelkedett kockázatát jelzi indololt belgyógyász (haemathológus szakorvos) felkeresése, akinek segítségével a szükséges kezelés pontos beállítása megbeszélhető. Genetikai vizsgálattal igazolt emelkedett trombózis hajlam esetén a hormonális fogamzásgátló kezelés bevezetése alaposan megfontolandó, mivel ezek a kezelések szintén emelik a trombózis kialakulásának az esélyét. A vizsgálat eredményét érdemes valamennyi műtéti beavatkozásnál bemutatni, mivel a műtétet (szülést) követő megfigyelési időszakban a vérrögök kialakulásának megelőzésénél (véralvadásgátló kezelés, életmód-változtatás figyelembe kell venni.
4. "Menedzser gén” szűrés
Régóta jól ismert tény, hogy a nagy koncentrációt, megfeszített munkatempót igénylő életmód, a stressz fokozott kockázatot jelent a szív-érrendszeri betegségek (hypertónia, szívinfarctus) kialakulására. A genetikai kutatások az Apolipoprotein-E gént,amely a 19-ik kromoszómán helyezkedik el, - és a vérplazma egyik fehérjéjét kódolja- „menedzser” génként jelölik, mivel a gén különböző formái szív- és érrendszeri betegségek, hiperlipoproteinemia, valamint az időskori memóriavesztéssel jellemezhető Alzheimer kor kockázatának megközelítésére is alkalmasak. A hajlamosító faktorok azonosítása felhívja a figyelmet a környezeti tényezők (életmód, táplálkozás, sport) tudatos befolyásolásának szükségességére a betegségek kialakulásának megelőzéséhez.
5. Emlőrákhajlam laboratóriumi vizsgálata (BRCA1 és BRCA2 gének öröklött mutációinak kimutatására)
Kiknél javasolt a génvizsgálat?
- ha egy nőnél az emlőrák 35 éves korban vagy korábban jelentkezett
- ha két vagy több 50 évesnél fiatalabb elsőfokú rokonnál emlőrákot, vagy bármely életkorban jelentkező petefészekrákot igazoltak a vizsgálatok.
- ha három vagy több közeli rokonnál emlő-és vagy petefészekrákot találtak két generációban és legalább egyik családtagnál a daganat 50 év alatt jelentkezett
- bármely életkorban jelentkezőférfi emlőrák esetén
Az örökletes emlőrák kialakulásában szerepet játszó BRCA1 és BRCA2 gének felfedezését az orvostudomány egyik legjelentősebb eredményének tartják. Hamar bizonyossá vált, hogy ezek a gének a családilag halmozódó petefészekrák kóreredetében is szerepet játszanak. A BRCA1 gén a 17-es, a BRCA2 a 13-as kromoszómán helyezkedik el. Magyarországon a BRCA gének öröklött mutációi következtében alakul ki az emlőrákok kb. 7%-a, a petefészekrákok 11%-a, a férfi emlőrákok 33%-a örökletes. A BRCA gének autoszómális domináns öröklődést mutatnak. A hibás gén apai-és anyai eredetű is lehet. A nők akkor is lehetnek BRCA mutáció hordozók, ha a családban anyai ágon sem emlőrák, sem petefészekrák nem fordult elő.
A rák kialakulása sokkal inkább egy többlépcsős, több gén érintő folyamat, amely magába foglalja az örökletes és a környezeti tényezők (pl. kémiai karcinogének, vírusok) összetett kölcsönhatását. Vagyis abban az esetben kell rosszindulatú daganat kialakulásával számolni, ha több gén is meghibásodik.
Amikor az első génhiba öröklött, a rákot örökletesnek tekintjük. Ezzel ellentétben, nem örökletes ártalmak miatt bekövetkező mutáció esetén a rákot szerzettnek nevezzük.
(Irodalom (Dr. Oláh Edit MTA doktora,tudományos osztályvezető, Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztály ;e.olah@ oncol.hu)
Trombózis, fokozott véralvadékonyságra hajlamosító genetikai tényezők (Dr. Horváth Emese)
Trombózis során a szív-érrendszerben vérrög, azaz trombus képződik. A trombus egyaránt kialakulhat mind a viszerekben (vénákban) mind a verőerekben (arteriákban). A vénás trombózis rendszerint az alsó végtagban, vagy kismedencében keletkezik. A trombus a keletkezés helyéről ki is mozdulhat, a vérárammal a szív-.érrendszer más részeire kerülhet. Az így létrejött elváltozást tromboembóliának nevezzük. A vénás trombózis életveszélyes szövődménye a tüdőembólia, az arteriás trombózis legismertebb szövődménye a szívinfarktus. Szintén komoly gond a poszt-trombotikus szindróma kialakulása, amikor a vér visszaáramlásának akadályozatatásakor az alsó végtagban vértolulás jön létre, amely hámhiányhoz, fekélyképződéshez, a bőr színének változásához, ill. a sebgyógyulás elhúzódásához vezethet. A trombózis iránti hajlamot trombofíliának nevezzük A trombózis a népesség gyakori megbetegedése. Számos kockázati tényezője ismert, mint például a tartós fekvés, nagy sebészi beavatkozás, baleseti sérülés, daganatos betegség, dohányzás. A természetes nő hormonok, illetve mesterséges származékaik növelik az véralvadásban részt vevő egyes fehérjék koncentrációját így a terhesség, szülés, fogamzásgátló tabletták szedése jelentősen fokozza a trombózis kockázatát. A fogamzásgátló tablettát szedő nők négyszer gyakrabban kapnak mélyvénás trombózist, mint azok a nők, akik nem szednek.
Az öröklött tényezők a betegség 30-40%-ban felelősek a betegség kialakulásáért. Az öröklött tényezők között legfontosabbak az V-ös és II-es véralvadási faktorok genetikai változatai (mutációi), az antitrombin, a Protein C és S nevű alvadási faktorok elégtelen, a VIII-as véralvadási faktor fokozott működése, valamint a vér emelkedett homocisztein szintje.
Az öröklődő trombózishajlam az esetek 80%-ban az V-ös véralvadási faktor (proaccelerin) génjének megváltozásához (Leiden mutáció: a gén 1961-es helyén guanin helyett adenin található, emiatt a fehérje 506-os pozíciójában arginin-glutamin csere történik; Honkong mutáció: a gén 7-es exonjában a 1090-es helyen adenin helyett guanin található, emiatt a fejérje 306-os pozíciójában arginin-glycin csere történik) köthető. A mutációt heterozigota (csak egyik szőlői kromoszómán található génben mutatható ki az elváltozás) formában hordozók kockázata trombózis kialakulására nyolszor, míg homozigota (mindkét szülőtől származó kromoszómán van eltérés) formában hordozóknál nyolcvanszor nagyobb az esély mélyvénás trombózis kialakulására az átlagnépességhez képest. Ha a fogamzásgátló tablettát szedő nőnél az V-ös véralvadási faktor Leiden mutációja heterozigota formában kimutatható negyvenszer nagyobb nála a trombózis kialakulásának az esélye, mint genetikai hajlamosító tényező nélkül. Ismétlődő vetélések hátterében is állhat ez a hajlamosító genetikai faktor.
Az öröklött trombózishajlam második leggyakoribb oka a II-es véralvadási faktor
(protrombin) génjének a mutációja, amikor a 20210-es pozicióban guanin helyére adenin kerül, ami miatt a protrombin szint 30%-kal emelkedik, mintegy háromszorosra növelve a mélyvénás trombózis kialakulási kockázatát.
A vér emelkedett homocisztein szintje az arteriás és vénás trombózis, valamint terheseknél a magzat elhalásának ismert kockázati tényezője. A homocisztein anyagcsere szoros összefüggést mutat a folsav anyagcserével. A szervezet megfelelő folsav ellátottságának nem csak a reklámokból jól ismert hatása miatt-velőcső záródási rendellenességek megelőzése-, hanem a trombózis illetve magzati elhalás kivédése érdekében is fontos.
A trombózishajlam kivizsgálása során a genetikai faktorok elemzése hozzájárulhat a diagnózis felállításához, a helyes életmód megállapításához. Szükség esetén felhívhatja a figyelmet a többi családtag kivizsgálásának-, illetve „vérhígító „ kezelés szükségességére.
|
